„Törcsvári-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
== Történelme ==
A Törcsvári-szoros már a 11. században fontos kereskedelmi útvonalat jelentett, ezért [[I. László magyar király|I. László király]] várat építtetett ide, és székely határőröket telepített védelmére. A [[Barcaság]]ba települt [[Német Lovagrend]] szintén várat emelt, utánuk pedig [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] építtette a [[törcsvári kastély|jelenlegi várat]]. A szoros számos hadjáratban is szerepet kapott, kezdve a [[kunok]] és [[besenyők]] betöréseivel, folyatva a török és tatár támadásokkal; viszont a magyarok is a törcsvári szoroson át támadták meg [[Havasalföld]]et. A szoros kisebb mértékben az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]]ban is érintett volt: 1849. március 19-én ezen az úton menekült [[August von der Heydte|Heydte]]{{wd|Q20752743}} serege Havasalföldre.<ref>{{CitLib|aut=Orbán Balázs|tit=A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból|cap=A törcsvári szoros hadtörténete|loc=Budapest|red=Arcanum|ann=2003|url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/371.html}}</ref> 1916-ban, amikor [[Románia hadba lépése (első világháború)|Románia hadba lépett]] az [[Antant]] oldalán, és megtámadta Erdélyt, a [[központi hatalmak]] ellentámadása során [[Erich von Falkenhayn]] tábornok egyik hadcsoportja a törcsvári szoroson át próbált meg áthatolni, de a hegység déli lejtőjén megakadt.<ref>{{CitLib|aut=Julier Ferenc|tit=1914–1918: A világháború magyar szemmel|loc=Budapest|red=Magyar Szemle Társaság|ann=1933|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/julier/4_09.html#2resz}}</ref>
A törcsvári szorosban [[törcsvári vám|vámhivatal]]{{wd|Q25462012}} működött. A vám működését eleinte a törcsvári várnagy felügyelte, utóbb azonban az erdélyi fejedelmek haszonbérbe adták a [[harmincadvám]]ot, leginkább [[Brassó]] városának.<ref>{{CitLib|aut=Orbán Balázs|tit=A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból|cap=A törcsvári vám|loc=Budapest|red=Arcanum|ann=2003|url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/370.html}}</ref> A 18. században a [[Gubernium]] irányítása alatt álló egészségügyi bizottság [[karantén|vesztegzárat]] tartott fenn a szorosban.<ref>{{CitLib|aut=Benkő József|tit=Az egykor Dacia Mediterraneának mondott a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség|loc=Sepsiszentgyörgy|red=Székely Nemzeti Múzeum|loc2=Barót|red2=Tortoma|ann=2014|pag=226|isbn=978-973-8995-25-3}}</ref>
== Turizmus ==
| |||