„Alginit” változatai közötti eltérés

Egy méter vastag alginit képződés hozzávetőlegesen 15-20 ezer év alatt történt.

 

A [[Magyar Állami Földtani Intézet]] geológusai [[1973]]-ban fedezték fel az ország első

alginittelepét. A [[Balaton-felvidék]]en végzett [[földtan]]i térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett kutatási területen [[Pula (település)|Pula]] és [[Öcs]] község határában egy egykori vulkáni kráterben addig [[Magyarország]]on nem ismert, algák maradványaiból álló különleges kőzetet fedeztek fel. A felfedezett addig ismeretlen kőzetből hevítésre olajat lehetett kivonni és 1,5% és 27% közötti szerves anyagot tartalmazott. A felfedezést követő, tudományosan megalapozott földtani kutatások még további három helyen, [[Gérce|Gércén]], [[Egyházaskesző|Egyházaskeszőn]] és [[Várkesző|Várkeszőn]] is újabb alginittelepek felfedezését eredményezték. A Magyarországon eddig felfedezett alginitvagyon a [[Magyar Geológiai Szolgálat]] (MGSZ) ásványvagyon nyilvántartása alapján [[2005]]. [[január 1]]-jei állapot szerint az összes földtani készlet 120,04 millió [[tonna]], míg a kitermelhető (ipari) vagyon 89,66 millió tonna.

A magyar kutatók közreműködésével [[Szlovákia]] területén [[Losonc]] mellett tártak fel alginit előfordulást.

 

Az alginit földes, agyagos szerkezetű, esetenként kagylós törésű, legtöbbször levelesen elváló lapkákból álló kőzettömeg. Színe zöldesszürke, szürke néha okkersárgába hajló. Lemezes szerkezete a kiszáradáskor jobban érzékelhető, a lemezek között gyakran növényi lenyomatok, maradványok találhatók. Fontos fizikai tulajdonsága, hogy kilogrammonként 0,5-1,0 liter vizet képes megkötni. A kőzet 80-90%-ban agyag és kőzetliszt frakciókból áll, a durvább szemcseméretű üledék a partközeli részeken található. A kráterek (lagúnák) feltöltődésének utolsó szakaszában a szerves anyag tartalom csökkent, a [[bentonit]] tartalom megnőtt.

Az alginit az azonos előfordulásokból vett mintáinak kémiai összetétele nagy szóródást mutat. Az átlagos humusztartalom 30%, helyenként eléri a 45%-ot. A mésztartalom CaCO₃ formájában átlagosan 33%, helyenként eléri a 40%-ot. A fosszilis biomasszából eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent, melyek közül kiemelkedik:

Ásványi összetevőként [[montmorillonit]], [[illit]], [[dolomit]], [[kalcit]], [[aragonit]], [[kvarc]], [[gipsz]], [[plagioklász]], [[sziderit]], [[magnezit]], [[pirit]], [[káliföldpát]] tartalom a jellemző.

A [[humusz]]anyagok különleges tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növekedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a [[huminsav]]ak egyrészt [[enzim]]szerű, másrészt [[hormon]]szerű serkentő hatást, illetve a gyökerek vízfelvevő képességének szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre.

 

A nyersanyag minősége nagy hasonlóságot mutat az előző előfordulásokéval, az esetleges bányászat körülményei kedvezőtlenek. A feltárt kőzetvagyon nem szerepel a készletek nyilvántartásában.

 

 

*'''Talajjavításban''' egyszeri adagolása már az első évben 20-30%-kal növeli a talaj termékenységét, korábbi érést, jobb minőséget eredményez. Agyagásványai által a műtrágya jobban hasznosul, csökkenti a talajból a foszfor, a nitrogén és a kálium talajvízbe, élővízbe történő bemosódását. Hatását 4-6 évig fejti ki. Mivel az alginit természetes anyag, korlátlan ideig eltartható, túladagolni nem lehet, nem okoz perzselést vagy káros hatást nagyobb dózisa sem.

*'''Kerti földként, keverék formájában.''' Más természetes anyaghoz ([[zeolit]], [[perlit]], [[tőzeg]], [[bazalt]]) keverve, vegyszermentes, nagy hatásfokú földkeverék állítottak elő. Az alginit alkalmazásával a cserepes- és dísznövénytermesztésben, kertben, fóliasátorban, hajtatás során, termésmennyiség-, minőség növekedés érhető el.

*'''Starterként.''' Gyümölcsfáknál, erdei fafajoknál az ültetőgödörbe starterként alkalmazva biztosabb megeredést, 6-13% mennyiségi növekedést, 20%-kal gyorsabb fejlődést eredményez, és kisebb a kipusztulás mértéke.

*'''Szuszpenziós permetezéskor''' az őszi alginites lemosó permetezés növényvédő hatású, segíti a fák áttelelését, a tavaszi lemosó permetezéssel letisztítják a kártevőktől , erősítik a rügybontás előtt. A vegetáció alatt a permetezése hatására nő a fák, a szőllő levelében a magnézium, mangán, vas, réz, cink mennyisége, ízletesebbek a gyümölcsök, kalcium szintjük magasabb, eltarthatóságuk jobb.

*Hígtrágyával komposztálva magas hatóanyag-tartalmú, nagy talajtani értékű termék állítható elő. Alkalmas a szerves trágyák kiegészítő kezelésére, azok helyett használható.. Csökkenti a trágya a lebomlási idejét, más tápanyagokkal kombinálható. Alomba keverve az feldúsul, értékesebb trágyát eredményez. Háziállatok almába, baromfi ketrecbe szórva az állatok fejlődése kedvezőbb.

 

* Alkalmas a műtrágyák kiváltására.

* Felhasználható toxikus és sugárzó anyagok megkötésére.

* Izületi-, reumatikus- illetve sportbetegségek gyógyítására gyógyiszapként, iszappakolásként, a gyógyiszapokkal ellentétben könnyen kezelhető reumakenőcs készithető.

* Viszér, pikkelysömör esetében, bőrregenerálásra, kondíciónövelés céljából sikerrel alkalmazták.

 

{| border="3"

|- bgcolor=#DDDDDD

 

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

| 7. || Nitrogén felvehető (ppm) ||  140 ||  115 || nincs adat

 

|}

 

==Felhasznált külső források==