Wikipédia

„Münster-völgy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a felesleges ] ki
19. sor:
A [[Zernez]]-től a [[Fuorn-hágó]]-ig terjedő völgyrész [[bioszféra-rezervátum]].
 
== Története ==
 
1290–ben a korabeli forrásoka kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltVal Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltA 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt
[[Pass da l Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.▼
 
 
A müstairi koloator
 
 
* === Santa Maria in Silvaplana ===
1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: Santa Maria Val Müstair) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források stor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (Val Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik. Az [[Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Pass dal Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
* === Santa Maria in Silvaplana ===
 
1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: Santa Maria Val Müstair) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik.
Az [[Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Pass dal Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
'''Müstair''' – 1943-ig hivatalosan '''Münster''' – település (közigazgatási egység: ''commune'', ''gemeinde'') [[Val Müstair]] (németül ''Münstertal'') völgyben a svájci [[Graubünden]] kanton Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz határ közelében fekszik. Világhírú benedekrendi apácakolostora (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann), amelyet világörökség-listán tartanak nyilván.
38 ⟶ 40 sor:
* === Santa Maria in Silvaplana ===
 
1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: Santa Maria Val Müstair) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik. Az [[Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Pass daAda 14.l századtólFuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felsőfelett részéna bányászatChur-i folytpüspök gyakorolt felügyeletet). Az 1367-beninnen létrejöttinduló, templomosszövetségendéli ([[GotteshausbundesValtelina]] (Veltlin)-be, belül[[Bormio]] felé, az Oberes [[Umbrailpaß]]-(FelőUmbrail-)hágó: Vintsgau(2501 településeitm) magábakiépítése foglalómár völgyeta hivatalosan 'Obcalven'[[Stilfser-nek,Joch]] akiépítése másikelőtt felétis 'Untercalven'-nekfontos nevezték.stratégiai Aútnak közigazgatásiszámított, központimivel helyaz (aEngadin magyarfelé szóhasználatbiztosított eztkapcsolatot, "hitess hely"-nekez nevezte,tovább aholnövelte hitelesítetta jogivölgy írások,és szerződések,az bíráskodások,itteni iratok készültektelepülés(ek) Müstair volt.jelentőségét
▲l Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
 
 
Az 1499. évi "Calveni Csata" előtt és alatt a völgyet az osztrák csapatok feldúlták és kirabolták. A felső völgy öt településén a "reformáció" meglehetősen korán megerősödött, az új hitet 1530 körül vették fel. Mindezzel szemben Müstair, - a kolostortelepülés - katolikus maradt. A "szövetségi zavargások" idején' (1620-1635) a völgy felváltva volt a osztrák-, francia-, vagy a spanyol csapatok megszállása alatt. A Chur-i püspök 1720-ban a völgyet szerződéssel az osztrákoktól megvásárolta 21.000 guldenért. 1762-ben aztán a "Hármas Szövetség" ugyanezen szerződés alapján kierőszakolta a visszavásárlást.
 
 
1798-99-ben osztrák- és francia csapatok tartották megszállás alatt a völgyet. Helvetika létrejöttét követően az Inn-völgyi Kerületbe tartozik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Münster-völgy”