„Ateizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
58. sor:
=== Újkor ===
A reneszánsz végén, és az újkorban ismét megjelent az ateizmus, és három forrásból táplálkozott: a felélesztett antik filozófiából (a [[sztoicizmus]], [[szkepticizmus]], és az [[epikureizmus]] irányzataiból), a filozófiai [[panteizmus]]ból, majd a [[reformáció]]ból. Descartes és Malebranche még szilárdan istenhívő volt; Bacon úgy nyilatkozott, hogy „aki csak ízlelgeti a filozófiát, hajlik az ateizmusra, de aki igazán merít belőle, az vallásos lesz”. A reneszánsszal azonban megkezdődött a nyíltan hirdetett ateizmus, és a 16-18. században érte el tetőfokát. A [[reneszánsz]] és a [[reformáció]] alatt az [[egyház]] uralma egyre erősödött, de az ateizmust még nem célozta meg.
78 ⟶ 77 sor:
:''„A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás az elnyomott lény sóhajtása, a szív egy szívtelen világban, a lélek a lélektelen körülmények között. Ez [[a nép ópiuma]].”<ref>[http://www.marxists.org/archive/marx/works/1843/critique-hpr/intro.htm Works of Karl Marx 1843: Introduction to A Contribution to the Critique of Hegel’s Philosophy of Right]</ref><ref>MEM 3. kötet Bp. 1976. 8. o.</ref>
[[Marxista valláselmélet|Marx elmélete]] szerint az emberek azért fordulnak a valláshoz, hogy a valóság szociális nyomorát enyhítsék; azaz Marx azt mondja, hogy a vallás az osztályelnyomás fájdalmainak enyhítésére létrehozott álomvilág, amely az elnyomott osztály szociális kontrolljával segíti az „evilági” [[kizsákmányolás]]t, a [[túlvilág]]i [[megváltás]] és igazságosság reményével áltatva őket: „az emberek hozzák létre a vallást, nem a vallás az embert”.
=== Legújabb kor ===
| |||