„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
1 495. sor:
[[Csehország]]ban a lisszaboni szerződés ratifikációja nagy nehézségek elé nézett. Először közös megegyezéssel a csehek alkotmánybíróságuk elé utalták a szerződés kritikusabb pontjait. Az alkotmánybíróság 2008. november 26-án az említett pontokat a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta.<ref name="Nem torpedózták meg a csehek a lisszaboni szerződést">{{cite web|url=http://hvg.hu/vilag/20081126_lisszaboni_szerzodes_csehorszag_klaus.aspx|title=Nem torpedózták meg a csehek a lisszaboni szerződést|accessdate=2009|11-03|author=[[HVG]]|authorlink=|work=|publisher=}}</ref> A parlament ezek után - még mindig komoly viták árán - ratifikálta a szerződést, a Képviselőház 2009. február 18-án,<ref name="A cseh alsóház is megszavazta a Lisszaboni Szerződést">{{cite web|url=http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11760&Itemid=62|title=A cseh alsóház is megszavazta a lisszaboni szerződést|accessdate=2009|11-03|author=Felvidék Ma|authorlink=|work=|publisher=}}</ref> a Szenátus május 6-án.<ref name="Megszavazta a cseh szenátus a lisszaboni szerződést">{{cite web|url=http://kitekinto.hu/europa/2009/05/06/megszavazta_a_cseh_szenatus_a_lisszaboni_szerzdest|title=Megszavazta a cseh szenátus a lisszaboni szerződést|accessdate=2009|11-03|author=Kitekintő|authorlink=|work=|publisher=}}</ref>
A szerződéssel szemben ezek után már csak az elnök, [[Václav Klaus]] állt szemben, aki kijelentette, hogy amíg az írek igent nem mondanak, nem írja alá a szerződést. Még a második ír népszavazás előtt, melyen az igenek nyertek(október 2-án), szenátusi hívei [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] másodjára is megtámadták<ref>{{cite web |title=Lisszaboni játék: ki nevet a végén? |url=http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/lisszaboni-jatek-ki-nevet-a-vegen-002020 |date=2009-09-30 |accessdate=2010-01-11 |author=EurActiv }}{{Halott link|url=http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/lisszaboni-jatek-ki-nevet-a-vegen-002020 |date=2018-11 }}</ref> a szerződést a cseh alkotmánybíróságon. Az alkotmánybíróság [[október 27.|október 27-én]] tartott meghallgatást az ügyben, és [[november 3.|november 3-án]] kihirdette ítéletét, melyben nem találta a cseh jogrenddel ellentétesnek a szerződést. Emellett Klaus kijelentette, hogy kivételt követel [[Csehország]] számára az Alapjogok Chartája alól, mert szerinte az megkérdőjelezte volna a [[Beneš-dekrétumok]] érvényességét.<ref>{{cite web |title=A Benes-dekrétumok jogi felülvizsgálatától tart a cseh államfő |url=http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-308503 |date=2009-10-12 |accessdate=2009-10-12 |author=Inforádió |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091013221401/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-308503 |archivedate=2009-10-13 }}</ref> Az [[október 29.|október 29-i]] EU-csúcson a tagállamok megegyeztek, hogy Csehország kimaradhat a Chartából;<ref>{{cite web|title=Szabad az út a Lisszaboni szerződés előtt |url=https://index.hu/kulfold/hirek/2009/10/29/reinfeldt_szabad_az_ut_a_lisszaboni_szerzodes_elott/ |date=2009-10-29 |accessdate=2009-10-30 |author=[[Index.hu|Index]]}}</ref> az ezt biztosító nyilatkozatot az ír garanciákkal együtt Horvátország csatlakozási szerződésével együtt fogják ratifikálni.
Klaus kijelentette, hogy nem támaszt több feltételt és a november 3-i alkotmánybírósági ítélet után még aznap aláírta a szerződést. A ratifikációs okmányok letétbe helyezésére – utolsóként az EU-ban – [[november 13.|november 13-án]] került sor.
1 535. sor:
[[Nagy-Britannia]] csak komoly engedményekkel írta alá a szerződést. Bár a ratifikáció lezajlott parlamenti úton, a [[David Cameron]] vezette konzervatív ellenzék folyamatosan népszavazást követelt az ügyben. [[Stuart Wheeler]] brit üzletember [[Tony Blair]] kormányának ígérete – a népszavazás az Európai Alkotmányról – alapján jogilag próbálta megvétózni a ratifikációt a parlamenti szavazás után. Az ügy csak [[június 25.|június 25-ére]] zárult le,<ref name="Approved Judgement of the case of Stuart Wheeler">{{Cite web|url=http://www.judiciary.gov.uk/docs/judgments_guidance/wheeler_pm250608.pdf|title=Approved Judgement |date=2008-06-25 |accessdate=2009-12-03|author=Royal Court of Justice|authorlink=|work=|publisher=Royal Court of Justice |language=angol|archiveurl=http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20080804140957/http://www.judiciary.gov.uk/docs/judgments_guidance/wheeler_pm250608.pdf|archivedate=2008-08-04}}</ref> és a kormány mindaddig nem helyezte letétbe a ratifikációs okmányokat Rómában.
[[Gordon Brown]] [[miniszterelnök]] helyzete ingatag volt hazájában, és a toryk hatalomra kerülésük esetén azonnali népszavazást ígértek, amennyiben a szerződés még nem lépett volna életbe. [[2010]] nyaráig kötelező volt az általános választások kiírása; a konzervatív párt magabiztosan vezetett a felmérésekben és a szerződés támogatói kisebbségben voltak a [[szigetország]]ban – ez egyfajta határidőként is szolgált tehát a szerződést életbe léptetni akaró uniós politikusoknak. Végül, a szerződés életbe lépése után David Cameron tisztázta, hogy ezután nem írna ki népszavazást, ám megtartaná azt bármilyen későbbi EU-szerződésről és az euróövezeti csatlakozásról is, ha a 2010-es választásokon miniszterelnökké választanák,<ref>{{cite web |title=Cameron: már nem lehet népszavazás a Lisszaboni Szerződésről |url=http://ujszo.com/online/kulfold/2009/11/04/cameron-mar-nem-lehet-nepszavazas-a-lisszaboni-szerzodesrol |publisher=Új Szó online |date=2009-11-04 |accessdate=2010-01-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100105165636/http://ujszo.com/online/kulfold/2009/11/04/cameron-mar-nem-lehet-nepszavazas-a-lisszaboni-szerzodesrol |archivedate=2010-01-05 }}</ref> emellett kilátásba helyezte bizonyos jogkörök visszavételét az EU-tól.<ref>{{cite web|title=Jogköröket venne vissza az EU-tól David Cameron |url=http://www.vg.hu/kozelet/politika/jogkoroket-venne-vissza-az-eu-tol-david-cameron-295388 |publisher=Világgazdaság Online |date=2009-11-06 |accessdate=2010-06-07}}</ref> Később ezen a választáson a konzervatívok nem szereztek abszolút többséget, így koalícióra kényszerültek lépni az erősen EU-párti Liberális Demokratákkal.<ref>{{cite web |title=Cameron és Clegg megnyitják Nagy-Britannia koalíciós időszakát |url=http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/cameron-clegg-uj-koaliciot-teremtett-nagy-britanniaban-002766 |publisher=EurActiv |date=2010-05-12 |accessdate=2010-06-07 }}{{Halott link|url=http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/cameron-clegg-uj-koaliciot-teremtett-nagy-britanniaban-002766 |date=2018-11 }}</ref> A koalíciós szerződés egyebek mellett tartalmazza népszavazás kiírásának kötelezettségét az EU-nak való hatáskörök átadásának esetére, de nincs szó benne a jelenleg az EU-nál lévő jogkörök visszavételéről.<ref>{{cite web |title=Megnevezte új kormányát Cameron |url=http://mno.hu/portal/712844 |publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] Online |date=2010-05-13 |accessdate=2010-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100525051408/http://mno.hu/portal/712844# |archivedate=2010-05-25 }}</ref>
[[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltárban]] a szerződés automatikusan életbe lépett Nagy-Britannia ratifikációjával.<ref>{{cite web|title=Gibraltár és a lisszaboni szerződés |url=http://grahnlaw.blogspot.com/2009/03/gibraltar-lisbon-treaty.html |publisher=Grahnlaw |date=2009-03-23 |accessdate=2010-06-07 |language=angol}}</ref> Emellett elképzelhető, hogy a parlament külön egyezteti a jogrenddel a szerződést, de ez nem a ratifikációs folyamat része, ezért nem szerepel a fenti táblázatban.
| |||