Wikipédia

„A Magyar Királyság az első világháborúban” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 212.16.148.130 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
6. sor:
{{Magyarország történelme}}
'''A Magyar Királyság az első világháborúban''' a [[központi hatalmak]] oldalán és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Hadicélja az ország területi integritásának megőrzése volt, amit az Orosz Birodalom expanzív, törekvéseibe a Szerb Királyságot is bevonó pánszláv politikája veszélyeztetett.
<ref>[https://nagyhaboru.blog.hu/2011/01/11/a_kozponti_hatalmak_hadiceljai A Központi Hatalmak hadicéljai] ''Nagy háború blog'', 2011. január. 11. </ref> <ref> “Tisza az 1914. novemberi orosz betörés tapasztalatait összegezve joggal érezhette úgy, hogy a preventív célok jegyében vállalt háborús részvétel indokolt volt (…) a szerb hadüzenethez adott hozzájárulás Tisza részéről valójában az egyedül a Monarchián belül elképzelhetőnek hitt magyar állami integritás védelmét volt hivatott elsősorban szolgálni, s ennek megfelelően a háború magyar háború is volt.” Szarka László: Az összeomlás és a nemzetiségek 1918 őszén. ''Magyar Nemzet'' 1999. október 16. [https://mno.hu/migr/az-osszeomlas-es-a-nemzetisegek-1918-oszen-868745] {{Wayback|url=https://mno.hu/migr/az-osszeomlas-es-a-nemzetisegek-1918-oszen-868745 |date=20181214164438 }}</ref> Az [[első világháború]] 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei néhány alkalommal a [[Magyar Királyság|történelmi Magyarország]] területét is érintették: az 1914-15-ös orosz betörések során<ref>Kónya Péter: Az orosz betörés Sáros és Zemplén vármegyébe 1914–1915-ben
A „Nagy Háború” és emlékezete, Debrecen, 2015 87-96 o.
</ref><ref>A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen (Budapest, 1915)
25. sor:
 
== A Monarchia külpolitikai nehézségei ==
Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó területekre négy szomszédos állam tartott igényt: a [[Orosz Birodalom|cári Oroszország]], [[Szerbia]], [[Románia]] és [[Olaszország]]. Nehezítette a dolgot, hogy a politikai szempontból ellenségesnek számító (Olaszország és Románia esetében szövetségesből semlegessé, majd ellenségessé váló) államok kultúrdiplomáciájukat és tudományos életüket is a területi követelések szolgálatába állították.<ref>[{{Cite web |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Takacs1.pdf |title=Takács Miklós: ''Ősszerbek a Kárpát-medencében? A magyar–szerb kapcsolat valószínűtlen előzményei.''] |accessdate=2014-01-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140111201112/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Takacs1.pdf |archivedate=2014-01-11 }}</ref>
 
Mivel a [[Távol-Kelet]]en [[Japán]], [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] [[A nagy játszma (diplomácia)|állta útját]], az orosz politika érdeklődése a világháború előestéjén újból Közép-Európa és a [[Balkán (térség)|Balkán]] felé fordult. Az orosz hadicélok közé tartozott a Monarchia meggyengítése és a tengerszorosok megszerzése. A 19. századi magyar politikai és szellemi elit aggodalommal kísérte az orosz terjeszkedést és a [[pánszlávizmus]]t, ezeket erősítette a [[ruszinok]] közötti orosz agitáció is.{{refhely|Gönczi}} (Ebben nemcsak a magyarországi szláv lakosság átpolitizálódásának elutasítása látható, hanem a [[Liberalizmus|liberális]] magyar elitnek az autoriter berendezkedésű keleti nagyhatalomtól való félelme is.) Ugyanakkor az [[orosz–japán háború]]ban elszenvedett vereséget követően és saját belső problémái miatt 1908-ban, [[Bosznia-Hercegovina]] osztrák–magyar annektálása idején Oroszország nem tudott a Balkánon hatékonyan fellépni.<ref>[http://nagyhaboru.blog.hu/2011/01/13/az_antant_hadiceljai Az antant hadicéljai.] ''Nagy háború blog'', 2011. január. 13. (Hozzáférés ideje: 2014. január 10.)</ref>
88. sor:
Ebben a légkörben került sor Kelet-Galíciában 1917. június 18-án (a Gergely-naptár szerint július 1-jén) a [[Kerenszkij-offenzíva|Kerenszkij-offenzívára]], az orosz haderő utolsó nagyobb támadó hadműveletére, amely tíz napon át tartó előrenyomulás után kifulladt. Július 3-án a német és az osztrák alakulatok ellentámadást indítottak, majd a [[Zbrucs]]-folyóig előretörtek Galícián és [[Ukrajna|Ukrajnán]] át. Az orosz vonalakat két nap múlva áttörték, és július 8-ig az oroszok 240 kilométert vonultak vissza. A gazdasági és belpolitikai válságban lévő keleti nagyhatalom az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalom]] után már nem tudott ellenállni a központi hatalmaknak. A cári haderő és az azt felváltó bolsevik kormányzat tehetetlen volt a német előrenyomulással szemben, a további kelet-európai német előretörésnek egyesek szerint kizárólag logisztikai korlátai voltak.{{refhely|Livesy|134. o.}}
 
1917. december 5-én létrejött az oroszok és németek közötti fegyverszünet. Némi ellenkezés után a [[Lev Davidovics Trockij|Trockij]] vezette [[Szovjetunió|szovjet]] delegáció március 1-jén újra asztalhoz ült, majd március 3-án elfogadta a németek által kidolgozott [[breszt-litovszki béke]]tervet. Az osztrák–magyar küldöttség vezetője [[Ottokar Czernin]] gróf volt. A diplomáciai tárgyalásokon a Monarchia lényegében a német háborús célkitűzéseket támogatta, miközben egyre világosabban kirajzolódtak az Ausztria–Magyarország szétesését előrevetítő nacionalizmusok: [[Galícia]] egészére a [[lengyelek]] és az [[ukránok]] is igényt tartottak.<ref>Hajdu Tibor: Szovjet-Oroszország és az első világháború vége: A breszti béke évfordulójára. ''História'' 30. évf. (2008) 1. sz. 4. o. [http://www.historia.hu/userfiles/files/2008-01/Hajdu.pdf Online hozzáférés] {{Wayback|url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2008-01/Hajdu.pdf |date=20151001165319 }}</ref>
 
== Balkáni front ==
153. sor:
[[Fájl:Hungarian Soviet Republic 1919-hu.svg|bélyegkép|jobbra|250px|{{jelmagyarázat|#FF9999|Hadműveletek Magyarország területén 1919 márciusa és júniusa között}}]]
További viták tárgya, hogy a kettős Monarchia szétesése mennyiben volt szükségszerű, továbbá az, hogy a háborús összeomlás és [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] milyen mértékben állott összefüggésben a [[kiegyezés]]sel és a dualizmus kori magyar politikával.
Egy elterjedt történeti analízis szerint – mely Kossuth Lajostól Németh Lászlón és ''A Habsburg-monarchia felbomlása'' c. művet megíró [[Jászi Oszkár]]on át [[Bibó István (politikus)|Bibó István]]ig<ref>'' Bibó István: ''A kelet-európai kisállamok nyomorúsága.'' [http://mek.niif.hu/02000/02043/html/206.html ''Online hozzáférés'']</ref> ívelt – Magyarország egy életképtelen, hanyatló birodalommal kötötte össze a sorsát, a háborús vereség a kiegyezésnek és a történelmi vezetőrétegnek köszönhető. Ez az analízis figyelmen kívül hagyja, hogy a háború kimenetelét végül az USA hadbalépése döntötte el, melyhez a kiegyezésnek, a magyar történelmi vezetőrétegnek nem sok köze volt, a Monarchia feloszlatására pedig az antant hatalmak politikai döntése következtében került sor. <ref> “nem az döntötte el a Monarchia összeomlását, hogy a dualizmus kori nemzetiségpolitikai intézményrendszer fokozatos reformja lassan ment végbe, hanem az, hogy a háborús vereség után a győztes hatalmak a Monarchia megújulása, radikális közjogi átalakítása helyett saját céljaik szempontjából megfelelőbbnek tartották a térség kisállamainak létrehozását.” Szarka László: Az összeomlás és a nemzetiségek 1918 őszén. ''Magyar Nemzet'' 1999. október 16. [https://mno.hu/migr/az-osszeomlas-es-a-nemzetisegek-1918-oszen-868745] {{Wayback|url=https://mno.hu/migr/az-osszeomlas-es-a-nemzetisegek-1918-oszen-868745 |date=20181214164438 }}</ref> Egy másik álláspont a nemzetiségieket, a [[Pacifizmus|pacifistákat]], a [[Szocializmus|szocialistákat]], a [[zsidók|zsidóságot]] és a sajtót hibáztatta vereségért, a hátország összeomlásáért. Ugyanez a koncepció a német nyelvterületen a tőrdöfés ''(Dolchstoß)'' nevet kapta.
 
Vitatott, hogy a háborús vereség nélkül az Osztrák-Magyar Monarchia egyáltalán felbomlott volna-e és sor került volna-e Magyarország feldarabolására. <ref>[https://nagyhaboru.blog.hu/2011/04/13/tortenettudomanyi_elmeletek_az_osztrak_magyar_monarchia_felbomlasarol Történettudományi elméletek az Osztrák-Magyar Monarchia Felbomlásáról, Szőts Zoltán Oszkár, 2011 április 13.]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Királyság_az_első_világháborúban”