„Magyar nemesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forráskérő, typo |
a forrás kieg. |
||
15. sor:
== A magyar nemesség rangjai és főnemesi címei ==
A magyar nemességen belül a [[16. század]] második felétől rendszerezve létezik a főnemesi címek használat; Magyarországon fontossági sorrendben csak adományozták a '''bárói''' és '''grófi''' címeket, melynek az első alacsonyabb ranggal bír; a Magyar Király törvényei és szokásai szerint, ezzel a két címmel, az adományozott összes fia és leánya jogosult hasznalatára, valamint fiú gyermekeinek az egyenesági fiúági leszármazottjai is. Tehát egy grófi címmel rendelkező asszonytól a fia vagy leánya nem örökölhette anyja címét illetve nemességét se, csak az apja rangját illetve címét örökölte. Az egyetlenegy család, amely '''őrgrófi''' címmel él, az a Magyarországra költözött olasz származású őrgróf [[Pallavicini család]], valamint házasság révén később, az órgrőf körösszeghi és adorjáni [[Csáky-Pallavicini család]] is. Az őrgrófi cím felett rangban a '''hercegi''' cím a legmagasabb. Magyarországon egyetlenegy családtag, a családfő, bírja a hercegi címet majd halála után a legidősebb fiúgyermeke örökölni fogja és ha nem lenne a közelebbi idősebb rokona, aki ugyanazzal a vezetéknévvel él. Miközben a családfő a hercegi címet viseli, gyermekei, testvérei, a család általánosan viselt címet bírnak; tehát, az Esterházy hercegnek a gyermekei és testvérei Esterházy grófok.<ref>[[Marcziányi György]] lovag: [http://mtdaportal.extra.hu/books/marczianyi_gyorgy_a_nemesseg_Optimized.pdf Nemesség. Kézi könyv nemesi ügyekben],
A főnemesi címek nélküli magyar '''közép nemesség''' vagy '''köznemesség''' rétegei nagy vagyon és presztízs különbségekkel éltek. A [[vármegye]] közigazgatásának a vezetése, valamint igazságszolgáltatása a közép nemesség legvagyonosabb családok, azaz a jobb módú birtokos köznemesség (''bene possessionati''), kezében volt; a vármegyei [[alispán]]i-, főjegyzői-, és országgyűlési követségi tisztségeket töltötték be évszázadok során. Presztízsüktől függve a nemeseket [[táblabíró]]vá választotta meg a vármegye, szokás amely gyakoribb volt a [[19. század]] első felében, azonban az 1848-as szabadságharc után megszünt. [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] „''a haza bölcse''” mind apai- és anyai ágon előkelő [[dunántúl]]i közép nemesi családoknak a leszármazottja volt: apja, a [[Deák család (kehidai)|kehidai Deák család]] sarja, anyja, [[Sibrik család|szarvaskendi és óvári Sibrik]] leány, apai nagyanyja, a [[Hertelendy család|hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család]] tagja volt. Ezek közül többen hosszú évszázadon során kormányozták a vármegyét [[alispán]]okként, illetve a [[járás]]okat [[Szolgabíró|szolgabirák]]ként, valamint jelentősen nagy földbirtokkal rendelkeztek. A közép nemesség alsó rétege gyakran gyógyszerészi-, ügyvédi-, postamesteri-, valamint főnemesi családoknál uradalmi gazdatiszti állásokat vállalt; ugyanakkor kisebb nemesi birtokokkal is rendelkezhetett. [[Kossuth Lajos]]nak apja, Kossuth László uradalmi ügyész volt [[Monok]]on az gróf [[Andrássy család (csíkszentkirályi)|Andrássy családnál]].
| |||