Wikipédia

„Nemzetiszocializmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A nácik nem csak a homoszexuálisokat bélyegezték meg szélsőségesen, hanem a transznemű, biszex, stb. embereket is, csak ezek akkoriban ritkábbak voltak. A lényeg hogy mindenkit aki nem hetero, azaz a queereket.
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Forrás nélküli elméletek. Visszavontam az utolsó 5 változtatást, visszaállítva Crimea 20967703 változatára
1. sor:
A '''nemzetiszocializmus''' ({{németül|Nationalsozialismus}}), vagy '''nácizmus''' elsősorban az [[Adolf Hitler]] vezette [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]] (NSDAP) ideológiájára, illetve [[Németország]] [[1933]] és [[1945]] közötti [[Adolf Hitler|Hitler]]-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a [[második világháború]] korszakának [[szélsőjobboldal]]i ideológiái közé sorolható, az [[olasz fasizmus]]sal együtt a nemzetközi [[fasizmus]] egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például [[Ausztria]], [[Cseh–Morva Protektorátus]], [[Lengyel Főkormányzóság]]) is kiterjesztették.
A '''nemzetiszocializmus''' ({{németül|Nationalsozialismus}}), vagy '''nácizmus''' elsősorban a [[nacionalizmus]] világot nemzetekre osztó nézetét, és a [[szocializmus]] világot társadalmi osztályokra osztó nézetét keverő ideológia. A nemzetiszocializmus tehát a világot nemzetekre és társadalmi osztályokra osztja fel. Az ideológia nem helyezhető el [[Politikai paletta|politikai palettán]] jobb vagy baloldalon, mivel mind a [[Jobboldal|jobb]], mind a [[baloldal]] nézeteit is önmagába foglalja. Különböző nemzetek nemzetiszocializmus fajtáinak különböző neveik vannak. A '''német nemzetiszocializmus'''t általában '''hitleri nemzetiszocializmus'''nak szoktuk nevezni, a '''spanyol nemzetiszocializmus'''t [[falangizmus]]<nowiki/>nak, míg a '''magyar nemzetiszocializmus'''t [[hungarizmus]]<nowiki/>nak hívjuk. A '''nemzetiszocializmus''' szerint vannak erősebb, uralomra született nemzetek (ezt a társadalmi réteget hívta Hitler '''Übermensch'''nek) és vannak gyengébb, pusztulásra vagy erősebb népek szolgálására született nemzetek.
 
AIdeológiájának '''németfő nemzetiszocializmus'''jellemzői a [[pángermanizmus|pángermán]] [[sovinizmus]], [[rasszizmus]] és [[antiszemitizmus]], kiindulópontja a [[szociáldarwinizmus]] volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A [[germánok]]at, az úgynevezett [[Nordikus rassz|északi fajt]] tekintettetekintették a legtisztább [[Árja fajelmélet|árja fajnak]], amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség ''(Volksgemeinschaft)'' létrehozását tűztetűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a [[marxizmus|marxista]] [[Osztályharc|osztályelméletet]], ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nemzetiszocializmusnácizmus fő ellenfelének a [[kommunizmus]]t tekintették, de szavakban elutasították a [[kapitalizmus]]t is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.▼
 
A ,,náci" párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt (''Deutsche Arbeiterpartei, DAP'') volt. [[Adolf Hitler]] a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (''Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei'', NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a ''[[Mein Kampf]]''ban részletesen kifejtette programjánakideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.▼
 
1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén (''Mivel meghalt az akkori elnök, Hindenburg)'' – teljeskörű jogokkal bíró kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a saját, nemzetiszocializmusra építettnemzetiszocializmus programjánkideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a [[holokauszt]]hoz, majd Németország [[második világháború]]s teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit - egyébként megtévesztő módon - [[neonácizmus|neonáci]]knak nevezik.▼
Kiindulópontja a [[szociáldarwinizmus]] volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa.
 
▲A '''német nemzetiszocializmus''' a [[germánok]]at, az úgynevezett [[Nordikus rassz|északi fajt]] tekintette a legtisztább [[Árja fajelmélet|árja fajnak]], amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség ''(Volksgemeinschaft)'' létrehozását tűzte ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a [[marxizmus|marxista]] [[Osztályharc|osztályelméletet]], ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nemzetiszocializmus fő ellenfelének a [[kommunizmus]]t tekintették, de szavakban elutasították a [[kapitalizmus]]t is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.
 
== Történelme ==
▲A ,,náci" párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt (''Deutsche Arbeiterpartei, DAP'') volt. [[Adolf Hitler]] a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (''Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei'', NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a ''[[Mein Kampf]]''ban részletesen kifejtette programjának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.
 
▲1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén (''Mivel meghalt az akkori elnök, Hindenburg)'' – teljeskörű jogokkal bíró kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a saját, nemzetiszocializmusra épített programjánk megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a [[holokauszt]]hoz, majd Németország [[második világháború]]s teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit - egyébként megtévesztő módon - [[neonácizmus|neonáci]]knak nevezik.
 
==A „náci” elnevezés eredete==
[[Fájl:Flag of the NSDAP (1920–1945).svg|thumb|180px|A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt zászlaja, majd Németország nemzeti zászlaja 1935–45 között]]
[[Adolf Hitler]] pártjának teljes neve ''Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei'' (NSDAP) (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) volt. A „náci” rövidítés a hosszú név első két szótagjának (Nati, nazi) német kiejtéséből alakult ki.<ref>{{Citation |first=Jean-Denis |last=Lepage |title=Hitler Youth, 1922-1945: An Illustrated History |publisher=McFarland |year=2009 |page=9}}</ref>
 
Egy ugyanilyen hangalakú szó a nácik hatalomra jutása előtti Németországban hétköznapi pejoratív kifejezés volt, amit az elmaradott parasztokra alkalmaztak, magyarul körülbelül a „bunkó” jelentéssel, illetve ezzel jellemezték az ostobának tartott embereket általában. Eredete a vidéken – különösen Bajorországban, ahol Hitler első fő bázisa volt – gyakori ''Ignaz'' keresztnév becézett változata, a ''Nazi'' volt.<ref name=Copenhagen>{{cite book|editor1-last=Gottlieb|editor1-first=Henrik|editor2-last=Morgensen|editor2-first=Jens Erik|title=Dictionary Visions, Research and Practice: Selected Papers from the 12th International Symposium on Lexicography, Copenhagen, 2004 |date=2007|publisher=J. Benjamins Pub. Co. |location=Amsterdam |isbn=9789027223340|page=247|edition=illustrated|url=https://books.google.com/books?id=UaggHAJ7jToC&pg=PA247|accessdate=22 October 2014}}</ref><ref name=etymonline>{{cite web|last1=Harper|first1=Douglas|title=Nazi|url=http://www.etymonline.com/index.php?term=Nazi |website=etymonline.com |publisher=Online Etymology Dictionary |accessdate=22 October 2014}}</ref> A nemzetiszocialisták ellenfelei ezt az egyezést kihasználva ragasztották ezt a pejoratív kifejezést Hitler híveire.<ref name=etymonline /><ref name=Sourcebook>{{cite book|editor1-last=Rabinbach|editor1-first=Anson|editor2-last=Gilman|editor2-first=Sander|title=The Third Reich Sourcebook|date=2013|publisher=California University Press|location=Berkeley, Calif.|isbn=9780520955141|page=4|url=https://books.google.com/books?id=XhDakMp55i0C&pg=PA4}}</ref><ref name=telegraph>{{cite news|last1=Copping|first1=Jasper|title=Why Hitler hated being called a Nazi and what's really in humble pie|url=http://www.telegraph.co.uk/news/newstopics/howaboutthat/8843158/Why-Hitler-hated-being-called-a-Nazi-and-whats-really-in-humble-pie-origins-of-words-and-phrases-revealed.html|accessdate=22 October 2014|work=telegraph.co.uk|publisher=The Daily Telegraph|date=23 October 2011}}</ref><ref>{{Citation |first=Elmar |last=Seebold |title=24th edition of Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache |year=2002}}</ref>
23 ⟶ 18 sor:
* nemzeti ([[nacionalizmus]]) és baloldali ([[szocializmus]]) ideológiák összedolgozásával egy új világnézet létrehozása
* a szakszervezeti rendszer megújítása, a munkások védelme
* A saját nemzetNémetország helyreállítása, a létbiztonság megteremtése
* szociális demagógia (baloldali típusú jelszavak hangoztatása párhuzamosan a szélsőségesen jobboldali tevékenységgel)
* illiberalizmus, [[marxizmus]]-, [[kommunizmus]]-, [[leninizmus|bolsevizmusellenesség]]▼
* [[Lebensraum|élettérelmélet]] („Lebensraumtheorie”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé való terjeszkedés által)
* a vezetőben való feltétlen hit▼
▲* illiberalizmusantiliberalizmus, [[marxizmus]]-, [[kommunizmus]]-, [[leninizmus|bolsevizmusellenesség]]
* a zsidóság elleni fajgyűlölet a [[németek|német]]/[[germánok|germán]]/[[Árja fajelmélet|árja felsőbbrendűségből]] (Übermensch, Untermensch) kiindulva
▲* a vezetőben való feltétlen hit ''(Führerprinzip)''
* a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek és sajtótermékek megszüntetése
* [[szociáldarwinizmus]] (Az emberi társadalomban is a legalkalmasabb csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni.)
* Azrasszizmus: az emberi rasszok közötti különbségek hangsúlyozása
* [[eugenika]] (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
* [[homoszexualitás|homoszexuális]] beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv; a homoszexualitás korlátozása, tiltása és büntetése ([[homofóbia]])
* a [[queer]] szélsőséges elutasítása
* a vallásszabadság korlátozása
 
== Hitler programja ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetiszocializmus”