„Egysejtűek” változatai közötti eltérés

a
kékít + apróságok
a (kékít + apróságok)
[[Fájl:EscherichiaColi NIAID.jpg|thumb|right|250px|''[[Escherichia coli]]'' baktérium]]
 
'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''', olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtűek|többsejtű élőlényekélőlényekkel]]kel, melyek egynél több sejtből állnak.
 
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható ([[mikroorganizmus]]), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
* ''[[Valonia ventricosa]]'' – [[Zöldmoszatok|zöldmoszat]], átmérője 1–4 cm
* ''[[Syringammina fragilissima]]'' – [[Likacsosházúak|likacsosházú]], akár 20 cm-es is lehet
* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet de ez csak megközelítő érték.
 
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]].
Az egysejtű állatok eukariotaeukarióta gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan).
4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.
 
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]].
 
Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.