„Baumhorn Lipót” változatai közötti eltérés

Baumhorn Lipót a [[magyarország]]i [[zsinagóga]]építészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő [[Fellner és Helmer]] rendelkezik.

Stílusára rendkívülrendkívüli módon hatott a lechneri eklektikus komponálási mód, amelyhez keleties, illetve [[reneszánsz]], [[barokk]], nem ritkán szecessziós [[ornamentika|ornamentikát]] alkalmazott. Épületein szinte mindig megjelennek a Lechner és követői által alkalmazott téglaívek, a homlokzaton végigfutó hangsúlyos függőleges [[lizéna|lizénák]], amelyek túlemelkedve a főpárkányon a [[gótika]] égbetörő hatására emlékeztetnek.

Maga a zsinagógaépítészet a kor építésze számára viszonylag új terrénum. Bár olyan nagyszerű elődök szolgáltak modellül, mint a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógát]] építő bécsi [[Ludwig Förster]], vagy [[Rumbach utcai zsinagóga|Rumbach utcai zsinagógát]] építő fiatal [[Otto Wagner]], ezek stílusa már nem felelt meg a századvég modern szellemiségének. A neológ zsidóság [[Osztrák–Magyar Monarchia|monarchia]]-szerte egyéni arculatú, individuális motívumokkal díszített, látványos zsinagógát akart, orgonazenével és [[bima|bimával]]. Baumhorn kitűnően ráérzett e sokféle igényt és szándékot képviselő zsidó közösség ízlésére, elvárásaira.

Egy zsinagógaépítő számára – éljen bárhol és bármikor, valahol mindig a [[Biblia|Bibliából]] ismert [[Salamon temploma]] a főinspirátor, a modell, az irányadó, az [[etalon]]. Baumhorn Lipót és kortársai számára is fontos volt, hogy [[Jeruzsálem]] ókori építészetéről, a Salamon templomról valamiféle elképzelése legyen. Ennek kialakításában nagy szerepet játszottak a [[XIX19. század]]i [[közel-kelet]]i ásatások, Moses E. Lilien varázslatos lírai-biblikus képei, amelyek az építészeti motívumok gazdag tárházát képviselték és analóg módon valószínűleg a legrégebbi izraeli templomépítészet alapjául is szolgáltak.

Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak, és a sajátos hatást az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják. A [[szecesszió]] határozott konstruktív vonulatának tekinthető a [[cegléd]]i, [[újvidék]]i, [[losonc]]i, [[Gyöngyös (település)|gyöngyösi]] és a [[budapest]]i, Aréna úti zsinagóga. A [[szeged]]i, újvidéki, és a Páva utcai ezen felül részletképzésének gazdagsága, rendkívüli finomsága, mégis egységes megformálása révén emelhető ki. Mikor templomainak tervét precíz vallási kontextusba illeszti, mesterét, Förstert követi, ahol minden részlet pontosan kidolgozott [[ikonográfia]]i programnak van alávetve.

A Fiumei[[fiume]]i zsinagógánál ([[1895]]) már markánsan jelentkeznek a baumhorni templomépítészet formajegyei. Ez élete fő művének, a Szegediszegedi zsinagógának mintegy előzményének tekinthető: az iszlám- mór és az itáliai reneszánsz építészetet idéző gazdag rajzolat a Lechner-féle díszes diadalív, a frigyszekrény fölötti kissé bizáncias, kissé indiai hangulatot árasztó kupola.

A Temesváritemesvári zsinagóga ([[1899]]), a Fiumeihezfiumeihez, a Szegedihezszegedihez és a Szolnokihozszolnokihoz hasonlóan két korábbi itáliai tanulmányútja hatását viselik.

A [[Szegediszegedi zsinagóga]] – a szakirodalom szerint is „a világ talán legszebb zsinagógája.” „Fantasztikusan káprázatos, megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej, és elakad a lélegzet.”<ref>Susan Birnbaum: Jewish Telegraphic Agency</ref>

A már évtizedek óta tervezett zsinagógát [[Lőw Immánuel]] szegedi fő[[rabbi]] ösztönzésére, és aktív közreműködésével 1903-ban avatták fel. Építészettörténeti előzményeként a [[firenzei dóm|firenzei reneszánsz]] dóm]] gazdag felületi díszítésű, mégis tektonikus méltóságát, a [[Pisa (település)|pisapisai]]i [[Dóm tér (Pisa)|román-gót dóm]] szinte anyagtalan légiességű plasztikáját említhetjük.

A metszet és az alaprajz Baumhorn jellegzetes szerkesztésmódját követi, amely a monumentális műveinél követett, lényegében [[görögkereszt]] alaprajzi forma, négy irányba egyformán nyújtott hajókkal, amelyek a saroktornyok közötti [[timpanon]]nal lezárt oromfalakban végződnek. 4Négy oszlop tartja a karzatot és a kupolát. A [[kupola]]szerkezet klasszikus megoldású: a pilléreket[[pillér]]eket hatalmas félkörös boltívek kötik össze. A kupola kettős szerkezetű: kifelé az épület külső arányaihoz igazodó magas építmény, körben bevilágító ablakokkal, amelyek a belső [[ólomüveg]]ezett kupolát átvilágítják. A belső kupolarész Baumhorn és Lőw elképzeléseinek megfelelően festett. Témája a [[Tóra]] és a hit kérdéseinek összefüggése, amelyet Lőwnek, a bibliai idők növényvilága legnagyobb tudósának útmutatása alapján a [[Szentföld]] flóráját szimbolizáló növényornamentika keretez. A tér hangulatát a nagy felületű, gótikus formájú, gazdag szimbolikájú [[üvegfestés]]sel díszített ablakok ragyogó színhatása emeli. Berendezése pazar, minden darabja hazai műiparos gondos munkáját dicséri. A gyertyatartókat a római [[Titus diadalíve|Titus diadalívének]] [[relief]]je alapján mintázták. A [[frigyszekrény]] oldalsó fülkéi [[Toledo (Spanyolország)|Toledo]] középkori zsinagógáját idézik.

A következő, a Szegediszegedi zsinagógához hasonló monumentális alkotása a Budapestibudapesti [[Lipótvároslipótváros]]i zsinagóga pályázatára benyújtott tervezete ([[1899]]). A pályázat előzményei és visszhangja egyaránt ambivalens volt. A kor építészeinek krémjét felvonultatott pályázókat általános fanyalgás fogadta. E pályázatban csúcsosodott ki a kor vallásos és szekularizált zsidóságát feszítő ellentmondások bonyolult viszonya. A hivatalos akadémizmus és a művészeti és építészeti szempontból valóságos [[paradigmaváltás]]ként értelmezhető szecesszió küzdött itt egymással. Baumhorn Lipót III. díjas pályaműve a többivel együtt a fiókban maradt.

Az [[Újpestiújpesti zsinagóga]] bővítése után [[1908]]–[[1909]]-ben megépíti a viszonylag kis mérete ellenére is monumentális hatást keltő budapesti [[doz György út|Aréna úti]] zsinagógát. Sajátos, nagyvonalú homlokzatformálásával egyrészt megőrzi a Lechner-iskola jegyeit, de már letisztultabb formavilágával előrevetíti az életmű későbbi karakterét.

GyöngyösiA gyöngyösi zsinagógát ([[1929]]–[[1931]]) már korszerű [[vasbeton]] szerkezet tartja. A szokásos boltozatokat a vasbeton gerendákra állított modern kupolaszerkezet váltotta fel: az összkép egy simább, összefogottabb tömegű, ugyanakkor részleteiben változatlanul a középkori és a keleti elemeket alkalmazó gyönyörű zsinagóga benyomását kelti.

Utolsó zsinagógáinak terveit és azok kivitelezését már vejével, Somogyi Györggyel közösen készítette. A Bethlen téri zsinagóga ([[1931]]–[[1932|32]]) bővítése és átépítése is közös munkájuk eredménye. A Foch Antal által tervezett Izraelita SüketnémákSiketnémák Országos Intézetéhez Baumhorn könnyedén illesztette a templomot, amelynek belső tere a Csáky utcai zsinagóga térmegoldásait követi.