„1952-es Formula–1 világbajnokság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nyiffibot (vitalap | szerkesztései)
a helyesírás AWB
14. sor:
 
==A szezon menete==
Az [[Alfa Romeo (Formula–1)F1|Alfa Romeo]] képtelen volt finanszírozni egy új autót, ezért visszavonult a Formula–1-ből. A csapat visszavonulásával a [[Scuderia Ferrari]] komoly vetélytárs nélkül maradt az 1952-es idényben. Indianapolist nem számolva minden versenyen Ferrari indult az élről, minden versenyen Ferraris pilóta nyert, és futott leggyorsabb kört. [[Giuseppe Farina]] a Ferrarihoz igazolt, [[Juan Manuel Fangio|Fangiónak]] pedig egy év eleji balesetben megsérültek a nyakcsigolyái, így az egész szezont kénytelen volt kihagyni. [[Alberto Ascari]] kihagyta az évadnyitót, mert az [[1952-es indianapolisi 500]]-asra készült, ahol viszont eredménytelenül versenyzett.
[[Kép:Ferrari 375 Indy 500.jpg|right|thumb|270px|Az Indianapolisi versenyre készíett Ferrari]]
 
===svájci nagydíj===
Az évadnyitót, akárcsak egy évvel azelőtt, akkor is [[Formula–1 svájci nagydíj|Svájcban]] rendezték meg, Bremgartenben. A Pole pozíciót Giuseppe Farina szerezte meg a szintén Ferraris [[Piero Taruffi]] előtt. Farina vezette a versenyt, de a 16. körben motor problémák miatt kiállni kényszerült, ezért átvette francia csapattársa [[André Simon]] autóját, de az 51. körben annak is meghibásodott a motorja. A győzelem így Pierro Taruffi ölébe hullott, aki a verseny leggyorsabb köréért járó egy pontot is magáénak tudhatta.
 
===indianapolisi 500===
24. sor:
 
===belga nagydíj===
Az évad harmadik futamát, a [[Formula–1 belga nagydíj|belga nagydíj]]at Spa-Francorchamps-ban rendezték. A rajtrács első három pozícióját a Ferrarisok szerezték meg, Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. A három Ferrari zavartalanul körözött az élen, amíg Taruffi a 13. körben balesetet nem szenvedett. Ezután már csak az Ascari-Farina páros autózott a mezőny előtt. Kettőjük közül Ascari bizonyult gyorsabbnak, a 36 körös verseny végére már két percet vert Farinára, és a verseny leggyorsabb körét is ő futotta meg.
 
===francia nagydíj===
[[Kép:HWM 1952 car Donington 2007.jpg|right|thumb|270px|1952-es HWM]]
A szezon negyedik versenye a [[Formula–1 francia nagydíj|francia nagydíj]] volt, amit ezúttal új helyszínen, a [[Rouen-Les-Essarts]] pályán rendeztek meg. A rajtrács első három pozícióját ismét a három Ferraris szerezte meg, ismét Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. Ezúttal minden probléma nélkül, mindhárman be is értek a célba. Az egyes pilóták gyorsaságát jól le lehet mérni az által, hogy Ascari egy kört vert Farinára, aki szintén egy kört vert Taruffira. A leggyorsabb kört ismét Ascari teljesítette.
 
===brit nagydíj===
Az [[Formula–1 brit nagydíj|ötödik versenyen]], az angliai Silverstone-ban is Ferrarik indultak az első három rajtkockából, de ezúttal Farina-Ascari-Taruffi sorrendben. A versenyt viszont ismét Ascari uralta, megfutotta a leggyorsabb kört, és lekörözte a második helyen befutó csapattársát, Turaffit. Farina a hatodik helyen futott be, így nem szerzett pontot.
 
===német nagydíj===
A hatodik futam a [[Formula–1 német nagydíj|német nagydíj]] volt a Nürburgringen. Az Ascari-Farina duó után a Gordini csapat két pilótája következett, és csak mögülük indult Taruffi, valamint a szintén Ferraris svájci, [[Rudi Fischer]]. A versenyt végül a négy Ferrari fejezte be az élen (Ascari-Farina-Fischer-Taruffi sorrendben). Ez minden idők legnagyobb Ferrari fölénye (és általában csapat fölény is) a befutók sorrendjét tekintve. A verseny leggyorsabb körét ismét Ascari futotta. Minthogy Ascarinak volt négy első helye és leggyorsabb köre, ezért már elérte az egy évad alatt elérhető legmagasabb pontszámot (4*9=36). A Formula–1 történelmében először fordult elő, hogy egy pilóta a világbajnokság utolsó futama előtt bebiztosította magának a bajnoki címet.
 
===holland nagydíj===
41. sor:
 
===olasz nagydíj===
Az [[Formula–1 olasz nagydíj|utolsó futamot]] immár három éve hagyományosan Monzában rendezték meg. Farina már csak egy első hellyel növelhette pontjai számát, Taruffinak Farina előtt kellett volna végeznie az összesítettbeli második helyért. Ascari ismét pole-pozícióból indulva aratott rajt-cél győzelmet, megfutva a leggyorsabb kört is. A második helyen befutó Maseratis [[José Froilán González]] leggyorsabb köre tizedmásodpercre megegyezett Ascari leggyorsabb körével, így az azért járó 1 pontot megosztották a két pilóta között, akik így fél-fél pontot kaptak. További pontszerzők Villoresi és Farina, illetve a Maseratis [[Felice Bonetto]] voltak. Taruffi hetedik lett, így nem szerzett pontot. Maradt a 22 pontja, ami az összetett harmadik helyhez volt elegendő. Ascari végül 12 pontos előnnyel lett bajnok Farina előtt, de ha a pontjaik valódi számát nézzük, Ascari előnye 26,5 pont. A negyedik helyen pontegyenlőség alakult ki Rudi Fisher, és az ötödiknek rangsorolt fiatal, mindössze 23 éves újonc, [[Mike Hawthorn]] között. A korban rendkívül fiatalnak számító újonc tehetségére azonnal felfigyelt [[Enzo Ferrari]] is, és a következő évre leszerződtette a Scuderiához.
 
==Nagydíjak==