|
A '''lengyel-lovagrendi háború''' a [[Német lovagrend]] és a [[Lengyelország|Lengyel Királyság]] között [[1331]] és [[1332|32]] közt végbement konfliktus.
==[[Lengyelország]] és a [[Német lovagrend|teuton lovagok]] viszálya==
A [[Német lovagrend|német lovagok]] és a [[Lengyelország|lengyelek]] már a [[13. század]] végén megindult viszálykodása a [[14. század]]ra nyílt összecsapássá fajult, amikor a lovagrend hadai segítség helyett [[DanzigGdańsk|Danzigot]]ot bevették és a [[Pomeránia|Pomerrellen]]t is birodalmukhoz csatolták.
A következő több mint két évtizedben hadjáratok sorát vezették [[Lengyelország|lengyel]] és [[Litvánia|litvánföldlitván]]re területekre. A lengyelek [[Magyarország]]tól kaptak segítséget: [[Károly Róbert]] magyar király különféle segédcsapatokkal sőt olykor egész seregekkel támogatta a [[Lengyelország|lengyelek]]et a [[Német lovagrend|német]], [[Tatárjárás|tatár]] [[Litvánia|litván]] háborúkban, sőt néhány [[Ukrajna|rutén]] vagy [[Oroszország|orosz]] hadjáratban.
==[[1330]]–[[1332|32]]1330–32-es évek hadakozásai==
===A [[Csehország|cseh]] támadás ([[1330]])===
[[1330]]-ban a [[CsehországCseh Királyság|cseh]] [[király]] délről támadást intézett [[Lengyelország]] ellen. A [[Csehország|csehek]] és a [[Német Lovagrend|német lovagrend]] már a század elején [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] révén szövetséget kötött egymással, amelynek értelmében a déli tartományokat a [[CsehországCseh Királyság|cseh]] [[király]], az északi, északkeleti részeket a lovagrend kapta meg. [[Károly Róbert]] ekkor elküldte [[Lengyelország]]ba [[Homonnai Drugeth Vilmos]]t [[I. Ulászló]] megsegítésére.
===A [[Német lovagrend|német]] támadás ([[1331]]–[[1332|32]]1331–32)===
A [[Csehország|csehek]] támadását sikerrel elhárították, de [[1331]]-ben északról újabb hadjáratot intézett a [[Német Lovagrend|német lovagrend]]. Ebben az évben [[Károly Róbert]] [[Magyarország|magyar]] és [[Habsburg Ottó]] [[Ausztria|osztrák]] uralkodó [[Csehország|cseh]]-ellenes]] szövetséget kötött.
A lovagok elfoglalták [[Kalisz]]t, de [[június 27]]-én [[I. Ulászló lengyel király|Ulászló]] [[płowcei csata|Płowcé]]nél vereséget mért rájuk. Ekkor a [[Csehország|cseh]], a [[Magyarország|magyar]] és az [[Ausztria|osztrák]] uralkodók bevonásával béketárgyalások kezdődtek. [[Károly Róbert]] további magyar (sőt még [[kunok|kun]]) erőket is irányított a térségbe a [[Német lovagrendLovagrend|német lovagok]] elleni harc dotálására.
[[1332]]-ben [[radziwojiradżiwoji csata|radziwoji ütközetütközetben]]ben (ahol jelentős számú [[MagyarországMagyarok|magyar]] katonaság is hozzájárult a sikerhez) a [[Lengyelország|lengyelek]] még egy győzelmet arattak a lovagok fölött, majd [[Bydgoszcz|Bromberget (Bydgoszcz)]] is elfoglalta Kázmér.
Ezekben az években egyes források szerint 20 ezernél is több [[MagyarországMagyarok|magyar]] vitéz szolgált [[Lengyelország]]ban.
===Újabb harcok ([[1332]]–[[1343|43]]1332–43)===
[[1332]] után a [[Lengyelország|lengyelek]] visszafoglalták [[Szilézia|Sziléziá]]t a [[Csehország|csehek]]től.
[[1335]]-ben a [[Visegrád|visegrádi találkozó]]n a [[Braunschweigi Luther|Luther]] nagymester aláírta a [[visegrádi béke|visegrádi békebékét]] [[I. Ulászló|Ulászló]]val, s ennek értelmében visszaadta az [[1331]]-es hódításokat (köztük még évekkel korábban elfoglalt [[Kujávia|kujawy]]-i és [[Mazóvia|mazowsze]]i várakat) és hadkárpótlást fizetett. De ez a béke sem tartott sokáig.
==További fejlemények==
A harcnak látszólag véget vetett a [[1343]]-as [[kaliszi béke (1343)|kaliszi béke]], melyet a [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]] [[Lengyelország|lengyel]] [[király]] kényszerből kötött, ugyanis keletről [[Oroszország|orosz]] támadás érte az országát. [[1366]]-ra sikerült [[IIII. Kázmér lengyel király|Kázmér]]nak visszafoglalni [[Podólia|Podolé]]t és a [[volhínia]]i várakat.
A [[Német Lovagrend|német lovagrend]] is folytatta portyázásait [[Lengyelország|lengyel]] végekre, s hasonlóképp intéztek támadást a [[Lengyelország|lengyelek]] is. A század végefelé ismételten nyílt háborúba torkollanak az események.
==Külső hivatkozások==
| 