„Alginit” változatai közötti eltérés

65 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
Kisebb javítások
(Kisebb javítások)
Egy méter vastag alginit képződés hozzávetőlegesen 15-20 ezer év alatt történt.
 
==Az alginit felfedezése.==
A [[Magyar Állami Földtani Intézet]] geológusai [[1973]]-ban fedezték fel az ország első
alginittelepét. A [[Balaton-felvidék]]en végzett [[földtan]]i térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett kutatási területen [[Pula (település)|Pula]] és [[Öcs]] község határában egy egykori vulkáni kráterben addig [[Magyarország]]on nem ismert, algák maradványaiból álló különleges kőzetet fedeztek fel. A felfedezett addig ismeretlen kőzetből hevítésre olajat lehetett kivonni és 1,5% és 27% közötti szerves anyagot tartalmazott. A felfedezést követő, tudományosan megalapozott földtani kutatások még további három helyen, [[Gérce|Gércén]], [[Egyházaskesző|Egyházaskeszőn]] és [[Várkesző|Várkeszőn]] is újabb alginittelepek felfedezését eredményezték. A Magyarországon eddig felfedezett alginitvagyon a [[Magyar Geológiai Szolgálat]] (MGSZ) ásványvagyon nyilvántartása alapján [[2005]]. [[január 1]]-jei állapot szerint az összes földtani készlet 120,04 millió [[tonna]], míg a kitermelhető (ipari) vagyon 89,66 millió tonna.
A magyar kutatók közreműködésével [[Szlovákia]] területén [[Losonc]] mellett tártak fel alginit előfordulást.
 
==Fizikai és kémiai tulajdonságok.==
Az alginit földes, agyagos szerkezetű, esetenként kagylós törésű, legtöbbször levelesen elváló lapkákból álló kőzettömeg. Színe zöldesszürke, szürke néha okkersárgába hajló. Lemezes szerkezete a kiszáradáskor jobban érzékelhető, a lemezek között gyakran növényi lenyomatok, maradványok találhatók. Fontos fizikai tulajdonsága, hogy kilogrammonként 0,5-1,0 liter vizet képes megkötni. A kőzet 80-90%-ban agyag és kőzetliszt frakciókból áll, a durvább szemcseméretű üledék a partközeli részeken található. A kráterek (lagúnák) feltöltődésének utolsó szakaszában a szerves anyag tartalom csökkent, a [[bentonit]] tartalom megnőtt.
Az alginit az azonos előfordulásokból vett mintáinak kémiai összetétele nagy szóródást mutat. Az átlagos humusztartalom 30%, helyenként eléri a 45%-ot. A mésztartalom CaCO<sub>3</sub> formájában átlagosan 33%, helyenként eléri a 40%-ot. A fosszilis biomasszából eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent, melyek közül kiemelkedik:
*[[Nitrogén]] (N): 0,5%.
*[[Foszfor]] (P<sub>2</sub>O<sub>5</sub> formájában): 0,6%.
*[[Kálium]] (K<sub>2</sub>O formájában): 0,9%.
*[[Magnézium]] (Mg): 1,0%.
Ásványi összetevőként [[montmorillonit]], [[illit]], [[dolomit]], [[kalcit]], [[aragonit]], [[kvarc]], [[gipsz]], [[plagioklász]], [[sziderit]], [[magnezit]], [[pirit]], [[káliföldpát]] tartalom a jellemző.
A fentieken kívül [[vas]] (Fe), [[mangán]] (Mn), [[réz]] (Cu), [[cink]] (Zn), [[kobalt]] (Co), [[nikkel]] (Ni), [[lítium]] (Li), [[titán]] (Ti), [[króm]] (Cr), cadmium[[kadmium]] (Cd) a jelentősebb a mikroelemek közül.
A [[humusz]]anyagok különleges tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növekedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a [[huminsav]]ak egyrészt [[enzim]]szerű, másrészt [[hormon]]szerű serkentő hatást, illetve a gyökerek vízfelvevő képességének szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre.
 
A nyersanyag minősége nagy hasonlóságot mutat az előző előfordulásokéval, az esetleges bányászat körülményei kedvezőtlenek. A feltárt kőzetvagyon nem szerepel a készletek nyilvántartásában.
 
==Felhasználása.==
 
===A növény és gyümölcstermesztésben.===
*'''Talajjavításban''' egyszeri adagolása már az első évben 20-30%-kal növeli a talaj termékenységét, korábbi érést, jobb minőséget eredményez. Agyagásványai által a műtrágya jobban hasznosul, csökkenti a talajból a foszfor, a nitrogén és a kálium talajvízbe, élővízbe történő bemosódását. Hatását 4-6 évig fejti ki. Mivel az alginit természetes anyag, korlátlan ideig eltartható, túladagolni nem lehet, nem okoz perzselést vagy káros hatást nagyobb dózisa sem.
*'''Kerti földként, keverék formájában.''' Más természetes anyaghoz ([[zeolit]], [[perlit]], [[tőzeg]], [[bazalt]]) keverve, vegyszermentes, nagy hatásfokú földkeverék állítottak elő. Az alginit alkalmazásával a cserepes- és dísznövénytermesztésben, kertben, fóliasátorban, hajtatás során, termésmennyiség-, minőség növekedés érhető el.
*'''Starterként.''' Gyümölcsfáknál, erdei fafajoknál az ültetőgödörbe starterként alkalmazva biztosabb megeredést, 6-13% mennyiségi növekedést, 20%-kal gyorsabb fejlődést eredményez, és kisebb a kipusztulás mértéke.
*'''Szuszpenziós permetezéskor''' az őszi alginites lemosó permetezés növényvédő hatású, segíti a fák áttelelését, a tavaszi lemosó permetezéssel letisztítják a kártevőktől , erősítik a rügybontás előtt. A vegetáció alatt a permetezése hatására nő a fák, a szőllő levelében a magnézium, mangán, vas, réz, cink mennyisége, ízletesebbek a gyümölcsök, kalcium szintjük magasabb, eltarthatóságuk jobb.
 
===Állattenyésztésben.===
*Hígtrágyával komposztálva magas hatóanyag-tartalmú, nagy talajtani értékű termék állítható elő. Alkalmas a szerves trágyák kiegészítő kezelésére, azok helyett használható.. Csökkenti a trágya a lebomlási idejét, más tápanyagokkal kombinálható. Alomba keverve az feldúsul, értékesebb trágyát eredményez. Háziállatok almába, baromfi ketrecbe szórva az állatok fejlődése kedvezőbb.
 
===Környezetvédelemben.===
* Nagy adszorpciós képessége miatt hatásosan megköti az istállókban keletkezett szagokat, csökkenti a légtér kéndioxid[[kén-,dioxid]] ammóniaszintjétés [[ammónia]] [[koncentráció]]ját.
* Alkalmas a műtrágyák kiváltására.
* Felhasználható toxikus és sugárzó anyagok megkötésére.
===Humán felhasználás.===
* Izületi-, reumatikus- illetve sportbetegségek gyógyítására gyógyiszapként, iszappakolásként, a gyógyiszapokkal ellentétben könnyen kezelhető reumakenőcs készithető.
* Viszér, pikkelysömör esetében, bőrregenerálásra, kondíciónövelés céljából sikerrel alkalmazták.
 
{| border="3"
===A magyarországi alginittelepek főbb átlagos jellemzői.===
|- bgcolor=#DDDDDD
! Sorszám.
!Tartalom.
! Pulai alginit.
! Gércei alginit.
! Várkeszői alginit.
 
|-
| 1. ||Minták száma.||&nbsp; 69 ||&nbsp; 247||&nbsp; 6
|-
| 2. || Humusztartalom (súlytömeg %) ||&nbsp; 25 || &nbsp;10 || &nbsp;3,3
|-
| 3. || Mésztartalom. (CaCO<sub>3</sub> sulytömeg %) ||&nbsp; 33 || &nbsp;10 || &nbsp; 8,0
|-
| 4. || Kémhatás ([[pH]]) || &nbsp;7,5 (H<sub>2</sub>O) || &nbsp;7,2 (KCl) || &nbsp; 7,5 (Kcl)
|-
| 5. || Arahy féle kötöttség. (A<sub>K</sub>) || &nbsp;130 ||&nbsp; 77|| &nbsp; 75
|-
| 6. || Nitrogén összesen. ([[Koncentráció|ppm]])<sup>1</sup> || &nbsp;4023 ||&nbsp; 2600 ||&nbsp; 1940
|-
| 7. || Nitrogén felvehető (ppm) || &nbsp;140 || &nbsp;115 || nincs adat
 
|}
*1ppm= 10<sup>-4</sup> tömeg súly %.
*Forrás: Dr. Solti Gábor: Magyarország alginit és olajpala vagyonának mezőgazdasági hasznosítása.
 
 
==Felhasznált külső források==
748

szerkesztés