„Tunézia” változatai közötti eltérés

 

=== Ókor ===

Tunézia első lakói a [[berberek|berber]] törzsek voltak, akik mára már csupán a lakosság töredékét képezik. A Krisztus előtti tizedik században föníciaiak telepedtek le. [[Karthágó]]t a Kr. e. 8. században alapította a mai [[Libanon]] területéről érkezett nép. A vallásuk és kultúrájuk [[fönícia]]i és [[Kánaániták (Biblia)|kánaánita]] eredetű.

 

 

=== Középkor ===

A 7. században [[arabok|arab]] [[muszlim]]ok hódították meg Tunéziát. Ettől fogva egymást követő muszlim dinasztiák irányították az országot, amely életének nyugalmát berber lázadások zavarták meg. Az [[Aglabidák]] és [[Zírida-dinasztia]] uralkodása alatt Tunézia virágzott. A partokat ideiglenesen a [[szicília]]i [[normannok]] tartották uralmuk alatt a 12. században. [[1159]]-ben az országot meghódították az [[Almohádok]]. Őket a berber [[Hafsida-dinasztia]] (kb. [[1230]]–[[1574]]) követte. Az ő uralkodásuk végén a part menti városokat [[Spanyolország]] szerezte meg, de a [[Török Birodalom|törökök]] hamar visszahódították. Török kori vezetői – a [[bej]]ek vagy bégek – alatt Tunézia gyakorlatilag független volt.

 

[[Fájl:AssembléeConstituanteTunisienne22Nov2011 1.jpg|thumb|210px|Képviselők az alkotmányozó nemzetgyűlés épületében, Bardo palota, Tunisz]]

=== A 2011-es forradalom előtt ===

[[Zín el-Ábidín ben Ali]] elnök 1987 és 2011 között volt hivatalban, amikor Bourguiba visszavonulásra kényszerült. Az alkotmányt már kétszer is módosították maradásának érdekében: először kettőről három ciklusra, majd háromról öt ciklusra emelték meg az elnök újraválaszthatóságát. A kormányzó párt a Demokrata Alkotmányos Gyűlés volt, amely az egyetlen legális párt volt 25 évig.

 

Az elnököt ötéves ciklusra választották – gyakorlatilag erős ellenfél nélkül rendszerint [[Ben Ali]] győzött –, majd pedig az ő feladata volt a miniszterelnök és kormány kijelölése. A regionális helytartókat és helyi adminisztrátorokat szintén központilag határozták meg.

 

 

Tunézia törvényhozó testülete egykamarás volt, 182 képviselő számára kínált helyet. Ebből húsz százalék volt az ellenzék számára fenntartva. Az utóbbi egy jelentős szerepet játszott, ha egy terület tanácskozott, soha nem indított új törvényjavaslatot, és gyakorlatilag kisebb változtatásokkal mindig elfogadta a kormányzó párt által előterjesztett javaslatokat. Hat olyan ellenzéki párt is létezett, aminek gyakorlati jelentősége nem volt. A tunéziai demokrácia legnagyobb hiányossága a szabad ellenzéki vélemény jogának hiánya volt. A más véleményen lévő embereket rutinosan gátolták: elegendő egy látogatást tenniük egy tiltott weblapon, és máris bűncselekményt követtek el. Az ország csak és kizárólag cenzúrázott internet-hozzáférést engedélyezte a lakói számára. Ez a cenzúra is az ellenzék meggátolására szolgált: a hatalommal szemben álló, vagy éppenséggel a kormányt kritizáló francia weboldalak megtekintése tiltott (akár csak a pornográf oldalaké).

 

== Közlekedés ==

=== Közút ===

A tunéziai közlekedési hálózat központja a főváros, [[Tunisz]].