„Délszláv háború” változatai közötti eltérés

A nacionalista politikai vezetők hatalomra jutásával [[Jugoszlávia]] tagállamai sorra kikiáltották függetlenségüket. Elsőként a legnyugatibb [[Szlovénia]] és [[Horvátország]] [[1991]] júniusában, majd őket követve [[Macedónia]] és [[Bosznia-Hercegovina]] is bejelentette elszakadását az egységtől. A délszláv háború jellegzetes motívumává vált a különböző etnikumok között feszülő évszázados – mindaddig mesterségesen elnyomott – keserves ellentét. A háborúskodás fő okának mégis az agresszív szerb terjeszkedő politikát, továbbá a szerb, horvát, bosnyák és albán nacionalizmust tekinthetjük. A délszláv válság a legvéresebb fegyveres konfliktus volt [[Európa]] területén a [[második világháború]] óta. Mindmáig csupán becsült adatok állnak rendelkezésre az áldozatok számáról – annyi azonban bizonyos, hogy a halálos áldozatok száma meghaladja a 300 000-et és egymilliónál is többen vannak azok, akik elhagyni kényszerültek szülőföldjüket. A délszláv háború újra megismertette a világgal az [[etnikai tisztogatás]] fogalmát, mivel az [[1991]]-től [[2000]]-ig tartó időszak bővelkedett a civil lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekményekben, háborús bűnökben.

 

[[Fájl:Evstafiev-sarajevo-building-burns.jpg|thumb|150px|right|A bosznia-hercegovinai parlament égő épülete 1992-ben]]

[[1989]]. május 8-án [[Slobodan Milošević]]et választják meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé. [[1990]] júliusában Milošević megalapítja a [[Szerbiai Szocialista Párt]]ot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első [[szerbia]]i elnökválasztásán 65%-os győzelmet arat, két évvel később újraválasztják, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. [[1991]] márciusában [[Franjo Tuđman]] horvát és Milošević szerb elnök titkos megállapodást kötnek [[Bosznia-Hercegovina]] közös felosztásáról. A megállapodás szerint a tagállam egyik felét a horvátok, a másikat a szerbek fogják uralni, az [[iszlám]] vallású bosnyákokat pedig beolvasztják. [[1991]]. június 25-én Milošević nagyhatalmi törekvései nyomán [[Szlovénia]] és [[Horvátország]] ugyanazon a napon kikiáltja a nagy [[Jugoszlávia|Jugoszláviától]] való elszakadását. Horvátország szerb kisebbsége ellenállt, minek hatására zavargások törtek ki. A [[Jugoszláv Néphadsereg]] (JNA) beavatkozása kiszélesítette a konfliktust. A [[Horvátország]]ban élő szerb kisebbség függetlenné nyilvánítja a [[Krajina]]-területet ([[Krajinai Szerb Köztársaság]]) a frissen megalakult [[Horvátország]]tól. Súlyos harcok bontakoznak ki az országban, miután a szerb felkelőket támogató [[Jugoszláv Néphadsereg]] is beavatkozik a konfliktusba. A helyzet kilátástalansága miatt a horvát kormány – élén Tuđmannal – beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti függetlenségi nyilatkozatát. A harcok azonban nem csillapodtak, [[Horvátország]] egynegyede a szerb milíciák, csetnikek és a szövetségi hadsereg kezébe került. [[1991]]. július 7-én [[Szlovénia|Szlovéniában]] elhallgatnak a fegyverek, véget ér a [[szlovéniai tíznapos háború]].