„Hidrogén” változatai közötti eltérés

1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
(→‎Kapcsolódó szócikkek: hidrogéngazdaság)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Szokásos körülmények között az elemi hidrogén a Földön kétatomos gázként fordul elő. Azonban kis tömege miatt – ami lehetővé teszi, hogy könnyebben elszökjön a földi gravitációból, mint a nehezebb gázok – a hidrogéngáz nagyon ritka a Föld légkörében (1&nbsp;[[Ezreléknél kisebb részek|ppm]]). A hidrogén mindemellett a harmadik leggyakoribb elem a Föld felszínén;<ref name="ArgonneBasic">{{cite web |author=Dresselhaus, Mildred et al. |date=May 15, 2003 |url=http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |format=PDF |title=Basic Research Needs for the Hydrogen Economy |publisher=Argonne National Laboratory, U.S. Department of Energy, Office of Science Laboratory |accessdate=2008-02-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080213144956/http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |archivedate=2008-02-13 }}</ref> többnyire vegyületeiben fordul elő, mint például a [[szénhidrogének]] és a [[víz]].<ref name="Miessler">{{cite book|first=Gary L. |last=Miessler |coauthors=Tarr, Donald A. |year=2003 |title=Inorganic Chemistry |edition=3rd |publisher=Prentice Hall |isbn=0-13-035471-6}}</ref> Bizonyos baktériumok és [[Alga|algák]] is termelnek hidrogéngázt, illetve a bélgáz természetes összetevője, akárcsak a [[metán]], amely maga is egyre növekvő jelentőségű hidrogénforrás.<ref>{{cite web|first=Wolfgang H. |last=Berger |date=November 15, 2007 |url=http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml |title=The Future of Methane |publisher=University of California, San Diego |accessdate=2008-02-12}}</ref>
 
A [[protonált molekuláris hidrogén]] ({{chem|H|3|+}}) megtalálható a csillagközi anyagban, ahol molekuláris hidrogénből a [[kozmikus sugárzás]] ionizációjának hatására keletkezik. Ezt a töltött iont a [[Jupiter]] bolygó felső légkörében is megfigyelték. A kis hőmérséklet és sűrűség következtében az ion az űrbéli környezetben viszonylag stabil. A {{chem|H|3|+}} az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ion a világegyetemben, és jelentős szerepet játszik a csillagközi anyagok kémiájában.<ref>{{cite web|author=McCall Group, Oka Group|date=April 22, 2005|url=http://h3plus.uiuc.edu/|title=H3+ Resource Center|publisher=Universities of Illinois and Chicago|accessdate=2008-02-05}}</ref> A semleges [[háromatomos hidrogén]] ({{chem|H|3}}) csak gerjesztett formában létezhet; és ezért instabil.<ref name=couple>{{cite web|url=http://frhewww.physik.uni-freiburg.de/H3/guber4.pdf|title=Coupling of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen|publisher=Department of Molecular and Optical Physics, University of Freiburg, Germany|author=Helm, H. ''et al.''|accessdate=2009-11-25}}{{Halott link|urlarchiveurl=https://web.archive.org/web/20110617113507/http://frhewww.physik.uni-freiburg.de/H3/guber4.pdf |datearchivedate=20182011-06-07 17}}</ref> A [[dihidrogén kation]] ({{chem|H|2|+}}) bár előfordul a világűrben, de igen ritkán.<ref name="eherbstastro">{{Cite journal|last=Herbst|first=E.|authorlink=|coauthors=|year=2000|month=|title=The Astrochemistry of {{chem|H|3|+}}|journal=Phil. Trans. R. Soc. Lond. A. |volume=358|issue=1774|pages=2523–2534|doi=10.1098/rsta.2000.0665|url=|accessdate=|quote=}}</ref>
 
== Előállítása ==
221 349

szerkesztés