„John Talbot, Shrewsbury 1. grófja” változatai közötti eltérés

 

Talbot visszatért Angliába, ahol hatalmas hírneve volt és nemzeti hősként tekintettek rá. 1442-ben megkapta Salop—Shrewsbury grófi címét.{{refhely|Desmond Seward|240. oldal|azonos=240.}}{{refhely|Encyclopaedia Britannica}} 1445-1447-ben ismét Írországban irányította az angol hadakat, majd visszatért a [[La Manche]] másik felére. 1449-ben francia fogságba esett, ahonnan 1450-ben – [[Falaise (Calvados)|Falaise]] kapitulálásának fejében – szabadon engedték.{{refhely|Desmond Seward|252. oldal|azonos=252.}}

1452-ben [[Gascogne]] főkapitányának nevezték ki, és új hadjáratot vezetett, amely végül a százéves háború utolsó angol hadi vállalkozása lett.{{refhely|Desmond Seward|257. oldal|azonos=257.}} Október 17-én partra szállt, majd bevonult [[Bordeaux]]-ba. 1453. július 17-én megütközött a franciákkal [[Castillon-la-Bataille|Castillonnál]]. Talbot nem viselt páncélt, mert szabadon bocsátásakor esküt tett erre a franciáknak. Az angolok a százéves háború utolsó csatájában vereséget szenvedett. Talbot lovát eltalálta egy tűzfegyver lövedéke, és felbukott, maga alá szorítva az öreg katonát. Talbotot egy Michael Perunin nevű francia íjász ölte meg csatabárddal, a fejére mért csapással.{{refhely|Desmond Seward|260-262. oldal|azonos=260-262.}}{{refhely|Alfred H. Burne}}