„Tarackbúza” változatai közötti eltérés

A tarackbúza [[évelő növény|évelő]] szálfű, töve messze kúszó tarackokkal terjed. Magas növésű, részben nem virágzó hajtásaival nagy csoportokat képez. Egy-egy tőnek 10-200  hajtása van. Minél idősebb, hajtásai annál sűrűbbek. A [[Szárszár (botanika)|szárak]] 40-150  centiméter magasak, felállók, alul olykor hajlottak, simák. [[levélLevél (botanika)|Levelei]] a szárral együtt tompazöldek, néha kékesszürke deres bevonattal, ami letörölhető. A hegyes levélfülecskék röviden pillásak körülölelik a szárat. A nyelvecske 1 mm-nél kisebb, hártyás szegély alakjában fejlődik ki. A levélhüvely hengeres, kopasz vagy szőrös. A levéllemez kihegyesedő, 6-18  centiméter hosszú, 3-10  milliméter széles, felül rövid szőrös, ezért kissé érdes. A levélerek áteső fényben [[fehér]] csíkok. Kalásza 8-12  centiméter hosszú, felálló vagy elhajló, ritkábban bókoló. A kalásztengelyen két oldalon ülnek a füzérkék, ezek lazák, vagy tömöttebben állóak, 10–20  milliméter hosszúak, 3-8  virágúak, többé-kevésbé elliptikusak, laposan összenyomottak. A füzérke szélesebbik oldala néz a szár felé. A pelyvák 12  milliméter hosszúra is kifejlődhetnek, lándzsásak, ormósak, az ormók a csúcsuk felé érdesek is lehetnek, ereik száma  3-7. Csúcsuk szálkaszerű csúcsba fut ki. A külső toklász elérheti a 13  milliméter hosszúságot, ereinek száma  5, gyakran rövid szálkaszerű csúcsa van. A belső toklásznak két ormója érdes.

A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori. Gyakori és kifejezetten terhes gyomnövény. Közismertek a föld alatti, világos színű tarackjai, amelynek minden darabja újból teljes értékű növényt képes kihajtani.

* {{természetkalauz}}