„Johann Friedrich Ambrosius von Veterani” változatai közötti eltérés

Szeptember 21-én került sor a [[lugosi csata|lugosi csatára]]. A kis számú császári csapat megkísérelt helytállni, de a túlerő elnyomta őket, maga Veterani is halálos sebet kapott. Katonái megpróbálták elmenekíteni a csatatérről, de a törökök utolérték, megölték, fejét levágták és a szultán elé vitték. A szultán utasítására az elesett tábornagy testét még a csatatéren eltemették.<ref>http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1500.html</ref> A kis csapat helytállása, vereségük ellenére, megóvta Erdélyt az elözönléstől, a kialakult átláthatatlan helyzetben a török fősereg tétlen maradt.

 

 

=== Emlékezete===

[[1863]]. [[február 28.|február 28-án]] [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József császár]] rendeletet bocsátott ki, amelyben Friedrich von Veterani tábornagyot felvétette ''„Ausztria leghírnevesebb, örökös példaképként szolgáló hadvezéreinek és vezénylő tábornokainak listájára.”'' Tiszteletére és emlékezetére a bécsi Császári és Királyi Udvari Hadimúzeumban, a mai [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Hadtörténeti Múzeumban]], a Hadvezérek csarnokában ''(Heeresgeschichtliches Museum, Feldherrenhalle)'' elrendelte Veterani életnagyságú márványszobrának felállítását. A szobrot 1867-ben [[Karl Costenoble]] szobrászművész készítette el [[carrara]]i márványból. A szobrot maga a császár avatta fel.<ref>Johann Christoph Allmayer-Beck: ''Das Heeresgeschichtliche Museum Wien. Das Museum und seine Repräsentationsräume,'' Kiesel Verlag, Salzburg 1981, {{ISBN|3-7023-0113-5}}, 33. old.</ref>

 

 

Szülővárosában, [[Urbino|Urbinóban]] utca őrzi a nevét. ''(Via Federico Veterani).''