„Kuril-szigetek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Pethogergely (vitalap | szerkesztései)
Központozási és nyelvi hibákat javítottam. Emellett a 2007-2015 időszakra vonatkozó részek jövő időben voltak, ez már rég nem aktuális, ezért ezeket átírtam múltra.
55. sor:
Mielőtt a Kuril-szigeteket elérték volna a [[japánok]] és az [[oroszok]], ezen a helyen az [[ainuk (nép)|ainu]] népcsoport élt. Ők adták a Kuril-szigetek nevét is. Nyelvükben a Kuru szó „embert” jelentett. Először [[1635]]-ben tettek említést a szigetekről, amikor is a japán felfedezők eljutottak [[Hokkaidó]] szigetére. Nem lehet tudni, hogy el is jutottak-e a szigetekre vagy az ott élő népek révén szereztek róluk tudomást, de a japánok az 1644-es új [[térkép]]ükön már ábrázolták azokat.
 
Ma a szigeteken alig él ember. Mindössze 2 halfeldolgozó gyára működik, amelyek állami kézben vannak. A következő években további 20 állami és 20 magánkézben lévő gyár építését tervezik, amelyek szintén halfeldolgozással, illetve halneveléssel és ritka halfajták újratelepítésével fogfognak foglalkozni. 2006. augusztus 3-án az orosz kormány elfogadott egy új átfogó fejlesztési programot, amely a szigetek teljes körű felzárkóztatását célozta meg. A 2007-es és 2015-ös évek közötti intervallumban új óvodák, kórházak, iskolák építését terveziktervezték.
 
Manapság az egyik legfőbb gond az, hogy a szovjet időkben elhanyagolt szigetszigetek erős [[elektromos áram|áramhiányát]] csökkentsék, mivel itt az orosz átlaghoz képest a villamosenergia -árak akár 4-szer magasabbak, mint [[Oroszország]] más hasonló területein, például [[Szahalin]]on vagy [[Kamcsatka|Kamcsatkán]]. Az erős áramhiányt, modern [[geotermikus energia|geotermikus erőművek]] építésével fogjáktervezték megoldani, melyeket a fent említett években valósítanak majd meg. A lakosság száma kb. 19-20 ezer fő.
 
== Története ==
73. sor:
Az 1904-től 1905-ig tartó [[orosz–japán háború]] során [[Gundzsi Sigetada]], egy visszavonult japán tengerésztiszt és a sumsui, helyi telepesek egy csoportja megszállta a [[kamcsatka]]i partot. Oroszország csapaterősítést küldött a területre, a csoportot elfogták és [[Kitelepítés|internálták]]. A háború után [[Japán]] 1945-ig tartó halászati jogokat kapott az orosz vizeken az orosz–japán halászati egyezmény értelmében.
[[Fájl:214 1426 Sev Kur main street wiki.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|[[Szevero-Kurilszk]] főutcája ([[Paramusir-sziget]])]]
A [[szibériai intervenció]] során, 1918–1925 között az északi Kuril-szigetek japán erői, az [[Amerikai Egyesült Államok]] erőivel, valamint európai haderőkkel együtt elfoglalták [[Kamcsatka]] déli részét. Japán hadihajók a tenger felől mértek csapást [[Petropavlovszk-Kamcsatszkij]]ra.
 
A [[második világháború]] végén a [[Szovjetunió]] katonai erővel visszavette Szahalin déli részét és a Kuril-szigeteket, de [[A Kuril-szigetek területi konfliktusa|Japán fenntartja követelését]] a négy legdélebbi szigetre, [[Kunasiri]]ra, [[Itoropu]]ra, [[Sikotan]]ra és a [[Habomai]] sziklákra, ezeket együttesen ''Északi Területek''nek nevezik. Ezen területi követelések miatt nem került sor békeszerződésre a második világháború óta a két ország között.