„Szabó Lőrinc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
Első, még parnasszista hangvételű verseivel a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' szerkesztőjénél, [[Babits Mihály]]nál személyesen jelentkezett, aki verseit csak később közölte ugyan, de bevezette az írók akkori kedvelt találkozóhelyére, a [[Centrál kávéház]]ba, rövid egyetemi tanársága idején demonstrátorává fogadta, majd utóbb lakását is megosztotta az albérletekben nyomorgó egyetemi hallgatóval.
Szabó ifjú diákként már [[latin nyelv|latinból]], [[Ógörög nyelv|görögből]] (mindjárt a legnehezebbet, [[Pindarosz]]t), [[német nyelv|németből]] és [[francia nyelv|franciából]] fordított, jegyzeteit [[gyorsírás]]sal készítette, és Babits közvetlen tanítványaként angolból magyarította kiadók számára a [[Edward
Első versei a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' [[1920]]. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett – és talán ellenében is – [[Stefan George]] költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő [[avantgárd]] mozgalmakban. Első kötete, az [[1922]]-ben megjelent ''Föld, Erdő, Isten'' ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a ''Nyugat'': hiszen a híres [[Kner Nyomda|Kner kiadó és nyomda]] egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást.
| |||