„Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
63. sor:
|}
|}
A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 25-ös számú '''Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal'''a (a jelenlegi menetrend szerint '''Bajánsenye–Zalaegerszeg–Boba–Celldömölk-vasútvonal''') egy egyvágányú, [[villamos vontatás|villamosított]] nemzetközi vasúti fővonal a [[Nyugat-Dunántúl]]on, amely a [[Szlovénia|szlovén]] [[országhatár|államhatárt]] köti össze a {{vvr|20}}lal. A Zalalövő–Bajánsenye szakasz '''őrségi vasút''' néven is ismert, amely napjainkban Magyarország legújabb építésű vasútvonala. A vonal Magyarország egyetlen vasúti kapcsolata [[Szlovénia]] felé, [[2010]]. [[május 18.|május 18]]-a óta [[Villamos vontatás|villamosított]].
 
== Megépítésének története ==
82. sor:
Csaknem egy évtized múlva kerültek csak újra napirendre a vasútépítésről szóló tervek. [[1898]]. [[november 19.|november 19]]-én kapott előmunkálati engedélyt Barthalos István a Körmend-Zalalövő-[[Zalaegerszeg]] vonalról.
 
Ezt követően megkezdődött a 24,6 km hosszú Zalalövő-Zalaegerszeg vonal építése is. Barthalos István benyújtotta kérelmét, amit a megye [[1907]]. [[május 13.|május 13]]-i közgyűlése törzsrészvények ellenében, kilométerenként 6.000 [[osztrák–magyar korona|koronát]] számítva elfogadta. Kikötésnek megjelölte, hogy a két vonalon közlekedő vonatoknak Zalalövő állomáson csatlakozást kell biztosítania a vasúttársaságnak. A megye továbbá felhívta az érintett települések figyelmét, hogy erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az épülő vasútvonalat, továbbá, hogy ne takarékoskodjanak ezen a beruházáson, mert ha így nem lesz vasútállomásuk, és gazdasági érdekeiket sem tudják akkor érvényre juttatni.
 
A Zalaegerszeg-Zalalövő vonal elkészült, és kevéssel később, [[1913]]. [[október 8.|október 8-án]] adták át.<ref name="MV4" /> Reggel 8.45 indulással végiggördült az első vonat.<ref>{{cite book | author = Molnár András | title = Zalalövő története - az ókortól napjainkig | year = 1998 | publisher=Zalalövő Nagyközség Önkormányzata | isbn = 9630353784}}</ref>
103. sor:
[[Fájl:Nagyrákosi Völgyhíd 2014.JPG|thumb|jobbra|220px|Nagyrákosi völgyhíd villamosítva (2014)]]
 
[[Jugoszlávia]] [[Jugoszlávia felbomlása|felbomlásával]] változott a helyzet, az önállósult [[Szlovénia|Szlovéniával]] nem volt kapcsolata a magyar vasúthálózatnak. Döntés született az őrségi vasút újjáépítéséről. Mivel nemzetközi fővonali pályát terveztek, a régi helyiérdekű vasúti nyomvonal nem jöhetett szóba. A vonal [[alagút|alagutat]] és [[völgyhíd|völgyhidat]] is kapott az új vonalvezetéssel. A pálya vonalvezetésből adódó kiépítési sebessége 160&nbsp;km/h, az engedélyezett sebesség 120&nbsp;km/h. Az új vasútvonal [[2000]]-ben nyílt meg, majd 2010-ben Bobától az országhatárig villamosításra került.
 
== Átépítés ==
137. sor:
== Lásd még ==
* [[Körmend–Zalalövő-vasútvonal]]
* [[Zalaegerszeg]]
* [[Szlovénia]]
 
== Jegyzetek ==