Wikipédia

„Érsekújvár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.143.181.213 (vita) szerkesztéséről Ato 01 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
30. sor:
Érsekújvár a [[Kisalföld]] északi részén – amelyet [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Dunamenti-alföld]]nek neveznek –, a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] partján található. A várostól 6 km-re keletre folyik a [[Zsitva]], a várostól északra pedig a Tormás patak. A város az Érsekújvári-lapályon terül el, amely – mint neve is mutatja – régen kiterjedt mocsár volt. 119 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik. 100 km-re van [[Pozsony]]tól, és 120 km-re [[Budapest]]től.
 
== Közigazgatás ==
<br />
Érsekújvár a [[Nyitrai kerület]]hez tartozó [[Érsekújvári járás]] székhelye.
 
[[Nyitra vármegye|Nyitra vármegyéhez]] tartozik annak alapítása óta. A trianoni békeszerződés előtt a vármegye egyik járása volt az [[Érsekújvári járás (Nyitra vármegye)|Érsekújvári járás]]. Ennek székhelye 1886-tól – amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük – [[Nagysurány]] volt. Maga Érsekújvár azonban az 1871-es községi törvény megalkotásától kezdve [[rendezett tanácsú város]] volt, így nem tartozott a járáshoz.
 
A város 1918-tól csehszlovák uralom alá került, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. A Csehszlovákiához került korábbi magyar területeken [[1918]]-tól [[1922]]-ig a régi közigazgatási felosztás maradt érvényben, de az Érsekújvári járás székhelye ekkor már Érsekújvár volt.
 
[[1922]]-ben Csehszlovákia közigazgatási felosztását átalakították, úgynevezett nagymegyéket hoztak létre, a mai Szlovákia területén hatot, melyek közül Érsekújvár és az Érsekújvári járás a Nyitra székhelyűhöz tartozott. A városok nagy részét ekkor a járásokhoz csatolták, így Érsekújvár az Érsekújvári járás része lett. 1928-ban a nagymegyék megszűntek, ezután Szlovákia területe közvetlenül járásokra oszlott, de ezek határai lényegében változatlanok maradtak.
 
A város és környéke az [[első bécsi döntés]]től ([[1938]]) a moszkvai fegyverszünetig ([[1945]]) ismét Magyarország része, ez idő alatt az ekkor létrehozott [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye]] székhelye volt. [[1939]]. [[július 15.|július 15-én]] [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]]sá alakult. E rangot [[1945]]-ig tartotta meg, amikor ismét Csehszlovákiához került és a járáshoz csatolták, melynek továbbra is a székhelye maradt.
 
Az [[Érsekújvári járás]] [[1945]]-től [[1960]]-ig a [[Nyitrai kerület]]hez tartozott, majd 1990-ig – jelentősen megnövekedett területtel – a [[Pozsony]] székhelyű [[Nyugat-Szlovákiai kerület]]hez. 1990-ben megszűntek a kerületek, Szlovákia ismét közvetlenül járásokra oszlott. [[1996]]-ban azonban megint hat kerületet hoztak létre, melyek közül az Érsekújvári járás ismét a Nyitraihoz tartozik.
 
=== Területe ===
 
A város teljes területe 7257&nbsp;ha, mely az 1996-os adatok alapján az alábbi módon oszlik meg:
* 5477 ha - mezőgazdasági föld, ebből
** 5040 ha - szántóföld,
** 59 ha - szőlő;
* 777 ha - nem mezőgazdasági föld, ebből
** 196 ha - erdő,
** 581 ha - beépített rész.
A város területén található mesterséges tó az ''Új Bánya-tó'' (Nová Baňa), illetve a ''Kurzweil-tó'' (más néven Bánya-tó), mely egykor Kurzweil Gáspár majd fia, Emil téglagyárának agyagbányájaként szolgált.
 
=== Városrészek ===
A város több részre tagolható:
* ''Városrész'': Újgúg (Nový Gúg);
* ''Lakótelepek'': Bástya I (Bašty II), Bástya II (Bašty I), Dél (Juh), Folyópart (Nábrežie), Vasút előtt (Prednádražie), Nyugati lakótelep (Západ);
* ''Egyéb részek'': Nagyliget (Veľký háj);
* ''Majorok'': A városhoz tartozik '''Jánosmajor''' (Jánov dvor), '''Nyitrai-telep''' (Nitrianska osada) és a ma már nem létező '''Margithalma'''.
 
== Közlekedés ==
 
Közúton Érsekújvárról a 75-ös úton elérhető [[Vágsellye]] (innen az E571-es úton [[Pozsony]]), az 509-es úton [[Párkány (település)|Párkány]], a 64-es úton [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] vagy [[Nyitra (település)|Nyitra]].
 
Vasúton elérhető [[Berlin]], [[Prága]], [[Pozsony]], [[Budapest]], [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]. Érsekújváron halad keresztül a 130-as vasútvonal [[Pozsony]]ból [[Párkány (település)|Párkány]] államhatárig. Innen indul a 140-es vonal [[Nagysurány]]on keresztül [[Nyitra (település)|Nyitrára]] és [[Privigye|Privigyére]], valamint a 135-ös vonal [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] államhatárig. Az [[Aranyosmarót]]ra és [[Zólyom]]ba közlekedő vonatok egy része is érinti Érsekújvárt, azonban a 151-es aranyosmaróti és a 150-es zólyomi vasútvonal [[Nagysurány]]ból indul, ezért a [[Pozsony]]ból [[Zólyom]]ba közlekedő gyorsvonatok a [[Tótmegyer]] és [[Nagysurány]] közötti vasútvonalon elkerülik Érsekújvárt.
 
== Népessége ==
A népességének alakulásában jelentős szerepet játszott a vár törököktől való visszafoglalása 1685-ben, melynek során a várvédőket lemészárolták. Ezt követően megindult az újratelepítés és Érsekújvár 1691-ben mezővárosi rangot kapott. Jelentősek voltak még az egyes járványok, melyek súlyos csapást mértek Érsekújvárra is. 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az államfordulat után 1922-ben elveszítette városi címét, melyet csak 1960-ban kapott vissza. A magyar értelmiség egy része nem kapott állampolgárságot az első Csehszlovák köztársaságban, illetve a hivatalnokoknak és egyéb állami alkalmazottaknak, akik nem tettek esküt, megszűnt a munkaviszonyuk, részben pedig kiutasították őket. A város két világháború közötti népszámlálási adatain a csehszlovák nemzeti érdekek, illetve az új betelepülők (hivatalnokok, kolonisták) csoportjai látszódnak. Az első bécsi döntést követően a cseh és szlovák kolonisták és hivatalnokok nagy része elhagyta a várost. Nagy részük önként, egy részüket kiűzték még az átmeneti katonai közigazgatás alatt. 1938–1945 között a város Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye székhelye volt. A második világháború végén, 1944. októberében és 1945. márciusában stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és megölték mintegy 2 ezer lakosát. A vasútállomáson az átutazók egy része is halálát lelte.<ref>[[Ladislav Kočiš]] 1967: Nové Zámky v minulosti a súčasnosti; Štefan Zupko 2007: Bombardovanie Nových Zámkov 7. a 14. októbra 1944 a 14. marca 1945; [http://adatbank.sk/lexikon/ersekujvar-bombazasa/ adatbank.sk]</ref> Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták. Magyar lakosságának egy része elmenekült, jelentősebb részét a második világháború után Magyarországra telepítették, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A háború utáni magyarellenes állami intézkedések éreztették hatásukat a nemzetiségi kimutatásokban is. A lakosság növekedése a szocialista tervgazdaság központi ipartelepítésének is köszönhető. A prágai tavasz elfojtását követően többen disszidáltak. A bársonyos forradalmat követően a tervgazdaságot leépítették, a privatizáció során számos nagy foglalkoztatottságú állami céget tönkretettek. A munkahelyhiány elvándorlást eredményezett, s ma is magas a külföldön jobb megélhetést keresők száma.
 
1880-ban 10584 lakosából 7819 magyar és 1466 szlovák anyanyelvű volt.
 
1890-ben 11299 lakosából 9875 magyar és 900 szlovák anyanyelvű volt.
 
1900-ban 13385 lakosából 12197 magyar és 822 szlovák anyanyelvű volt.
 
1910-ben 16228 lakosából 14838 magyar és 964 szlovák anyanyelvű volt.
 
1919-ben 19943 lakosából 12379 magyar, 6851 csehszlovák, 453 egyéb nemzetiségű, 258 német és 9 ruszin volt. Ebből 17 612 katolikus, 1934 zsidó, 168 református, 137 evangélikus, 13 görögkatolikus és 24 egyéb vallású volt.<ref>1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 66.</ref>
 
1921-ben 19023 lakosából 9378 magyar és 7686 csehszlovák volt.
 
1930-ban 22457 lakosából 10193 magyar és 9561 csehszlovák volt.
 
1941-ben 23306 lakosából 21553 magyar és 1308 szlovák volt.
 
1970-ben 24962 lakosából 6937 magyar, 17706 szlovák és 194 cseh volt.<ref>[[Gyurgyík László]] 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 46.</ref>
 
1980-ban 34147 lakosából 9460 magyar, 24094 szlovák és 331 cseh volt.<ref>Gyurgyík 2017, 104.</ref>
 
1991-ben 42923 lakosából 13350 magyar és 28680 szlovák volt.
 
2001-ben 42262 lakosából 11632 magyar és 29446 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 39&nbsp;646 lakosából 8863 (22,36%) magyar, 25&nbsp;618 (64,62%) szlovák és 4642 nem megállapított nemzetiségű.
 
A város lakosságának változása a történelem folyamán:
 
{| {{széptáblázat}} style="float:left; margin-right:1%;"
|-
! Év
!width=72px| Lakó
|-
| 1694
|align=right| 1200
|-
| 1713
|align=right| 1525
|-
| 1731
|align=right| 2970
|-
| 1755
|align=right| 3873
|-
| 1779
|align=right| 4671
|-
| 1787
|align=right| 5167
|-
| 1811
|align=right| 5493
|-
| 1821
|align=right| 5957
|-
| 1830
|align=right| 6904
|-
|}
 
{| {{széptáblázat}} style="float:left; margin-right:1%;"
|-
! Év
!width=72px| Lakó
|-
| 1851
|align=right| 6936
|-
| 1857
|align=right| 7622
|-
| 1869
|align=right| 9483
|-
| 1880
|align=right| 10 584
|-
| 1890
|align=right| 11 299
|-
| 1900
|align=right| 13 204
|-
| 1910
|align=right| 16 228
|-
|}
 
{| {{széptáblázat}} style="float:left; margin-right:1%;"
|-
! Év
!width=72px| Lakó
|-
| 1940
|align=right| 23 306
|-
| 1945
|align=right| 13 400
|-
| 1946
|align=right| 18 710
|-
| 1950
|align=right| 20 031
|-
| 1961
|align=right| 22 041
|-
| 1965
|align=right| 23 457
|-
| 1991
|align=right| 42 923
|-
| 2001
|align=right| 42 262
|-
| 2011
|align=right| 39 646
|-
|}
 
<div style="clear:both;"></div>
 
Nemzetiségi összetétel:
 
{| {{széptáblázat}}
|-
|
| colspan="9" | Év (adatok százalékban)
|-
|
| 1700
| 1720
| 1890
| 1910
| 1930
| 1938
| 1991
| 2001
| 2011
|-
! Magyar
| 61
| 46
| 71
| 91,43
| 45
| 88
| 31,10
| 27,50
| 22,36
|-
! Szlovák
| 25
| 36
| 8
| 5,94
| 42
| 9,5
| 66,82
| 69,70
| 64,62
|-
! Német
| 13
| 17
| 4
| 2
| -
| -
| -
| &lt;0,1
| &lt;0,05
|-
! Cigány
| -
| -
| 3
| -
| -
| -
| -
| 0,11
|
|-
! Zsidó
| -
| -
| 13
| 8,48
| 8
| -
| -
| 0,4
| 0,07
|-
! Cseh
| -
| -
| -
| -
| -
| -
| -
| -
| 0,54
|-
|}
 
== Történelme ==
118 ⟶ 366 sor:
[[1663]]-ban [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír vezetésével a török új hadjáratra indult. [[1663]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] két küldött hamis hírt hozott Forgách Ádámnak, hogy a törökök Párkánynál egy pontonhídon kelnek át a Dunán. Az északi oldalon már 4-5&nbsp;ezer török volt, azonban a Duna áradása elvitte a pontonhidat, így a török tábor ketté lett vágva. Forgách merész vállalkozásra szánta el magát: ötezer emberével elhagyta az érsekújvári várat és elindult a török ellen. A hír azonban hamis volt, a teljes török sereg átkelt ugyanis a Dunán és elindult Érsekújvár felé. [[augusztus 6.|Augusztus 6-án]] Forgách Ádám [[Köbölkúti csata|Köbölkútnál]] érte el a törököt. A törökök serege 20-25&nbsp;000 fő volt, Kose Ali, Gurdzsu Mehmed és a budai Sari Husszein pasa vezették a török sereget. A csata Forgách seregének vereségével végződött, melyben meghalt az újvári vár legtöbb védője is. Újvárra gyorsan segédcsapatok érkeztek [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ból és [[Győr]]ből. [[augusztus 8.|Augusztus 8-án]] a törökök a vár alá vonultak, és [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] elkezdték a vár ostromát. Az ostrom előtt felégették a váralját és elpusztították a környéket, többek között ekkor pusztult el Lék, Gúg és Nyárhíd is. A törökök a Forgách, Zserotin és Frigyes bástyákat támadták, melyek gyengén voltak erődítve. [[Augusztus 26.|Augusztus 26-án]] megérkeztek a vár alá a [[tatárok]], majd hamarosan a [[kozákok]] és a [[havasalföld]]i, illetve [[moldva]]i fejedelem segédcsapatai is. Így az ostromló sereg teljes száma 100-120 ezerre nőtt. [[szeptember 22.|Szeptember 22-én]] két szerencsétlen robbanást követően beomlottak a falak a Frigyes bástyánál, és a magyarok szabad elvonulás ellenében [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] megadták magukat. A várat a törökök [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] vették birtokba. Ezután megalakították az Újvári [[vilajet|ejálet]]et. Érsekújvár eleste komoly következményekkel járt. [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Léva]], [[Galgóc]], [[Komját]], [[Nógrádi vár|Nógrád]], [[Drégely]] és [[Buják]] környéke a török portyák áldozata lett. Noha Érsekújvár csak 22 évig volt török kézen, a törökök nagy károkat okoztak a környéken. A [[Szent Adalbert]] [[plébániatemplom]]ot török [[minaret]]té alakították, a református templomot pedig nagy[[mecset]]té. A katolikus templom képeit, szobrait és egyéb műkincseit kidobták és megsemmisítették.<ref>Simor János-emlékkönyv, [[Esztergom]], [[1886]]</ref> Az Újvári ejáletnek ezen idő alatt két helytartója volt: Kurd Mehmed pasa és [[Kücsük Mehmed]] pasa. A török pasák az érseki palotában székeltek. A protestáns kollégiumot továbbra is iskolaként, illetve könyvtárként használták. A [[ferencesek|ferencrendi]] kolostort a törökök laktanyának, a templomot lőpor- és élelmiszerraktárnak használták.
 
==== A felszabadítás és a városi kiváltságok ====
<br />
{{Bővebben|A török kiűzése Magyarországról}}
 
[[Fájl:Széchényi György1.jpg|180px|thumb|[[Széchényi György]] érsek szobra a város főterén]]
Az [[1680-as évek]]ben [[XI. Ince pápa]] és a német rendek megelégelték a török jelenlétet [[Magyar Királyság|Magyarország]]on, ezért rákényszerítették [[I. Lipót magyar király|I. Lipótot]], hogy űzze ki a törököt. Így pápai védnökség alatt megalakult a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]], amelyhez [[Lengyelország]], a német rendek és [[Velencei Köztársaság|Velence]] is csatlakoztak. [[1686]]-tól az oroszok is háborút indítottak a török ellen. [[1683]]. [[október 9.|október 9-én]] Párkány mellett vereséget mértek a Szent Liga csapatai a törökre és elfoglalták a várost, négynapos ostrom után [[október 28.|október 28-án]] kapitulált [[Esztergom]] is. A gyors kapituláció miatt [[Kara Musztafa]] nagyvezír [[Buda (történelmi település)|Buda]] vásárterén felakasztatta Ibrahim esztergomi pasát. Esztergom elfoglalásával Érsekújvár utánpótlási lehetősége megszűnt.
 
[[1685]]. [[július 7.|július 7-én]] érkeztek meg a szövetséges csapatok Újvár alá. [[Hannibal Joseph von Heister|Hannibal Heister]] és [[Aeneas Sylvius von Caprara|Aeneas Caprara]] megkezdte a vár ostromát az esztergomi kapunál. [[Augusztus]]ra Ibrahim vezír segítséget küldött a vár felmentésére, a segédcsapatokat azonban legyőzték [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] főherceg csapatai [[1685]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] a [[táti csata|táti csatában]]. [[1685]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] támadást intéztek a vár ellen. Reggel 7 órakor {{szám|3000}} katona ostromolta meg a várat, két óra múlva a törökök kitűzték a fehér zászlót. Az ostromlók ekkor már nem törődtek a megadással és az {{szám|5000}} várvédő nagy részét lemészárolták.<ref>A török építészeti emlékek (átépítések), romokban ugyan de még egy ideig megmaradtak, az ingóságokat azonban vagy elhordták vagy például a kéziratos könyvek megsemmisültek (Matunák 1901, 42, 128).</ref> [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a várat [[1691]]-ben 10 ezer forint ellenében, s a fenntartási költségek állásával visszaadta [[Széchényi György]] [[esztergomi érsek]]nek,<ref>Matunák 1901, 131.</ref> aki [[1691]]. [[október 29.|október 29-én]] Érsekújvárt a vár alatti terület kivételével városi rangra emelte. Az érsek kiűzte Érsekújvárról a protestánsokat, akiknek a temploma vagy az ostrom alatt, vagy azt követően semmisült meg. A kiváltságlevélben a városhoz csatolták a már elpusztult négy középkori település (Nyárhíd, Lék, Györök és Gúg) területét is. [[1733]]. [[június 6.|június 6-án]] [[Eszterházy Imre]] egyesítette a váralját a várossal. A Városi Tanács a felszabadulás után az egykori református kollégiumban kapott helyet.
 
==== A kuruc kor ====
 
[[Fájl:Ocskay.jpg|thumb|left|Bronz tábla [[Ocskay László (kuruc brigadéros)|Ocskay László]] lefejezésének a helyén a város főterén]]
A kuruc kor [[1704]]-ben köszöntött Újvárra. [[1704]]. [[november 16.|november 16-án]] a várat harc nélkül birtokba vették a [[kurucok]], majd [[Bottyán János]] lett a vár parancsnoka. [[1706]]-ban [[II. Rákóczi Ferenc]] hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá [[1706]]. [[május 20.|május 20-án]] a fegyverszünetet. A kurucok itt adták ki a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát. [[1708]] [[szeptember]]ében [[Hannibal Heister]] lövetni kezdte Érsekújvárt, de bevenni nem tudta. Érsekújvárral kapcsolatba hozható [[Ocskay László (kuruc brigadéros)|Ocskay László]] kuruc [[brigadéros]] sorsa is, aki nem sokkal a sikertelen ostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám hadnagy [[1710]]. [[január 3.|január 3-án]] elfogta Ocskayt, akit még aznap az újvári főtéren lefejeztek. Ezen a helyen ma egy bronz emléktábla áll (emléktáblát készítettek már [[1929]]-ben, [[1975]]-ben is, amelyeket a politikai változások miatt eltávolítottak).
 
A császári seregek [[1710]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] vették ostrom alá a várost, és [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] el is foglalták. [[1724]]–[[1725]] között az érsekújvári erődöt [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] parancsára lebontották. Ezzel véget ért az erőd 150 éves története. A vár körüli vizesárkot [[1822]]-ben szüntették meg. Azonban a város alaprajzában máig látható a hatszög alakú elrendezés.
 
=== A nyílt mezőváros és a boldog békeidők ===
 
[[Fájl:Monstrancia.gif|110px|thumb|left|Az érsekújvári úrmutató [[1886]]-ban]]
[[1797]]-től haláláig, [[1813]]. [[január 15.|január 15-ig]] [[Bernolák Antal]] volt a helyi katolikus esperes, illetve az egyházi iskola felügyelője. Szobra a főtéren található, hamvai a Szentháromság kápolnában nyugszanak, a Bernolák park mellett. Róla van elnevezve a városi könyvtár,<ref>[http://www.abkniznica.sk/index.php?str=about_hu az érsekújvári Bernolák Antal Könyvtár]</ref> és 1992-től az ő nevét viseli a helyi egyházi általános iskola is.<ref>[http://www.cirkevnanovezamky.sk/ a Bernolák Antal Egyházi Általános Iskola] {{Wayback|url=http://www.cirkevnanovezamky.sk/# |date=20090720042518 }} {{sk}}</ref>
 
[[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] [[1843]]. [[február 1.|február 1-jén]] megerősítette a város címerhasználati jogát. Az [[1848]]–[[1849|49]]-es szabadságharcban Érsekújvár, mint nyílt város nem vett részt a harcokban, de a különböző seregek gyakran keresztülvonultak rajta. [[1848]]-ban a jobbágyság megszüntetésével Érsekújvár önállósodott, megszűnt az [[esztergomi érsek]]hez fűződő hűbéri viszony. Ettől kezdve a város élén polgármester állt.
 
==== A város gazdasága és kereskedelme ====
 
A [[18. század]]ban Érsekújvár főleg mezőgazdasági jellegű település volt. A [[19. század]]ban került csak sor jelentősebb mértékben a kézműipar elterjedésére, bár már kisebb-nagyobb próbálkozások előtte is megjelentek. A legrégibb [[céh]]et a cserzővargák alapították, még [[1609]]-ben. [[1816]]-ban már 325 iparos és kereskedő működött a városban. A kereskedelmet főleg betelepült idegenek (zsidók, szerbek, görögök, olaszok és örmények) tartották a kezükben. [[1848]]-ban alakult meg a takarékpénztár. [[1872]]-ben megszüntették a céheket, ezután több iparegylet (szabó, kovács, kalapos, cipész) keletkezett. Ezeken kívül jelentős volt még a malomipar és téglagyártás. Az első 13 kerekű malmot még [[Pázmány Péter]] alapította itt. [[1883]]-tól évente rendszeresen marha- és lóvásárokat tartottak. A téglagyár pedig ADK (Adler–Deutsch–Kurtzweil) jelzésű téglákat gyártott. A téglagyárat eredetileg [[1889]]-ben alapította Kurtzweil Gáspár. Ma róla van elnevezve az újvári halastó, ahonnan eredetileg az agyagot bányászták. Kezdetben KG jelzésű téglákat gyárottak (Kurtzweil Gáspár Cserép- és Téglagyára). Eredetileg csak 30 alkalmazottat foglalkoztatott, évente 1,5 millió téglát gyártottak itt.
A [[19. század]] végén változás állt be a város mezőgazdaságában, mivel elkezdtek nagyobb mennyiségben gyümölcsöt és szőlőt termeszteni. [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]] indult be a Bánhegyi-féle bőrgyár, mely [[1904]]-től már cipőt is gyártott. A gázgyár [[1902]]-ben, a lengyár [[1906]]-ban létesült.
 
==== Iskolaügy, sport és egészségügy ====
 
Az oktatás kiemelkedő jelentőségű támogatója volt Flenger Mihály (1771–1825). Az ő pénzügyi adományával alakult meg [[1829]]-ben a róla elnevezett lányiskola. [[1842]]-ben megalakult az algimnázium. Az első óvoda, mely hosszú ideig [[Nyitra vármegye|Nyitra vármegyében]] az egyetlen volt, [[1843]]-ban nyílt meg. [[1854]]-ben az érsekújvári tanítóképzőt áthelyezték [[Esztergom]]ba. [[1861]]-ben [[Simor János]] [[esztergomi érsek]] megalapította a Simor-leányiskolát. [[1911]]-ben átadták a gimnázium új épületét, melyben ma a szlovák tannyelvű gimnázium székel.
[[Fájl:Dohmann István.png|bélyegkép|140px|jobbra|Dr. Dohmann István]]
[[1907]]-ben alakult meg az ESE, az Érsekújvári Sport Egylet.
 
A városban az [[1700-as évek]] elején [[pestis]], [[1831]]-ben [[kolera]] pusztított. A városban az első gyógyszertár [[1764]]-ben nyílt meg. A városban ispotály is nyílt, amelynek azonban nem a gyógyítás volt a fő feladata, hanem a betegekről, idősekről és magatehetetlenekről gondoskodtak itt. Érsekújvárnak sokáig nem volt saját orvosa. Még [[1803]]-ban is a sebészeti beavatkozásokat népi felcserek végezték. Az Érsekújvári Kórház megépítéséhez szükséges anyagi háttér megteremtésében Kapisztóry Ferenc (1818–1900) vállalt osztályrészt. A kórház építése [[1894]]-ben kezdődött és [[1896]]. [[június 1.|június 1-jén]] adták át. Az első igazgatója Dr. Dohmann István volt. Egy kivételével a kórház ápolónői a Páli Szent Vince által alapított szerzetesrend tagjai, az Irgalmas Nővérek voltak.<ref>[http://www.nspnz.sk/history.htm Érsekújvári Egyetemi Kórház története] {{Wayback|url=http://www.nspnz.sk/history.htm# |date=20090531224158 }} {{sk}}</ref>
 
==== Közlekedés ====
 
[[1850]]-ben nyílt meg a forgalom előtt a [[Nána|Párkánynána]]-[[Pozsony]] között a vasútvonal. Ezzel megteremtődött a vasúti összeköttetés [[Bécs]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] között, melynek egyik csomópontja Érsekújvár lett. [[1902]]-ben alapították a városban a postát.
 
==== Más nemzetiségek megjelenése ====
 
[[Fájl:Hlavnénám.gif|260px|thumb|right|Az érsekújvári főtér [[1886]]-ban]]
A [[cigányok]] [[1782]]-ben telepedtek le Érsekújvárott, és megalapították a ''péró''t (ezt az [[1960-as évek]]ben számolták fel). [[1856]]-tól [[1868]]-ig cigányiskola is működött a városban. A [[zsidók]] csak [[1840]]-től telepedhettek le. [[1859]]-ben épült fel a neológ zsinagóga (ez a második világháború alatt megsérült, majd lebontották). A hitközségben beállt szakadások miatt [[1880]]-ban ortodox zsinagógát is építettek a városban.
 
==== Katonaság ====
 
[[1850]]-től a városban lovasezred állomásozott. [[1893]]-ban felépítették a huszárkaszárnyát.
 
==== A magyar millennium ====
 
A [[millennium]]ot kicsit megkésve ünnepelték a lakosok, hiszen a tervezett Kossuth- és Czuczor-szobrok csak [[1906]]-ra lettek készen. Mindkettő Székely Ernő szobrász alkotása volt. [[1906]]-ban a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójának alkalmából mindkét szobrot felavatták a főtéren, amely akkor vette fel a Kossuth tér nevet. Emellett a város három emléktáblát is készíttetett Tóth András debreceni szobrásszal: [[Bottyán János]]nak a Népbank épületén, [[II. Rákóczi Ferenc]]nek az érseki palotán ([[1703]]-ban itt lakott), [[Bercsényi Miklós]]nak pedig a ferences kolostor ([[1704]]–[[1708]] között itt lakott) falán. Ezen emléktáblák közül már csak Bercsényié van meg, az érseki palotát [[1945]] után lebontották, a Kossuth-szobrot [[1919]]-ben ledöntötték. A régi Czuczor-szobor [[1945]]-ben tűnt el. Az evangélikus templom [[1905]]-ben épült.
 
=== Az [[első világháború]], [[Csehszlovákia]] és az [[bécsi döntések#Az első bécsi döntés|első bécsi döntés]] ===
==== Az első világháború vége ====
Az első világháborúban a település nem sérült meg különösebben. Érsekújvár számára az első világháború vége új háborút hozott. A csehszlovák hadsereg (a mai Dél-[[Szlovákia|Szlovákiában]] gyakorlatilag kizárólag csehekből állt) megérkezését a városba megelőzte egy rablóbanda, mely fosztogatott Érsekújvárott:
{{Idézet 2|Meglepő epizód volt a Virág-féle rablóbanda. A banda azt a célt szolgálta, hogy a csehek előtt betört egy-egy városba, ott a fölállított gépfegyverekkel, tüzekkel pánikot keltett. A megrémült lakosság a közelben levő cseh katonasághoz fordult segítségért. Olyan jegyzőkönyveket vettek föl, hogy a cseheket egyenesen úgy hívták be a városba, mint rendcsinálókat. Ezek a jegyzőkönyvek állítólag az antant főbizottsága elé kerültek.|[[Baranyai József]]: A vesztőhelytől az internáló táborig}}
 
[[Fájl:NZ Bernolák1.jpg|300px|thumb|left|Bernolák Antal szlovák író és Flenger Mihály iskolaalapító emléktáblái]]
 
Az érsekújvári levéltárban található csehszlovák források szerint a rablóbanda az egykori honvédségből állt össze, amelynek eredeti célja a csehszlovák seregek megállítása volt a [[tornóc]]i hídnál. Egy kis összecsapás után azonban a magyar katonák szétfutottak, majd részint rendezetlenül visszatértek a városba, ahonnan az éjszaka folyamán a város trezorjával a polgármester a rendőrség biztosítása mellett Komáromba menekült. Így a város védtelen maradt a fosztogatással szemben. A csehszlovák sereg elől a banda kocsikkal megrakodva Komárom felé haladt tovább, ahol azután elfogták őket.
 
[[Fájl:Komaromi Lapok 19190531.jpg|jobbra|bélyegkép|A Kossuth szobor ledöntésének körülményeiről a Komáromi Lapokban]]
[[1919]]. június 3-án elfoglalta a várost a Magyar Vörös Hadsereg, azonban [[június 19.|június 19]]–[[június 20.|20]]. között a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. Cseh oldalról elesett Jiří Jelínek őrnagy. Az új államhatalom rendeleteket foganatosított a magyarság ellen. Ledöntötték a Kossuth- és a Czuczor-szobrot, fokozatosan leépítették a magyar iskolahálózatot.
 
==== A két háború közti időszak ====
* [[1920]]-ban megnyitották az első szlovák nyelvű osztályt. [[1921]]-ben az állami gimnáziumot reálgimnáziummá alakították. [[1924]]-ben megalapították az első állami népiskolát és polgári iskolát a Czuczor Gergely utcában. [[1925]]-ben a gimnáziumot átvette a várostól a csehszlovák állam. Az [[1935]]/[[1936]]-os tanévre már sikerült elérni, hogy több diák tanult a szlovák tagozaton, mint a magyaron.
* [[1921]]-ben a Szokol Testnevelési Egylet elkezdte építeni a Szokolház nevű sportházat. [[1922]]-ben emellett avatták fel az elesett legionáriusok emlékművét.
* [[1923]]. [[január 1.|január 1-jétől]] Érsekújvárt nagyközséggé degradálták, bár Városi Tanácsát megtarthatta. Ugyanebben az évben szlovák nyelvű emléktáblát avattak [[Anton Bernolák|Bernolák Antal]] sírjánál.
* [[1923]]-ban megjelent Érsekújvárott az első autóbusz. Felépült a Baťa üzletház. A Bláha és Aranyoroszlán Szállók tovább működhettek.
[[Fájl:Érsekújvár 1930.jpg|200px|thumb|right|Új építkezések Érsekújvárott [[1930]] körül]]
* [[1924]]-ben kiépítették a vasutasnegyedet (a háború alatt lebombázták, ma a ''három hidak után'' városrész), ahová betelepített lakosokat költöztettek a nemzetiségi arány javítása céljából.
* [[1928]]-ban vezették be az elektromosságot, és ebben az évben helyeztek el emléktáblát Ján Majzon szülőházán. [[1931]]-ben a [[zlín]]i Baťa Tamás megvette a helyi bőrgyárat, és további fejlesztéseket hajtott végre benne. [[1932]]-ben Baťa repülőteret is épített itt. Ugyanebben az évben látogatott el [[Móricz Zsigmond]] is Érsekújvárra. Felesége, Simonyi Mária ugyanis érsekújvári származású volt.
* [[1933]]-tól fűszergyár is működött itt.
* [[1934]]-ben megalapították a [[Matica slovenská]] helyi kirendeltségét.
* [[1935]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] az egykori vár néhány kövének felhasználásával a Czuczor Gergely utcán emlékművet avattak a török uralom alól való felszabadulás 250. évfordulójának emlékére.
* [[1936]]-ban múzeumot létesítettek az Aranyoroszlán Szállóban.
* [[1937]]-ben a Bernolák téren szobrot emeltek [[Anton Bernolák|Bernolák Antal]]nak.
* [[1938]]-ban Tatarik Emil (1887–1957), a csehszlovák sakktársaság tagja, megnyitotta a Strandot – a helyi szabadtéri fürdőt, mely a város északi részén helyezkedik el, a Nyitra folyó két ága között.
 
==== Az [[első bécsi döntés]] és a [[második világháború]] ====
[[Fájl:Nové Zámky - 8th november 1938.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Érsekújvári főtér november 1938]]
 
[[1938]]-ban Érsekújvár volt a [[Felvidék]] 4. legnagyobb városa [[Pozsony]], [[Kassa]] és [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] után. Az [[bécsi döntések#Az első bécsi döntés|első bécsi döntés]] értelmében [[1938]]. [[november 8.|november 8-án]] Érsekújvár visszakerült [[Magyarország]]hoz. Csapatainkat ünneplő tömeg fogadta a város főterén.<ref>[http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3047 Magyar Világhíradó, 1938 november]</ref> A bevonuló magyar csapatok ledöntötték a legionáriusok emlékművét. A [[Szent Jobb]]ot szállító aranyvonat [[1939]]. [[április 30.|április 30-án]] érkezett Érsekújvárra.
 
Érsekújvár [[1939]]. [[július 15.|július 15-étől]] megyei város lett.
 
A református templomot [[1942]]-ben adták át. A templomot [[1957]]-ben újították fel. A gimnáziumot visszanevezték ''Pázmány Péter Gimnáziumnak''. [[1944]]. [[március 19.|március 19-én]] a [[Margarethe hadművelet|Margaréta-terv]] értelmében a német katonaság elfoglalta [[Magyarország]]ot.
 
[[Fájl:Érsekújvár 1940 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Érsekújvári képeslap az [[első bécsi döntés]] után [[1940]]-ből]]
 
Megkezdődött a [[holokauszt]]. [[1944]]. [[július 13.|július 13-án]] az újvári [[zsidók|zsidóságot]] [[koncentrációs tábor]]ba szállították. A 4800 zsidóból 4386 meghalt [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz]]ban. A zsidókat az Érsekújvár-környéki falvakból és [[Szenc]]ről is Érsekújvárott gyűjtötték össze, ahonnan azután a koncentrációs táborba szállították őket.
 
==== A bombázások ====
 
A második világháborúban a mai szlovákiai városok közül Érsekújvár volt a legbombázottabb város. Angol és amerikai gépek összesen három alkalommal bombázták a várost ebben az időben. Két bombázás volt [[1944]] őszén: [[1944]]. [[október 7.|október 7-én]] és [[október 14.|14]]-én.<ref>[http://www.vlkas.890m.com/index.php?o=2 A bombázásokról Valkház község oldalán] {{Wayback|url=http://www.vlkas.890m.com/index.php?o=2# |date=20090506062737 }} {{sk}}</ref> [[október 14.|Október 14-én]] szőnyegbombázással a vasútállomás teljes környékét megsemmisítették. A mozdonyház területén 364 lövedék-krátert számoltak meg. Csak a víztorony maradt meg nagyobb sérülések nélkül, miközben 40 mozdony, 1 370 megrakott vagonnal megsemmisült.<ref name="railsk" /><ref>[http://www.lietadla.com/index.php?str=kalendar/kal_all&hor=500 Lietadla.com:Historický kalendár letectva (A repülés történelmi kalendáriuma)] {{sk}}</ref>
 
A legtragikusabb a harmadik bombázás volt [[1945]]. [[március 14.|március 14-én]] (két héttel az oroszok bevonulása előtt), amikor az angol-amerikai repülők 700 bombát dobtak a városra. A város kétharmad része elpusztult, a bombázások következtében 4000 lakos halt meg, 6 000 lakos maradt fedél nélkül,<ref>[http://mesto.sk/prispevky_velke/nove_zamky/spristupnilivystavu795206160.phtml nz.mesto.sk: Sprístupnili výstavu - Tragédia na ústvite slobody (Megnyitották a kiállítást: Tragédia a szabadság hajnalán)] {{sk}}</ref> 3 394 házból 2 023 lakóház pusztult el. A legtöbb történelmi épület elpusztult, vagy 1945 után lebontották őket. Az eltűnt épületek közé tartozik a városháza, az Arany Oroszlán Szálló, a várkapitány háza, az érseki kastély (mely a török pasák és II. Rákóczi Ferenc székhelye volt), a neológ zsinagóga 1858-ból, a Zserotin téri zsidó polgári iskola épülete. A Fő tér régi épületei közül csak a két templom és a ferences kolostor maradt meg. A bombázások során keletkezett romokat még [[1946]]-ban is takarították. Az érseki palota csak gyengébben sérült, ennek ellenére az akkori városi tanács a lebontása mellett döntött, hasonlóan jártak el az impozáns neológ zsinagóga esetében is, melynek a hajója megsérült, a tornyai azonban sértetlenek maradtak, végül azonban ez is lebontásra került.
 
[[1945]]. [[március 29.|március 29-én]] a II. ukrán front elérte a várost, így Érsekújvárott befejeződött a [[második világháború]].
 
=== Kitelepítések, kényszermunkák, a szocializmus ideje és rendszerváltás ===
[[1945]] után sem köszöntött Érsekújvárra a béke. Az önkormányzatot megszüntették, majd helyette egy főleg idegenekből álló Közigazgatási Bizottságot hoztak létre, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács nevezett ki. [[1945]]. [[április 24.|április 24-től]] kezdődően a városban Járási Nemzeti Bizottság működött. Ekkor a szlovák lakosság 50%-a a Demokrata pártra, 40%-a a Kommunista pártra, 8%-a a Munka Pártra és 2%-a a Szabadság Pártra szavazott.
 
A háború befejezését követően egyfajta „népvándorlás” volt jellemző egész [[Európa|Európára]]. Érsekújvár vidékére is elsősorban olyan betelepülők érkeztek Észak-[[Szlovákia|Szlovákiából]], akik a náci [[Kollaboráció|kollaboráns]] Szlovák Állam idejében aktív politikai tevékenységet folytattak. Itt aztán mint a szlovakizáció képviselői tevékenykedtek.
 
[[1947]]–[[1948|48]]-ra megérett a helyzet a magyar lakosság kitelepítésére is. Mivel erre [[Edvard Beneš|Beneš]] a németek kitelepítésével ellentétben nem kapott nemzetközi jóváhagyást, ezért csak lakosságcseréről lehetett szó. A [[csehszlovák-magyar lakosságcsere]] elsősorban a tehetősebb polgárokat érintette. [[1946]]-ban felállították Újvárban a Körzeti Betelepedési Hivatalt, amely az Érsekújvári, Ógyallai és Verebélyi járásokban bírt joghatósággal. Magyarországra 252 családot telepítettek ki, melyből 132 család birtokolta az újvári határ 45%-át. Helyükre 244 család (1500 személy) érkezett [[Békéscsaba|Békéscsabáról]].
 
[[Fájl:MúzJánaThain1.jpg|300px|thumb|left|Az érsekújvári Thain János Múzeum]]
 
Az érkezőket anyagi jólétről biztosították, melyet meg is kaptak. Ez később konfliktusforrás lett, mivel az újonnan érkezettek nem értettek a földműveléshez, felélték a nagy házakat, majd általában a földekkel együtt drága pénzen továbbadták őket. Így a mezőgazdasági termelés visszaesett. Míg a kitelepítettek római katolikusok voltak, a betelepülők evangélikusok. A reszlovakizáció emellett folyamatosan zajlott. A hivatalos állami ideológia szerint [[Szlovákia|Szlovákiában]] nem éltek magyarok, csak az 1000 éves elnyomás alatt elmagyarosított szlovákok. Így a helyi lakosságot arra bírták rá, hogy vallják magukat szlováknak. Aki ezt vonakodott megtenni, azt kényszermunkára és kitelepítésre ítélték a Szudétavidékre. Az első reszlovakizációs dekrétumot [[1948]]. [[január 11.|január 11-én]] adták ki.
 
[[1948]] februárjában kormányválság keletkezett, a Demokrata Párt megerősítette kereszténydemokrata irányultságát, a szociáldemokraták viszont megerősítették a szövetséget a kommunistákkal. Ezen kormányválság eredményeképp kommunista kormány alakult. Újvárban is megalakult a Járási Akciós Bizottság, mely [[február 28.|február 28-án]] felvonulást tartott. A kommunista párt rövid időn belül betiltotta a többi pártot. Elkezdődött a kollektivizálás, az [[államosítás]] és a vallás üldözése.
 
Az országban elsőként [[1949]]. [[március 20.|március 20-án]] itt alapították meg a csehszlovákiai magyarság kulturális szervezetének, a [[Csemadok]]-nak első alapszervezetét.<ref>Új Szó 2001. április 5-ei lapszáma.</ref> [[1948]]-ban Dél-[[Szlovákia]] egyik legnagyobb gyárát, a Baťa cipőgyárat államosították. Ezt hamarosan átépítették az elektrotechnikai Elektrosvit gyárrá. Több új vállalatot is alapítottak a városban, köztük a Milexet (tejüzem), a Vunart, a Slovliket és a Teslát (elektrotechnikai). Felépült az új híd, ismét felépült a lebombázott vasúti negyed (a köznyelvben csak: "három hidak után"), átadták az új kórházat. Ez a gazdasági fellendülés a 60-as évek közepéig töretlen volt, azután lassult.
 
Az [[1968]]-as eseményekbe a helyiek röplapok terjesztésével ''(Szocializmus Emberi Arccal)'' kapcsolódtak be. [[1968]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] a Varsói Szerződés államai elfoglalták az országot. Elkezdődött a normalizáció. Erre az időre esik a lakótelepi építkezések nagy része. A Jednota bevásárlóközpont építését [[1971]]-ben kezdték meg és [[1976]]-ban adták át.
 
[[1989]]-ben Érsekújvár Fő terén is volt egy gyűlés, melyre a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű párt tagjai is eljöttek. [[1990]]. [[június]]ában megalakult Érsekújvárott is az önkormányzat. [[1993]]. [[január 1.|január 1-jétől]], [[Csehszlovákia]] felbomlásával a város a [[Szlovákia|Szlovák Köztársaság]] része lett. [[1996]]-ban a köztársasági elnök látogatott a városba. A Fő téren újra felállították a Szentháromság-szobrot, több személyt rehabilitáltak. Emlékművet avattak a deportált zsidóknak és a második világháború befejezésének 50. évfordulójára. Megépült az új kultúrközpont, a vásárcsarnok, és a Millennium sportcsarnok.
 
== A város jelképei ==
=== Címer ===
A város címerében zöld mezőben ezüst színnel a csillag alakú vár van ábrázolva. A címerkészítők [[heraldika|címertanilag]] a várat egyedülállóan jelenítették meg, mivel a címerben láthatók a bástyák elővédművei is, melyekből összesen hat darab van háromszög alaprajzzal. A címer közepén kör alakú főteret ábrázoltak, melyből hat irányba indulnak ki az utak a bástyák irányában. A címert először [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] [[1843]]. [[február 16.|február 16-ai]] címerlevelében engedi használni. A miniatúrába azonban olyan elemek is belekerültek, melyek a [[heraldika]] szabályainak ellentmondanak, nevezetesen zöld mezőben piros erőd és klasszicista ábrázolási elemek.
 
A címerhasználatot [[1979]]. [[december 11.|december 11-én]] újították meg. A várat egy kora gót pajzsba helyezték, ami kicsit anakronisztikus, hiszen a kora gót pajzs használata a [[14. század]]ra tehető, a várat pedig a [[16. század]]ban kezdték építeni. A pajzsot később kicserélték alul ívelt késő gót pajzsra, amely már megfelelő.
A címer használata:
* a város pecsétjén,
* a polgármester jelképeiben,
* a tiszteletbeli polgár és egyéb emléklapokon,
* az érsekújvári Városi Hivatal épületén,
* a város tanácskozó és ülésező termeiben,
* a város területének megjelölésében,
* a városi képviselők és a Városi Hivatal dolgozóinak igazolványán,
* a Városi Rendőrség és Tűzoltóság egyenruháin és járművein.
 
A címer használatát írásos dokumentumokon, illetve a címeres pecséteket csak akkor alkalmazzák, ha a város szerveinek döntéseiről, illetve rendelkezéseiről van szó, valamint különleges események alkalmával. Címerrel ellátott levelezőpapírt csak a Városi Hivatal és a polgármester használ. A város címerének számít a címer egyszínű megjelenítése fémből, kerámiából vagy egyéb anyagból. A városi címert a polgármester előzetes engedélye alapján ingyenesen jogi és magánszemélyek is használhatják, ha a város népszerűsítéséről és képviseletéről van szó. A térítési díjat a címer vállalkozói célokra történő felhasználására a Városi Tanács szabályozza.
 
=== Pecsét ===
A városi pecsétet a címer alkotja, mely körül Mesto Nové Zámky (Érsekújvár város) felirat látható. A pecsét a polgármesternél van letétben.
A pecsét használata:
* jelentős dokumentumok és rendelkezések hitelesítésére,
* a tiszteletbeli polgár emléklapon,
* egyéb, a polgármester vagy a Városi Tanács által meghatározott esetekben.
 
=== Zászló ===
A városi zászló két vízszintes sávból (fehér és zöld) áll, melyek magasságának aránya 1:1. Fordítottan helyezkednek el a színek [[Vágújhely]] zászlóján. A felső sáv ezüst vagy fehér, az alsó sáv zöld. Hasonlóan, mint az ország más városainak zászlói, az érsekújvári is úgynevezett fecskefarokban végződik (arányai 2:3). A zászlót a polgármester és a város szervei használják hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor olyan módon, hogy a hivatali épületeken vagy azon épületeken, melyekben az eseményt megrendezik, kifüggesztik. A zászló használatát a polgármester szabja meg. Ha a városi és állami zászlót együtt használják, a két zászlót azonos magasságban függesztik ki és az állami zászló elölnézetből a városi zászló bal oldalán van.
 
A városi zászló használatánál be kell tartani:
 
* a zászlón nem lehet semmilyen szöveg, ábrázolás, kép, szalag,
* a zászlótartó oszlopon a városi zászlót kivéve nem lehet más zászló,
* a városi zászlót tilos használni sérült vagy piszkos formában.
 
== Legendák, mondák, történetek ==
=== Az érsekújvári cigányzenekar ===
[[Fájl:NZ Zeleznicnastan1.jpg|300px|thumb|right|Az érsekújvári új vasútállomás, amelyet [[1966]]–[[1971]] között Fifík építész tervei szerint építettek]]
 
[[1900]]-ban, miután megépült az Érsekújvár-[[Nagysurány]] vasútvonal, Érsekújvár jelentős vasúti csomópont lett.
 
Az eredeti érsekújvári vasútállomás középen földszintes, két oldalt pedig kétszintes épület volt, mely a [[19. század]]ban a nagyobb méretű épületek közé tartozott. A vasúti étkezőnek 24 órás nyitvatartása és [[1919]]-ben hatvan alkalmazottja volt, száz férőhellyel.
 
Már a [[18. század]] második felében cigány családok telepedtek le a városban. Az első írásos emlékek a cigányokról 1775-76-ig nyúlnak vissza. A városi krónikában 1783-ból találunk egy bejegyzést, amikor is a cigányokat két csoportra osztják: az egyik csoportot az "új városi jobbágyok" alkotják, a második csoportba pedig 13 család tartozott, akik báránynyíróként dolgoztak. Őket az [[Esztergomi érsekség]] telepítette le 1782-ben, hogy így mentse meg őket a kivégzéstől, mely a Honti per miatt várt rájuk. [[1843]]-ban az érsekség kezdeményezésével jött létre az első cigány polgári iskola is, amely 1865–1868-ig működött.
 
A cigányság leggyakrabban kovács mesterségben (és rokon foglalkozásokban: lakatos, fúró-, szög-, kazánkészítő), valamint agyagfeldolgozásban (téglakészítő) talált munkát. Különleges csoportot alkotott a kereskedelemmel foglalkozó cigányság, akik elsősorban baromfi-, tojás-, gyümölcs-, zöldség-, vasáru-, de disznó- és lókereskedelemmel is foglalkoztak. A cigányok felvásárolták a régi ruhákat, rongyokat és csontokat is. Néhány cigány dolgozott mint napszámos mezőgazdasági munkákban is, azonban a [[19. század]] végére a többségük a keletkező iparban talált megélhetést.
 
El nem hanyagolható azonban a muzsikus cigányok csoportja sem. [[1854]]-ben Érsekújvárott 43 cigánycsalád élt, 218 taggal, akik közül 22 zenész volt. A [[19. század]] végén Kolompár Komlós Lajos érsekújvári származású cigányprímás nemcsak otthon, hanem [[Bécs]]ben, [[Budapest]]en, [[London]]ban, [[Berlin]]ben és [[Drezda|Drezdában]] is ismert lett. A [[19. század]] második felében az újvári vasútállomás jellegzetessége lett a helyi cigányzenekar, mely a „Rákóczi-indulóval“ fogadta a beérkező és távozó vonatokat.<ref name="railsk">[http://www.rail.sk/arp/slovakia/zst/134361.htm Ing. František Daniel: 150. výročie začatia železničnej prevádzky v Nových Zámkoch (Az érsekújvári vasúti közlekedés alapításának 150. évfordulójára)] {{sk}}</ref><ref>[http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=&Lev=&Ind=5&link=publ/nostratempora/4/nostratempora4,mann, PhDr. Arne B. Mann: Z dejín Rómov v regióne Žitného ostrova (A csallóközi romák történetéből)] {{sk}}</ref> Ez a jó szokás fennmaradt egészen az első világháború végéig, bár a Bach-korszakban be volt tiltva. Az első világháború után a bevonuló cseh csapatok a magyar cigányzenét betiltották. [[1938]]-tól aztán [[1944]]-ig ismét játszhattak a cigányok. A világháború után aztán többet senkinek nem jutott eszébe ezen szokás felújítása. A cigányzenekar alapításáról a következő legendák maradtak fenn:<ref>Strba Katalin, Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében, [[Komárom (Szlovákia)|Komárno]], [[2006]]</ref>[[Fájl:Nové Zámky - 8th november 1938 (1).jpg|300px|thumb|right|Érsekújvári főtéren 1938. november 8-án ismét játszhatnak a cigányok]]
 
A legenda szerint egy újvári származású esztergomi kanonok nagyon szeretett szerenádokat adni beöltözése előtt. Végrendeletében ezért a vagyonát az újvári muzsikus cigányokra hagyta, akiknek meghagyta, hogy az újvári állomáson mindig cigányzenével fogadják és búcsúztassák az utasokat.
 
Egy másik történet szerint az Érsekújvár környéki vadászatok adták a cigányzene alapját. A vadászatok után az urak bejöttek mulatni a városba. Mivel az urak szerették a cigányzenét, gyakran kérték a prímást. Így esett meg, hogy a mulatságokon az akkori idők leghíresebb bandája játszott, Kolompár Komlós Lajos vezetése alatt. Az egyik urat azonban ki kellett a bandának kísérni az állomásig és míg el nem ment a vonat, addig játszaniuk kellett. A muzsika a vonat utasainak is tetszett, ezért pénzt dobtak a cigányoknak. Ekkor az úr így szólt Ugron Gábor Lajos prímáshoz: „Ezt megcsinálhatjátok máskor is.” Azóta napi négy alkalommal játszott a cigányzenekar az újvári állomáson.
 
A harmadik legenda szerint [[Teleki Sámuel (utazó)|Teleki Sámuel]], a híres [[Afrika]]-kutató tért haza egyszer és az újvári állomáson utazott keresztül. Amikor a vonat beért az állomásra, megcsapta a fülét a cigányzene. Kinézett az ablakon és látta, hogy valamilyen oknál fogva a cigányok éppen a vendéglőben zenéltek. Annyira megörült, hogy hosszú évekig tartó utazása után ismét hall otthoni cigányzenét, hogy rögtön alapítványt tett, melynek járulékából bizonyos összeget kap az a cigányzenekar, amely az utasokat zeneszóval köszönti.
 
Sokan hallották az újvári cigányzenét. Az átutazó perzsa [[sah]]nak a perzsa himnuszt is eljátszották. A hagyomány úgy tartja, hogy [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] is átutazott Érsekújváron, és nagyon meghatotta a [[cigányzene]].
 
== Gazdaság ==
 
A város gazdasága a múltban nagyrészt a mezőgazdaságra épült. Bár a cserzővargák már 1609-ben megalapították itt első céhüket, az ipar és a kereskedelem igazán csak a [[19. század]]ban terjedt el. [[Kassák Lajos]] is egy érsekújvári lakatosműhelyben inaskodott. A [[20. század]] elejére a város legjelentősebb iparága a bőr- és cipőgyártás lett, emellett azonban működött itt lengyár, téglagyár és gázgyár is. Az első világháború után nem történt jelentős változás az ipari termelésben, a cipőgyárat átvette a csehországi Baťa cég. A szocializmusban az itteni cipőgyártást megszüntették, és Érsekújvárra helyeztek két nagy elektrotechnikai céget: a Teslát, mely főként égőtestek gyártásával foglalkozott és az Elektrosvitet, amely főleg ezek burkolatát gyártotta, emellett bányászlámpákat és abszorpciós hűtőszekrényeket is gyártott. A gázgyár továbbra is megmaradt, emellett felépült a Novofruct, mely konzervipari termékeket gyártott és a Mäsokombinát Novum, mely húsfeldolgozással foglalkozott, továbbá a Sigma szivattyúgyár is itt létesült. A rendszerváltozás után az összes régi céget privatizálták, a termelés nagyrészt megszűnt. Szerencsére a termelés megszűnése fokozatos volt, így a város meg tudta tartani a villanyégők gyártása terén szerzett hosszú éves tapasztalatait. Ennek ellenére a cégek terén még mindig viszonylag nagy fluktuáció mondható a városban. Jelentősebb foglalkoztató csak az Osram, a többi cég viszonylag kevés számú alkalmazottat foglalkoztat. A rendszerváltozás után a városban megjelentek a nagyáruházak, melyek közül a városban jelen van a Tesco, Lidl, Kaufland, Jednota és Billa.
 
=== Jelentősebb cégek ===
 
* Novofruct SK a.s. – élelmiszeripar
* Pastorkalt a.s. – hűtéstechnika fejlesztése, gyártása és forgalmazása
* Plasted a.s. – műanyag ablakok gyártása, asztalos tevékenység
* Osram Slovakia a.s. – égőtestek gyártása és forgalmazása
* Ami s.r.o. – lámpák gyártása és forgalmazása
* Asn Metal s.r.o. – precíziós gépészeti gyártás
* Delta NZ Trans – áruforgalom és szállítmányozás
* Baltranz a.s. – szállítmányozás
* Orgeco s.r.o. – dekoratív világítástechnika
* Vunar Product a.s. – gépipar
* Kabelschlepp Systemtechnik s.r.o. – vezetékhordozók gyártása
* EleSvit s.r.o. – égőtestek gyártása és forgalmazása (az egykori Elektrosvit hagyományaira építve)
* Helios Lighting, s.r.o. – égőtestek gyártása és forgalmazása
* Sventex s.r.o. – égőtest nagykereskedés
 
== Intézmények ==
[[Fájl:NZ new hospital.jpg|300px|thumb|Az érsekújvári újkórház]]
* Újkórház – [[1982]]-ben épült a Tóth József utcában (ma Slovenská ulica). Tizenhárom emeletes épülete ma [[Érsekújvári Egyetemi Kórház|Egyetemi Kórházként]] működik és Dél-Szlovákia egyik legjobban felszerelt kórháza. [http://www.nspnz.sk]
* Vasútállomás – Az új vasútállomást [[1966]]-ban kezdték kialakítani, Fifík építész tervei szerint készült. [[1971]]. [[május 22.|május 22-én]] a közlekedési miniszter jelenlétében adták át ünnepélyesen a forgalomnak.
 
=== Alapiskolák ===
Az alapiskola a szlovákiai magyar szóhasználatban a magyarországi általános iskola megfelelője. A szó a szlovák ''základná škola'' tükörfordítása.
* Czuczor Gergely Alapiskola
* Dévényi Utcai Alapiskola (Devínska)
* Bethlen Gábor Utcai Alapiskola (Základná škola Gabriela Bethlena)
* Vár Utcai Alapiskola (Hradná)
* Hídi Alapiskola (Mostná)
* Rakparti Alapiskola (Nábrežná)
* Speciális Alapiskola
* Speciális Magánalapiskola
* Bernolák Antal Egyházi Alapiskola
* Az Egészségügyi Intézmény Mellett Működő Alapiskola
 
=== Középiskolák ===
* Pázmány Péter Gimnázium (magyar)<ref>[[Major Ferenc]] 1992: A király először nemet mondott - A 400 éves Érsekújvár 150 éves gimnáziuma. Új Szó 45/ 233, 4. (1992. október 2.)</ref>
* Gimnázium (szlovák)
* Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia
* Közgazdasági Szakközépiskola
* Egészségügyi Szakközépiskola
* Építészeti Szakközépiskola
* Kereskedelmi Szakközépiskola
* Közlekedési Szakközépiskola
 
=== Főiskolák ===
* Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett Kereskedelmi Kara
* [[Trencsén]]i Dubček Egyetem kihelyezett Szociális-Gazdasági Kapcsolatok Kara
* [[Pozsony]]i Közgazdasági és Közigazgatási Vezetőképző Főiskola kihelyezett képzése
* Pozsonyi Szt. Erzsébet Egészségügyi és Szociálismunkás Főiskola kihelyezett Gondozói kara
 
=== Szállók ===
* Arcadia panzió
* Epicure
* Hotel Grand
* Hubert panzió (Penzión Hubert)
* Korzó Szálló (Hotel Korzo)
* Panónia Szálló (ezelőtt Priemstav, Royal)
* Hotel Stardust
* Sporthotel (Športový hotel)
 
<gallery class="center">
Fájl:NZ hotel arcadia.jpg|Arcadia panzió
Fájl:NZ hotel grand.jpg|Hotel Grand
Fájl:NZ hotel hubert.jpg|Hubert panzió
Fájl:NZ hotel korzo.jpg|Korzó Szálló
Fájl:NZ hotel panonia.jpg|Panónia Szálló<br />(ezelőtt Priemstav, Royal)
Fájl:NZ hotel stardust.jpg|Hotel Stardust
Fájl:NZ hotel sport.jpg|Sporthotel
</gallery>
 
== Nevezetességek ==
=== Plébániatemplom ===
[[Fájl:NZ Kostol1.jpg|180px|thumb|left|A Fő tér a plébániatemplommal]]
 
A Szent Kereszt-templomot eredetileg [[1584]]–[[1585]] között építették, azonban már [[1572]]-ben létezett itt egyházközség Török János plébános vezetése alatt. Eredetileg egy késő [[gótika|gótikus]] stílusú egyszerű templom volt, melyet többször átépítettek.
 
Először a [[Bocskai István|Bocskay]]-felkelés alkalmával [[1605]]-ben [[Homonnai Drugeth Bálint]] foglalta el Érsekújvárt és vette el a templomot a katolikus hívektől. Ezen felkelés után a templom olyan mértékben megsérült, hogy csaknem az egészet újjá kellett építeni [[1611]]-ben. Ekkor Forgách Ferenc [[esztergomi érsek]] szentelte fel a templomot [[Szent Adalbert]] tiszteletére.
 
[[Pázmány Péter]] [[1633]]-ban újra kijavíttatta a templomot és a templomnak egy [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korabeli gótikus ezüst szentségtartót adományozott, melyet az érsek kapott Kun László szatmári kapitánytól ajándékba.
 
A templom [[1663]] és [[1685]] között minaret volt, míg az egykori református templom volt a nagymecset.
 
[[1693]]-ban [[Széchényi György]] [[esztergomi érsek]] újíttatta meg. Az ő emlékét hirdeti a bejárat feletti felirat, miszerint:
 
„Georgius Széchényi Archi-Episcopus Strigoniensis Anno 1693” ''(Széchényi György Esztergomi érsek az Úr 1693. évében)''.
 
A felújítás után Széchényi Pál kalocsai érsek szentelte fel a templomot [[1694]]. [[november 29.|november 29-én]] az Úr mennybemenetelének tiszteletére. Egy, a templom falán fennmaradt vers, Kudlik Sándor pap [[1723]]-ban íródott szerzeménye szerint:
 
{{Idézet 2|''Barbareis expost dextris dum strata iacerem,''<br/>''Erixit rursum Széchényiana manus.''<br/> ''Postea bombarum tactu lacerata patebam;''<br/> ''Sed per Saxoniae sum renovata Ducem.''|Alexander Kudlik, [[1723]]}}
 
[[Fájl:HlavnNam2007.jpg|180px|thumb|right|A Fő tér a plébániatemplommal és a Szentháromság szoborral]]
[[1787]]-ben [[Batthyány József (érsek)|Batthyány József]] érsek javíttatta ismét a templomot. [[1810]]. [[május 9.|május 9-én]] a templomot és a plébániát is elpusztította a városi tűzvész, melyből csak a sekrestye és az örökláng maradt meg. [[1811]]-ben mindkettőt megújították. A templom főkapuján máig megmaradt a felirat:
 
„Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811.”
 
[[1867]]-ig azután a templom jellegzetes késő barokk és klasszicista elemekkel volt díszítve. [[1867]]. [[július 19.|július 19-én]] egy erős vihar ledöntötte a templomtornyot, ami rászakadt a templomra és betörte annak boltozatát. Nem sokkal ezután egy gyors javítással a legsúlyosabb hibákat kijavították. [[1877]]-ben azután [[Simor János]] Lippert József építész tervei szerint megújíttatta az egész templomot. [[Simor János]] a szentségtartót 369 forintért megjavíttatta és 16 ametiszttel és 9 rubinnal díszítette. A templom ezen felújításakor neoklasszicista stílust kapott és ekkor alakították ki a kör alakú ablakokat is. A templom érdekessége lett, hogy a templom toronysisakja és a toronytörzs azonos magasságú. [[1877]]. [[október 21.|október 21-én]] maga [[Simor János]] szentelte fel az új templomot a Szent Kereszt tiszteletére.
 
A templom utolsó jelentős felújítását [[1996]]-ban végezték, amikor kicserélték a padlózatot és megújították a templombelsőt.
 
=== Szentháromság-szobor ===
 
[[Fájl:Nz stlp.jpg|200px|thumb|left|A Szentháromság-oszlop a Fő téren]]
Érsekújvárott [[1740]]-ben [[pestis]]járvány pusztított. A járvány befejeződésének emlékére olasz mesterek tervei szerint [[1749]]-ben építették meg a Szentháromság-szobrot. A szobor [[barokk]] stílusú, egyes részei a [[rokokó]] hatását idézik. A szoborcsoportnak mozgalmas története van, hiszen többször újították és áthelyezték ([[1827]], [[1876]], [[1929]], legutoljára [[1993]]-ban újították fel). [[1993]]. [[október 24.|október 24-én]] a szobrot ismét eredeti helyén, a Fő téren szentelték fel.
 
A szoborcsoport henger alakú oszlop, növényi ornamentikával díszítve. A szoborcsoport közepén a [[Szűz Mária|Szeplőtelen Szűz]] alakja látható, alatta a föld és a kígyó. A szoborcsoport tetején látható a [[Szentháromság]]. Az oszlopot körbeveszi [[Szent Sebestyén]], [[Szent Rókus]] és [[Szent József]] szobra. Ezek alatt egy ráccsal elkerített részben van [[Szent Rozália]] fekvő szobra. A szoborcsoportot növényi ornamentika is díszíti. A talpazaton három gazdagon díszített elliptikus táblán látható feliratok:<br/>
„Restui veteri que empus sprevi honori 1876” (Legyen becsületükre azoknak, akik remélnek bízva az örökkévalóságban 1876)<br/>
„Quae devotam tibi constans perduret in aevum 1875” (Amely hűen és erősen tart a mennyekben, 1875)<br/>
„Hanc triadi posvere plebis piavolta colummnam 1740” (Emeltette Istenfélő életével, 1740)
 
=== Ferences templom és kolostor ===
 
[[Fájl:NZ Bercsenyi.jpg|200px|thumb|right|[[Bercsényi Miklós]] emléktáblája a ferences kolostor falán]]
[[Fájl:NZ Klastor1.jpg|200px|thumb|left|A ferencesek kolostora Érsekújvárott]]
A Szent Ferenc Stigmatizációja (sebhelyei) ferences templom (Barátok temploma) és kolostor az [[1626]] és [[1631]] közötti időben épült.<ref>[http://ersekujvarofm.5mp.eu/web.php?a=ersekujvarofm&o=LVFGF_N63_ Az érsekújvári ferencesek története] {{hu}}</ref> Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek, amely a ferencesek köszöntésére emlékeztet: PAX ET BONUM, áldás és békesség. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót.
 
A templom felszentelését [[Pázmány Péter]] végezte [[1631]]. [[május 24.|május 24-én]]. Vélhetőleg ez még csak egy alacsony templom volt zsindely tetővel. Hasonló módon a mainál jóval kisebb volt a kolostor is. [[1663]]-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot pedig raktárnak használták. A templomtornyot itt is minaretté alakították. [[1685]] után a templomot és kolostort megújították és Sorman Péter, a [[ferencesek]] [[milánó]]i generálisa szentelte fel.
 
A Rákóczi-szabadságharc alatt [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] lakott a kolostorban, amit a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla igazol is. [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A [[19. század]] végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes [[15. század|15.]] és [[16. század]]i kódexeket (Érsekújvári, Cseh, Thewrewk (ejtsd: török) és Piry-hártya ([[Piry János Cirjék]] ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról) kódex).
 
[[Fájl:NZ KostolFrantis1.jpg|200px|thumb|right|A ferences templom Érsekújvárott]]
[[Fájl:NZ KostolFrantis2.jpg|200px|thumb|left|A ferences templom belülről]]
 
A [[20. század]]ban a háborúk a kolostort többször komolyan megrongálták. Ennek lett áldozata a barokk díszítés és az egykori barokk feliratok, amelyek mind elvesztek. A kolostor teljes felújítása és régészeti feltárása [[1978]]-ban kezdődött meg.
A régészeti munkák során megtalálták az eredeti kaput, amely a kocsiknak szolgált, hogy be tudjanak hajtani az udvarba, illetve a templom alatti kriptát is, melyben a városi elöljáróság és a kolostor lakosai temetkeztek. Ezekből a sírokból az elhunytakat a ''Szent József temető''ben található kriptába vitték, illetve a ''Kálvária domb''on temették el. Felújították a folyosókat és a négyszögletű udvart ''(quadrumot)'' is. A kolostor alatt pincejáratok találhatók, melyek vélhetőleg össze voltak kötve a vár alagútrendszerével is. A kolostorban egy ideig múzeum is működött, mára az egész épület visszakerült a ferences barátok tulajdonába.
 
A kolostor épületének egy részében 2005-ben került kialakításra a szellemi és testi fogyatékosoknak menedéket adó „védett munkahely”, amely közel 20 fiatal rehabilitációját végzi a ferencesek lelki segítségével.
A kolostor falán négy emléktábla látható. A külső falon [[Bercsényi Miklós|Bercsényiét]] még [[1906]]-ban avatták, [[1991]]-ben helyeztek el emléktáblát [[Széchényi György]] érseknek a városalapítás emlékére. A harmadik emléktáblát az [[1950]]–[[1951]]-ben itt fogva tartott papok és szerzetesek emlékének szentelték. A kolostor belső udvarán [[2004]]-ben állítottak emléktáblát P. Bartalos Lajos Engelbert ferences szerzetesnek, Újvár szeretett lelkiatyjának. Az emléktábla annak a [[tatárszentgyörgy]]i közösségnek a jóvoltából készült el, ahol P. Engelbert Újvárból távozása után szolgált.
 
A kolostorban [[1991]] óta ismét ferences szerzetesek élnek, a templomban magyar és szlovák nyelven látnak el lelkipásztori szolgálatot. A ferences templom mindennapjairól magyarul ezen a [http://ersekujvarofm.5mp.eu honlapon] találhatunk információkat. A ferencesekről [http://www.ofm.hu/ magyar nyelven], [http://www.ofm.org/ angol nyelven], [http://www.frantiskani.sk/ szlovákul] olvashatnak. A kolostor részben 2005-ben a szellemi és testi fogyatékkal élő fiatalok számára 20 munkahelyet alakítottak ki.
 
=== Kálvária ===
 
[[Fájl:NZ calvary 01.jpg|left|200px]]
Az egykori Forgách bástya helyén [[1764]]-ben késő barokk stílusban építették a kálváriát.
 
A kálváriára egy kétszárnyú kapun léphetünk be, mely 1923-ban készült. A kálváriadombra lépcsősor vezet, melynek tetején homokkő szobrok vannak. A kálváriadombon tizenkét kápolna, kereszt és szobrok vannak, melyek késő barokk stílusúak. Ezek [[1779]]-ben készültek és Predmerszky Márton helyi plébános építette. A kör alaprajzú Hétfájdalmú Szűzanya kápolna azonban csak a [[19. század]] elejéről származik, egyben ez a kálvária legdominánsabb épülete.<ref>[http://www.muzeum.sk/?obj=mesto&ix=nz Muzeum.sk- Érsekújvár kulturális emlékei] {{sk}}</ref><ref>[http://lisinovic.blog.sme.sk/c/175021/Putovanie-po-slovenskych-Kalvariach-XLVI-Nove-Zamky.html Putovanie po slovenských Kalváriách XLVI - Nové Zámky] (Barangolás a szlovák kálváriák között XLVI - Érsekújvár) {{sk}}</ref> Fontos része a kálváriának Jézus sírja is. A kálvária Érsekújvár egyik legszebb emléke.
 
A kálvária dombtetején találhatóak a [[homokkő]]ből faragott [[barokk stílus|barokk]] keresztek és szobrok, köztük Krisztus keresztje, a latrok keresztjei, [[Mária Magdolna]], [[Szűz Mária]] és [[János apostol|Szent János]] szobrai. Ezek előtt helyezték el földbe ásva a ferencrendiek kolostorának egykori kapujának márvány keretét. A kálvária kápolnája melletti kőhalom alatt nyugszanak az egykor a kolostorban eltemetett egyházi méltóságok. A szerzetesek [[1950]]-ben történt elhurcolása után vandálok feltörték a kolostor kriptáját és a kriptában található csontokat szétdobálták. A hívek később összegyűjtötték és a kálvárián temették el őket. A hívek minden zarándoklatukról hoztak egy-egy kődarabot és elhelyezték ezen a jelképes síron, így alakult ki az itteni kőrakás.
 
[[1963]]-tól a kálváriát műemlékké nyilvánították. A kálvária húsvétkor és az érsekújvári búcsú ''(Porcinkula)'' ünnepén van nyitva.
 
<gallery class="center">
Fájl:NZ calvary 03.jpg|A kálvária bejárata.
Fájl:NZ tabula forgachova basta.jpg|Forgách Ádám emléktáblája
Fájl:NZ calvary 05.jpg|A kálvária kápolnái.
Fájl:NZ calvary 02.jpg|A Hétfájdalmú Szűzanya kápolna
Fájl:NZ calvary 04.jpg|Jézus sírja kápolna
</gallery>
 
=== Szentháromság-kápolna ===
 
A város legrégibb temetője a mai Bernolák téren volt (az úgynevezett kisparkban). Ezt [[1872]]-ben számolták fel.
 
Ennek helyén található ma, egy kis magaslaton, a Szentháromság-kápolna. A kápolnát Skultéty Jakab építette. A kápolnában nyugszik Lauro István pap, Flenger Mihály újvári kereskedő, a lányiskola alapítója és a [[szlanica]]i születésű [[Anton Bernolák|Bernolák Antal]], érsekújvári esperes, a szlovák irodalmi nyelv első megalkotója, aki [[1797]] és [[1813]] között tevékenykedett a városban.
 
Fábián János érsekújvári plébános az ő emlékükre emléktáblát helyezett el a kápolnán. [[1923]]-ban azután szlovák nyelvű emléktáblát is elhelyeztek a kápolnán. A kápolnát és környékét [[1977]]-ben teljesen felújították.
 
<gallery class="center">
Fájl:NZ KaplSvTroj1.jpg|Szentháromság-kápolna Érsekújvárott
Fájl:NZ Holly Trinity Chappel 01.jpg|Információs tábla a kápolna falán
Fájl:NZ Holly Trinity Chappel 02.jpg|A kápolnán elhelyezett magyar nyelvű emléktábla
Fájl:NZ Holly Trinity Chappel 03.jpg|Bernolák Antal szlovák nyelvű emléktáblája
</gallery>
 
=== Szent Antal-kápolna ===
 
A [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]]-kápolnát [[1913]]-ban építették. Az építéshez [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné, szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre, ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett. 1913”. Efölött található másik emléktábla szerint: „Döme Istvánné, szül. Fujasz Julianna Szent Antal-kápolna gondozója 3000 azaz háromezer Kč-t (korona) költött a kápolna renoválására 1931-évben”.
 
<gallery class="center">
Fájl:NZ kaplnka sv Antona.jpg|Szent Antal-kápolna Érsekújvárott
Fájl:SzentAntalKápolna004.jpg|A kápolna látképe
Fájl:SzentAntalKápolna005.jpg|Szent Antal-kápolna oltára
Fájl:SzentAntalKápolna002.jpg|Emléktáblák a kápolnában
</gallery>
 
=== A Szűz Mária-kápolna ===
 
A Szűz Mária-kápolna a [[18. század]] második felében épült. Egy monda szerint [[1709]]-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint [[1780]]-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt, melyet [[1866]]-ban számoltak fel.
 
<gallery class="center">
Fájl:NZ St Marias Chapel 01.jpg|A Szűz Mária-kápolna Érsekújvárott
Fájl:NZ St Marias Chapel 04.jpg|Információs tábla a Szűz Mária-kápolna falán
Fájl:NZ St Marias Chapel 02.jpg|A Szűz Mária-kápolna belseje
Fájl:NZ St Marias Chapel 03.jpg|A Szűz Mária-kápolna oltára
</gallery>
 
=== Szent Anna-kápolna ===
 
A Szent Anna-kápolnát, mely jellegzetes barokk stílusú kápolna, [[1762]]-ben építették az újvári német iparosok. A Szent Anna Társulat [[1762]]-ben alakult meg karitatív szervezetként. Az alapítók nevei ma is meg vannak örökítve a kápolna falán elhelyezett márványtáblán.
 
<gallery class="center">
Fájl:ÚjvSzentAnna3.jpg|A Szent Anna-kápolna
Fájl:ÚjvSzentAnna2.jpg|A Szent Anna-kápolna belseje
Fájl:ÚjvSzentAnna1.jpg|Emléktábla a Szent Anna-kápolnában
Fájl:NZ St Anna Chappel 01.jpg|Információs tábla a Szent Anna-kápolna falán
</gallery>
 
=== Evangélikus templom ===
 
[[Fájl:NZ EvangTempl1.jpg|thumb|left|Az érsekújvári evangélikus templom]]
[[Fájl:NZ evangelic rose.jpg|thumb|A Luther-rózsa az evangélikus templom bejárata fölött]]
[[Fájl:NZ RefTempl1.jpg|200px|thumb|left|Az [[1957]]-ben épített református templom]]
 
Az evangélikus templomot [[1905]]-ben neogótikus stílusban építették. [[1905]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] szentelték fel.
 
[[1978]]-ig az „Erős vár a mi Istenünk” Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az [[1978]]-as felújításkor ezt eltávolították és ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható. A templom oltárképét Boemm Ritta budapesti festőművész készítette. A kép [[Pointillizmus|pointillista]] stílusú és a Magvető címet viseli.
 
=== Református templom ===
 
Az első újkori református gyülekezet Érsekújvárott [[1934]] [[május]]ában alakult meg, mely Udvaros Ferenc házában kapott helyet.
 
A gondolat egy új templom építésére [[1938]]-ban vetődött fel. A mai református templomot [[1941]]-ben kezdték építeni Szegheő Zsigmond városi tanácsos tervei szerint. [[1942]]-ben szentelték fel a templomot. A templom modernnek számított a mintegy 30 méter magas tornyával is.
 
A templom a második világháború alatt súlyosan megsérült, így teljesen újjá kellett építeni. A bombázásokkor súlyos találat érte. A helyreállított templomot csak [[1957]]-ben szentelték fel. A tornyot [[1976]]-ban újították fel. [[1984]]-ben teljes felújítást hajtottak végre a templomban. A templom padjai keményfából készültek és családneveket tartalmazó rézlemezkék díszítik. Mintegy 340 ülőhely van benne. Berendezéséhez hozzátartozik még a [[harmónium]], szószék és az ún. Mózes-szék is. A református templom tágas udvarán áll a közösségi ház, melyet [[1989]]-ben építettek fel és otthont ad a közösség fiatal és idősebb tagjainak.
 
=== Zsinagóga ===
 
A zsidók nagy számban telepedtek le a városban a 19. század során. [[1859]]–[[1863]] között megépítették első zsinagógájukat, mely a neológ irányzatot valló zsidók zsinagógája lett a későbbiekben. A zsinagóga a [[budapest]]i [[Dohány utcai zsinagóga]] mintájára készült. Ezt a második világháború alatt bombatalálat érte. Érdekes módon a homlokzata és a tornyai nem sérültek jelentős mértékben, az akkori városvezetés mégis a lebontás mellett döntött.
 
Az [[1880-as évek]]ben szakadás állt be (a sikertelen magyarországi zsidó kongresszus után, melynek célja éppen a közös vezetés létrehozása és az egységesítés lett volna) az egyházközségben és megépült az ortodox zsinagóga is, mely 1885-re készült el. Ez a neológtól jóval puritánabb téglalap alaprajzú, karzattal ellátott egyszintes épület. Először [[1910]]-ben újították fel. A második világháború után – bár nem bontották le – igencsak elárvult. Költséges felújítását [[1989]]-ben kezdték el. [[1991]]-ben még nem fejeződött be a felújítás, de már védett műemlékké nyilvánították. A főkapu felett héber nyelven hirdeti a felirat: „Ez szolgáljon részetekre kis szentélyként”. A héber számmisztika szerint a betűket számmá alakítva megkapjuk az első felújítás ([[1910]]) évszámát. [[1992]]-ben nemzeti kulturális emlék lett. [[2008]]-ban elvégezték a zsinagóga felújítását és kisebb javításokat hajtottak végre a belterében is, melyekkel eltávolították a beázás okozta károkat. Ma ez [[Szlovákia]] egyik működő zsinagógája a négy közül.
 
[[Fájl:NZ synagoga.jpg|thumb|left|200px|Az ortodox zsinagóga]]
[[Fájl:NZ synagoga plaque.jpg|thumb|left|150px|Wallenberg Raoul emléktáblája]]
[[Fájl:NZZsidóemlék001.jpg|thumb|right|200px|Emléktábla a zsinagóga falán]]
A pulis (előcsarnok) közepén helyezkedik el a lavaba (falitábla), amely egykor a neológ zsinagógában volt. A lavaba szövege: „Lépjétek át az igazság kapuját.”
 
A hajó terének közepén található az almemor, amelyet oldalról öntöttvas korlát segítségével lehet megközelíteni, továbbá a Tóra olvasásakor használt asztal. A zsinagóga belső terének legszebb helyisége az AronHakodesh – a szent frigyláda helyisége. Itt találhatóak Mózes táblái a Tízparancsolattal, az örökláng jelképe és a menora, amely a talmud előírások szerinti kultúrát jelképezik.
 
A bejárat melletti falakban vannak a cedoko szekrénykék, amelyek az adományok gyűjtésére szolgáltak. A mennyezeten négy, növényi díszítéssel ellátott kör festmény látható. A mennyezeti festmény két oldalán két-két díszes, rézlemezből készült kosár található, melyek szellőzőnyílásként szolgálnak. A felújítás során sikerült megújítani a zsinagóga mozaik ablakait is.
 
A zsinagóga külső falán található az [[1992]]-ben felavatott [[holokauszt]]-emléktábla Kern szobrásztól. A belső térben látható 19 kőtálából álló emlékmű megemlékezik a nácizmus 3000 érsekújvári zsidó áldozatáról, mely emlékművet [[1999]]. [[június 20.|június 20-án]] lepleztek le. A zsinagóga udvarán álló melléképületet egykor mint egyosztályos iskolát használták. Ennek az épületnek a falán avatták fel [[1997]]. [[július 7.|július 7-én]] [[Raoul Wallenberg]] [[budapest]]i svéd nagykövetnek, a zsidók megmentőjének emléktábláját. Az emléktáblát a Keresztények és Zsidók Szlovákiai Társasága állította. Az emléktábla szövege: ''Raoul Wallenberg budapesti svéd diplomata emlékének, aki a holokauszt idején szlovákiai zsidó testvéreket is megmentett. Keresztények és Zsidók Szlovákiai Társasága, Érsekújvár, 1997. július 6.''
 
A zsinagóga oldalán található parkban Holokauszt emlékmű áll, melyet Szilágyi Tibor helyi szobrász készített 2008 februárjában. Ezen park [[2008]] februárjától Klein Ernő rabbi nevét viseli, aki a neológ gyülekezet főrabbija volt. Kiemelkedő nyelvész volt, aki mintegy 35 nyelven tudott, közülük 14-et ismert magas fokon. Ő volt a szerzője annak a kétkötetes angol frazeológiai szótárnak, melyet mindmáig használnak az angol nyelvterületen. Klein Ernő [[Szatmárnémeti]]ben született, Érsekújvárról deportálták előbb [[Auschwitz]]ba, majd [[Dachau]]ba, ahol megérte a felszabadítást. A felszabadulás után rövid ideig Érsekújvárott tevékenykeden, majd [[Szatmárnémeti]]n keresztül [[Franciaország]]ba, később [[Kanada|Kanadába]] emigrált, ahol [[1986]]-ban halt meg. Nyelvtani munkásságáért a Medal of Merrit legmagasabb kanadai állami kitüntetés díjazottja.
 
=== Egyéb emlékek ===
 
* Bástyák maradványai: Zserotin-, Mihály-, Császár-, Cseh-, Ernő- és Forgách-bástya.
* A török uralom alóli felszabadulás emlékművét [[1935]]-ben készítették, a török uralom alóli felszabadulás 250. évfordulójára.
* A főtéri Bernolák-szobrot Jozef Pospíšil építész készítette és [[1937]]-ben állították fel. A [[Bécsi döntések#Az első bécsi döntés|bécsi döntés]] előtt [[1938]]-ban [[Zsolna|Zsolnára]] szállították, majd [[1946]]-ban került vissza a Fő térre. A szocializmus évei alatt, [[1966]]-ban áthelyezték a Bernolák-parkba, majd [[2005]]. [[november]]ében ismét a Fő térre került.
* Czuczor Gergely új szobra, melyet Meliš György újvári szobrász készített [[1966]]-ban egy Babka temetőbeli sírkőből. A szobor bal sarkában ma is jól kivehető az [[1849]]-es évszám. Az eredeti szobrot Székely Ernő (eredeti nevén Weiss) budapesti szobrász készítette és [[1906]]. [[június 17.|június 17-én]] leplezték le a Simor leányiskola parkjában (amely az egykori Leninová iskola). A szobor [[1945]]-ben tűnt el. Egyes régi újváriak véleménye szerint a Czuczor-szobor egy betemetett kút mélyén lehet a mai napig.
* [[Kassák Lajos]] életnagyságú szobrát, mely Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása, 2006 szeptemberében avatták fel.
* [[Holokauszt]]-emlékmű a Klein Ernő parkban. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotását 2008-ban avatták fel.
 
=== Temetők ===
 
* Tóth József utcai (Slovenská ulica) zsidó temető.
* Tóth József utcai (Slovenská ulica) köztemető – itt található egy kápolna, romos állapotban.
* Szent József temető – ([[1926]]-tól működik) a Nyitrai úton.
Már felszámolt temetők:
* Babka temető,
* Panca-dombi temető.
 
== Sport ==
 
A városban van egy [[Érsekújvár#Millénium sportcsarnok|sportcsarnok]] és egy [[Érsekújvár#Téli stadion|téli stadion]].
 
=== Labdarúgás ===
 
Érsekújvárott két futballpálya van, jelenleg a futballcsapat a 3. ligában játszik. A múltban jeles futball egyéniségek is tevékenykedtek a városban, köztük [[Szikora György (labdarúgó)|Szikora György]]<ref>[http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=2525985 Szikora György]</ref> és [[Michal Vičan]].<ref>[http://www.osobnost.sk/index.php?os=zivotopis&ID=59167 Michal Vičan] {{sk}}</ref>
 
=== Millénium sportcsarnok ===
 
[[Fájl:NZ milenium.jpg|300px|thumb|right|A Millénium sportcsarnok]]
 
A Millénium sportcsarnokot [[1999]]. [[december 29.|december 29-én]] adták át a közönségnek. Elsősorban sport és társadalmi-kulturális események rendezésére szolgál. Az itt játszott sportjátékok: [[röplabda]], [[kézilabda]], [[aerobik]], kalanetika,<!-- az mi???--> [[teremlabdarúgás]] és táncversenyek. A társadalmi események közül leggyakrabban koncerteket, bálokat, konferenciákat rendeznek itt.
 
A férfi kézilabdacsapat a szlovák 1. ligában és a nemzetközi HIL ligában játszik.
 
Az épületben 994 nézőnek van hely. A sportpálya mérete 40&times;20 m. A sportcsarnokban négy ruhatár, szauna és fedett uszoda, klubhelyiség és teniszpálya található. A földszinten állandó, saját konyhával rendelkező étterem működik. Az étterem feletti helyiségekben 20 személy elszállásolására van hely.
 
=== Relax komplex (a fedett uszoda) ===
[[Fájl:NZ Plaváreň1.jpg|200px|thumb|right|A Relax komplex (fedett uszoda) a Törökszalasztó utcában]]
A Relax komplex a Törökszalasztó utcában található. Az épületet eredetileg [[1964]]-ben építették. A város [[1996]] januárjában teljesen felújította az egész uszodát és újabb szolgáltatásokat nyitott meg. Az épület bal szárnyában fitnesszcentrum, szauna, szépségszalon, női és férfi fodrászat, biokozmetika árusításával foglalkozó üzlet és utazási iroda. A jobb szárnyban vannak az öltözők és a zuhanyzók, illetve az uszoda. A gyermekmedence 60&nbsp;cm mély, a felnőttek medencéjének maximális mélysége 180&nbsp;cm. Két úszómester felügyeli a fürdőzőket. A fedett uszodában rendeznek több ifjúsági sportversenyt.
 
=== Téli stadion ===
A téli stadionban van masszázs, szauna, korcsolyaköszörülés és büfé. A stadion közelében étterem is van. A nyári időszakban időnként kiállításokat is rendeznek. A stadionban általában évente megrendeznek egy nemzetközi színvonalú hokiversenyt.
 
==== FTC-Érsekújvár ====
 
Az érsekújvári jégkorongcsapat a 2007/2008-as évben szerződést kötött a Fradival, melynek értelmében közös csapatot hoztak létre, melynek kerete nagy (46 fő). Az FTC-Érsekújvár jelenlegi vezetője Pindák László.
 
=== Strand termálfürdő ===
 
[[Fájl:Nz strand emil tatarik.jpg|280px|thumb|left|[[Tatarik Emil]], a strand alapítójának szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása]]
128 ⟶ 836 sor:
 
Minden évben megrendezésre kerül itt az országos teniszbajnokság. Az érsekújvári versenyzők közül Nagy Henrietta a világranglista 22. helyén szerepelt [[1999]]-ben.
 
=== Az érsekújvári reptér ===
[[Fájl:NZ airport 01.jpg|thumb|left|Az érsekújvári reptér]]
[[Fájl:NZ airport 02.jpg|thumb|left|A reptér hangárja és irányítótornya]]
[[1931]]-ben [[Tomáš Baťa]] vállalkozó megvette az érsekújvári bőrgyárat, mely a későbbi Elektrosvit elektrotechnikai gyár helyén állt. Baťa kedvelte a repülőket, így szeretett volna a repüléstechnika területén is vállalkozni. [[1932]]-ben reptér építéséhez kért engedélyt, amelynek sport és kísérleti jellege volt, elsősorban saját vállalata érdeklődő munkatársai számára. Baťa repülőteret épített [[Szvit település)|Szvit]]ben és [[Simony]]ban (akkori nevén Baťovany). A reptér a városközponttól három kilométerre délre helyezkedik el [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] felé. A repülőtér működtetése azonban az építést követően, még 1932-ben Tomáš Baťa tragikus halála miatt megszűnt.
 
A repülőtér megújítására csak a második világháborút követően került sor. [[1946]]. [[november 9.|november 9-én]] megalakult az ''Aeroklub Nové Zámky'' (Érsekújvári Aeroklub), mint a Szlovák Nemzeti Aeroklub fiókja. [[1951]] és [[1990]] között a Zväzarm szervezet tagja, amely a Szövetség a Hadsereggel való Együttműködésért rövidítése. [[1990]]-ben megalakult a Szlovák Nemzeti Milan Rastislav Štefánik Aeroklub. Az aeroklub repülőállománya: Osa, Orlík, L-13 Blaník, ASW, motoros rogalló, motoros repülők: Zlín, Cirrus, vagy [[Cessna]].<ref>[http://www.aeroklub-novezamky.sk/indexsk.htm Aeroklub Nové Zámky- Z histórie lietania v Nových Zámkoch] (Érsekújvári Aeroklub - Az érsekújvári repülőzés története) {{sk}}</ref>
 
A repülőtér különböző szolgáltatásokat nyújt: repülős munkákat a mezőgazdaság vagy erdőgazdálkodás számára, sétarepülések szervezése, repülőgép szerviz, repülős iskola, repülő kölcsönzés és mások.<ref>[http://www.edb.sk/sk/firmy/aero-slovakia-as-letisko-nove-zamky-nove-zamky-S34571.html Európska databanka- Aero Slovakia a.s. Letisko Nové Zámky] (Európai adatbank - Aero Slovakia r.t. Érsekújvári repülőtér) {{sk}}</ref> Minden nyáron megrendezésre kerülnek a repülős napok és [[2008]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] itt rendezték meg az Aquabeatz elektronikus és tánczenei fesztivált, melyen négy színpadon léptek fel az együttesek. Ennek a fesztiválnak ez volt a hetedik évfolyama (korábbi helyszíne a strandon volt).<ref>[http://www.hudba.sk/spravy/2008-08-26-aquabeatz-2008-casovy-lineup-a-doprava Hudba.sk: Aquabeatz 2008 - časový lineup a doprava] (Aquabeatz 2008 - időbeosztás és közlekedés) {{sk}}</ref>
 
=== A Zúgó lépcsőzetes vízesés és a Berek parkerdő ===
[[Fájl:NZ Zugov.jpg|thumb|A Zúgó vízesés látképe]]
[[Fájl:NZ Zugov 02.jpg|thumb|A Zúgó vízesés látképe]]
A város északkeleti szélében, a kiterjedt kertváros mellett található a „''Zúgó''“ lépcsőzetes vízesés. A Zúgó fölött a Nyitra két ágra oszlik, a vízesések helyén csatlakoznak össze ismét ezek az ágak és így alakul ki a kétágú, „V“ alakzatú, lépcsőzetes vízesés rendszer.
 
A Nyitra ezután keleti, majd déli irányban folytatja útját, hogy elhaladjon a „''Berek''“ parkerdő mellett. A ''berek'' szót a középkori magyarban az erdő jelölésére használták.<ref>[http://www.sme.sk/c/3412538/pri-novych-zamkoch-pada-voda.html SME.sk: Pri Nových Zámkoch padá voda] (Érsekújvár mellett „esik a víz“) {{sk}}</ref>
 
<gallery>
Fájl:NZ berek 01.jpg|Gylogos híd a Berek parkerdőbe
Fájl:NZ berek 02.jpg|A Berek parkerdő bejárata
Fájl:NZ berek 03.jpg|A Berek parkerdő
Fájl:NZ berek 04.jpg|A Berek parkerdő
</gallery>
 
== Rendezvények ==
 
<u>Forrás</u>: Érsekújvár hivatalos weblapja<ref>[http://www.novezamky.sk/hun/kultura/index_k.shtml Érsekújvár hivatalos weblapja - rendezvények]{{Halott link|url=http://www.novezamky.sk/hun/kultura/index_k.shtml |date=2018-11 }}</ref>
* [[január]]
** A [[Szlovák Köztársaság]] megalakulásának ünnepe és megemlékezés [[Bernolák Antal]] halálának évfordulójáról
** Érsekújvár reprezentációs bálja
* [[február]]
** ''Aquabeatz Winter'' – CCX Érsekújvár
* [[március]]
** [[Czuczor Gergely]] irodalmi-kulturális napok
** Sportaerobik bajnokság
** Megemlékezés az oroszok által történő felszabadításról
* [[április]]
** A város eredményes sportolóinak díja az elmúlt évre
** Az érsekújvári [[majális]]
* [[május]]
** „Off Road – autók a sárban“
** Ünnepélyes díjátadás a humanitárius, művészeti, természettudományos és sportolimpiákon, valamint egyéb versenyeken a várost képviselő személyeknek
* [[június]]
** Tatárika Emil Strand – „Gyereknap“
** Repülős nap Érsekújvárott
** Ganczner László Stadion – érsekújvári sportnap
** Megemlékezés a zsidók deportálásáról az ortodox zsidótemetőben
** ''Sunrise Open Air'' – strand
* [[július]]
** Tatárika Emil Strand – ''Benátska noc'' (Velencei éjszaka)
** ''Klikfest'' – a Sziget területe, Érsekújvár
** ''O2 – Elite Beach Tour'' (Fő tér)
** Az érsekújvári vásár és gulyásfőző verseny
** ''Rainbow Open Air''
* [[augusztus]]
** ''Porciunkula'' – érsekújvári búcsú
** Megemlékezési ünnepség – a város török alóli felszabadulásának emlékére
** [[Széchényi György]] szobrának megkoszorúzása
** Megemlékezés a Szlovák Nemzeti Felkelésről
** ''Aquabeatz'' – érsekújvári reptér
* [[szeptember]]
** opera gálakoncert
** Gyermek népi csoportok érsekújvári fesztiválja
** Szüreti ünnepségek
** Országos atlétika bajnokság
** ''World Harmony Run'' – Harmónia futúverseny
** ''Usmejme sa na svet'' – A szlovák karikaturisták kiállítása és versenye
* [[október]]
** Kolbászkészítő verseny
** Modellező verseny
** Bernolák Antal születésének évfordulója
** Az „Érsekújvári Magyar tanulóifjúságért“ díjátadás
** Érsekújvári regionális gyermekfesztivál
** Őszi ökofesztivál „Obdivujme a chráňme svet zvierat“ (Csodáljuk és védjük az állatok világát) és [[CITES]] kiállítás
* [[november]]
** [[Csemadok]]-Gálaest – ''Kárpát-Medencei énekmondó fesztivál''
* [[december]]
** Fő tér – Karácsonyi vásár
** Jótékonysági koncert – ''Érsekújváriak az érsekújváriaknak''
** Fő tér – Szilveszteri mulatság
 
=== Porciunkula (Érsekújvári vásár) ===
 
[[Fájl:Nyulassy Lajos Érsekújvári köznép ruházata.jpg|thumb|280px|Érsekújvári magyar és szlovák népviselet, [[1837]]]]
Érsekújvár nagy, messzi vidékekről látogatott búcsúja és az ehhez kapcsolódó vásár Porciunkula, Angyalos Boldogasszony ünnepén van. A szó eredete az [[Assisi]] városának Spoleto terén található templomára vezethető vissza, mely templomot az ott található Porciunkula, Angyalos Boldogasszony kápolna fölé építettek. A Porciunkula szó szerint részecskét jelent, azt a földdarabot, melyen ez a kápolna épült. A telket egy hívő adományozta a bencés rendnek, később ők használatra adták át [[Assisi Szent Ferenc]]nek, aki ezen kápolna mellett telepedett le. A kápolna nem került a ferencesek tulajdonába, a bencéseké maradt, s ennek jeléül az assisi ferences házfőnök minden évben egy kosárnyi hallal fizeti meg a használat díját. Jele ez annak, hogy a ferenceseknek semmi tulajdonuk nem lehet. [[III. Honorius pápa]] búcsút engedélyezett ezen kápolnában, majd ezt a búcsút kiterjesztették minden ferences templomra. Ebben az időben teljes búcsút csak szentföldi zarándoklattal lehetett nyerni, ezért is volt kivételes alkalom ez a privilégium. A búcsú napján a Spoleto és [[Perugia]] közötti utat kereskedők lepték el. Azóta hagyományosan így hívják a búcsúhoz kötődő vásárt is. Mivel Érsekújvárott is letelepedtek a ferencesek ([[1626]]), és ezt az ünnepet – mint minden ferences templomban – nagy ünnepélyességgel tartották meg, így az itteni búcsú neve is ez lett. Az érsekújvári búcsút [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] és [[augusztus 2.|2]]-án rendezik minden évben, az ehhez legközelebb eső hétvégén pedig a hozzá kötődő vásárt.
{{Idézet 2|…Augusztus elsején és 2-án tartott újvári búcsú messze földön híres-nevezetes látványossága volt az újvári Fő térnek. Valójában a ferencesek templomának, a Barátok templomának volt a búcsúja, ezért is hívtuk Porcinkulának. A környező falvakból idelátogató búcsúsok egyenest a templomba vonultak, még az éjszakát is ott virrasztották. Mi, újvári fiatalok azonban Porcinkulának a főtéri látványosságot, a nagy nyüzsgést, a fakanalazást tekintettük. A város apraja-nagyja egy szálig kivonult a Fő térre, melyet ellepték a sátoros árusok, ételek, italok, csecsebecsék, vásárfiák. Minden gyerek kapott ilyenkor ajándékot. Az ifjaknak, a diákoknak azonban maga az együttlét, a lányokkal való évelődés jelentette az igazi szórakozást. Kart karba fűzve sétáltak föl s alá a sátrak, a hosszú-hosszú sátorutcák között, a fiúk és lányok is. Csattogtak a fakanalak a lányok fenekén, s persze viszonzásul a fiúkén is. Kacagás, visongatás töltötte be a Fő teret.| [[Luzsicza Lajos]]: Ifjúságom, Érsekújvár}}
 
== Híres személyek ==
[[Fájl:Kassák1 Érsekújvár.jpg|160px|thumb|right|[[Kassák Lajos]] szobra a városban]]
[[Fájl:NZCzuczor001.jpg|100px|thumb|right|[[Czuczor Gergely]] szobra a [[Csemadok]] székház előtt]]
[[Fájl:Bernolak Statue.jpg|160px|thumb|right|[[Anton Bernolák|Bernolák Antal]] szobra a főtéren Jozef Pospíšil szobrásztól]]
=== Érsekújvárott született ===
 
* [[Lucien Aigler|Aigler, Lucien]] fényképész, az újságfényképészet egyik alapítója
* [[Angyal János (humorista)|Angyal János]] humorista, újságíró
* [[Július Bajcsy|Bajcsy, Julius]] tudományos munkatárs, elektrotechnikus
* [[Viktor Bauer|Bauer Viktor]] gyógyszerész
* [[Bencze Lajos (erdőmérnök)|Bencze Lajos]] erdőmérnök, egyetemi tanár
* [[Bólya Péter]] író
* [[Csicsátka Ottó]] szobrász
* [[Czuczor Kinga]] 1. hely a MISS Hungary versenyen 1990-ben
* Čičátková Karolina 1. hely a MISS Slovakia versenyen 1998-ban
* [[Erdélyi Mór (fotográfus)|Erdélyi Mór]] fényképész, fotóriporter
* [[Fáy Béla]] színművész ([[1901]]. [[június 8.]])
* [[Gózon Gyula]] színész
* [[Helbing Ferenc]] grafikus, bélyegtervező
* [[Holota János]] csehszlovákiai magyar ügyvéd, politikus, polgármester.
* [[Kaprinai István]] jezsuita történész, nagyszombati egyetemi tanár
* [[Kassák Lajos]] író, költő
* [[Kereskényi János]] érsekújvári fővajda és városbíró
* [[Krűger Viktor]] fényképész
* [[Littomericzky Oszkár]] vezérkari ezredes
* [[Ludvik István]], az ipartestület megalapítója
* [[Luzsicza Lajos]] festőművész
* [[Majzon László]] geológus, térképész, egyetemi tanár
* [[Matusek Attila]] színész
* [[Peter Michalovič|Michalovič, Peter]] az esztétika professzora a pozsonyi [[Comenius Egyetem]]en
* [[Nágel Gyula]] festő
* [[Nagyová Henrieta|Nagy Henrietta]] teniszező
* [[Nagyfalussy István]] költő
* [[Noszkay Ödön]] tanár, történész
* Ňurciková Michaela 1. hely a MISS Slovakia versenyen 2011-ben
* [[Peter Ölvecký|Ölvecký Peter]] jégkorongozó, olimpikon
* [[Ottawa Ignác]] szemorvos, szakíró
* [[Ozorai József]] író, az Érsekújváron és környékén játszódó [https://web.archive.org/web/20070926235100/http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20050827&cl=135544 ''Kuruc ősök''] című regény szerzője
* [[Pray György]] apát, kanonok, történész, nagyszombati egyetemi tanár, a [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszéd]] első tudósítója
* [[Rátz András]] teológus
* [[Salamon Ödön (újságíró)|Salamon Ödön]] hírlapíró
* [[Sasko Kázmér]] jogász, a városi múzeum alapítója
* [[Sretvizer Lajos]] pedagógiai író
* [[Szeder Fábián János]] OSB, tanár, író és költő
* [[Székházi Tódor]] festő
* [[Tartsay Vilmos]] magyar honvédtiszt, a [[második világháború]] alatti nyilasokkal szembeni ellenállás tagja
* [[Tatarik Emil]] tanár, a Strand fürdő megalapítója
* [[Thain János (festő)|Thain János]] néprajzkutató
* [[Vadkerty Katalin]] történész
* [[Július Vašek|Vašek, Julius]] szlovák színész
* [[Zmeták Ernő]] festőművész, grafikus
* [[Zoltán Gyula Ferenc]] (1846-1933) színigazgató
* [[Zoltvány Irén Lajos]] irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola igazgatója.
 
=== A városban élt ===
* [[Krista Bendová]] költőnő, írónő és fordító – [[1935]] és [[1938]] között az érsekújvári gimnáziumban tanult
* [[Anton Bernolák|Bernolák Antal]] katolikus pap, szlovák író, nyelvész [[1797]]-től haláláig ([[1813]]) újvári esperes, sírja a [[Érsekújvár#Szentháromság kápolna|Szentháromság kápolnában]] található
* [[Czuczor Gergely]] bencés szerzetespap, magyar költő, az MTA tagja, a közeli [[Andód]] szülötte, egy évig az újvári iskolát látogatta
* [[Vladimír Filo]] rozsnyói megyés püspök, [[1974]]–[[1976]] között érsekújvári káplán
* [[Jedlik Ányos]] bencés szerzetespap, fizikus, az MTA tagja, a közeli [[Szímő]] szülötte
* [[Kapisztóry Ferenc]], a kórház alapítója
* [[Kereskényi Farkas]] hadbiztos, kuruc kapitány
* [[Klein Ernő]], a neológ hitközség rabbija, nyelvész, az angol nyelv frazeológiai szótárának szerzője
* [[Klein Samu]], az ortodox hitközség rabbija, földrajztudós, a Jeruzsálemi Egyetem professzora, a Bibliai Földrajz Tanszékének alapítója
* [[Ján Majzon]] szlovák nemzeti író
* [[Pantaleon Jozef Roskovský|Roskovszky Pantaleon József]] (1734–1789, ferences szerzetespap, magyar barokk zeneszerző, [[1761]]–[[1765]] között Újvárban működött
* [[Simko Béla]] ([[1796]]–[[1805]]) katolikus pap, szlovák költő, újvári káplán
* [[Tido J. Gašpar]] szlovák újságíró, író, a fasiszta Szlovák Állam propaganda-igazgatója, főideológusa
* [[Wolfgang Vozár]] (1746–1800), ferences szerzetespap, Roskovský tanítványa, zeneszerző
* [[Boris Zala]] politikus, parlamenti képviselő
 
=== A város díszpolgárai ===
* [[Bauer Győző]] akadémikus, a [[Csemadok]] egykori országos elnöke
* [[Melánia Olláryová]] énekesnő, a [[Szlovák Rádió]] egykori zenei szerkesztője
 
== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|Magyarország}} [[Fonyód]], [[Magyarország]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Tótkomlós]], [[Magyarország]] ([[1993]])
* {{Zászló|Csehország}} [[Znojmo]], [[Csehország]]
* {{Zászló|Csehország}} [[Tábor]], [[Csehország]]
 
== Baráti városok ==
* {{Zászló|Magyarország}} [[Tatabánya]], [[Magyarország]]
 
== Források ==
=== Forrásmunkák ===
* [[Boris Stoklas]] 2017: Dve nové rímske koloniálne mince z juhozápadného Slovenska. Denarius 6, 8-20.
* Zuzana Holičková 2016: Obnova jedinečného krovu a adaptácia husárskej jazdiarne v Nových Zámkoch. Monument revue 5/1, 16-18.
* [[Susanne Stegmann-Rajtár]] 2013: Centrum a periféria severovýchodohalštatskej kultúrnej oblasti – žiarové pohrebisko v Nových Zámkoch. Zbor. SNM - Archeológia 23.
* Helena Markusková 2010: Životné pomery v Nových Zámkoch v čase osmanskej nadvlády (1663 – 1685). Historia Nova I, 22-39. ([https://web.archive.org/web/20140821212655/http://www.fphil.uniba.sk/fileadmin/user_upload/editors/ksd/HinoI-2010-1d.pdf Online hozzáférés, 2014.8.21.])
* Diana Dikáczová 2005: Boje o Nové Zámky v rokoch 1918–1919. Historické rozhľady II, 111-143.
* [[Ivan Kuzma]] 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
* 2000 Az Mester Emberek jó rendtartása - Magyar nyelvű céhlevelek (1525-1682).
* [[Liszka József]] 1984: Záchranné výskumy a prieskumy v Nových Zámkoch. AVANS 1983, 147-149.
* Liszka József 1986: Včasnostredoveké sídliskové nálezy v Nových Zámkoch. Castrum Novum 3, 3-14.
* [[Zlata Čilinská]] 1966: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nové Zámky. Bratislava.
* [[Strba Sándor]]: Érsekújvár története képekben 1545–1691, Érsekújvár, [[1991]]
* Strba Katalin, Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében, [[Komárom (Szlovákia)|Komárno]], [[2006]]
* [[Blaskovics József]]: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában, [[Budapest]], [[1989]]
* [[Fábián János (kanonok)|Fábián János]] 1888: Érsekujvár hajdan és most.
* Fábián János: Az érsekújvári erőd alapítása. Magyar Sion 1888.
* Fábián János: Az esztergomi érsekség Uj vára 1545–1580, [[Esztergom]], [[1896]]
* [[Haiczl Kálmán]]: Érsekújvár múltjából, Érsekújvár, [[1932]]
* Haiczl K. 1935: Ghyczy György, Olahujvár hadi népeinek főkapitánya. Nemzeti Kultúra III, 42-54.
* Hamar, P.: Érsekújvár, Nyitra megyei mezőváros leírása. István bácsi naptára.
* [[Jócsik Lajos]] 1938: Érsekújvár. In: Tamás Mihály (szerk.): Tátra-almanach - Szlovenszkói városképek. Pozsony, 87-135.
* Kopčan-Blaskovics: Érsekújvár a török megszállás alatt 1663–1685, Érsekújvár
* [[Matunák Mihály]]: Érsek-Újvár alapítási éve. Századok 1896.
* Matunák Mihály: Érsekujvár második alapítása. Hadtörténelmi Közlemények 1897.
* Matunák Mihály: Érsekújvár a török uralom alatt 1663–1685, [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[1901]]
* [[Mrenna József]]: A százéves Érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnázium jubileumi évkönyve az 1941-42. tanévről.
* [[Szőke Béla (régész)|Szőke Béla]] 1948: Nyárhíd. [[Magyar Nyelv (folyóirat)|Magyar Nyelv]] 44, 148-150.
* Sasko Kázmér: Érsekújvár krónikája 1545–1948, Érsekújvár, [[1969]]
* [[Jozef Kočiš]]: Nové Zámky v minulosti a súčastnosti (Érsekújvár a múltban és a jelenben), Érsekújvár, [[1967]]
* Okres Nové Zámky (Érsekújvári járás) (1945–1975)
* [[Kocsis Gyula]] 1993: Az érsekújvári hídvámjegyzék - Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről. Bács-Kiskun megye múltjából 12. Kecskemét.
* Johann Müllauer, Jozef Ivan: Nové Zámky – Mesto meniace sa v čase (Érsekújvár - A város időbeli változásai), Osram, Nové Zámky, [[2006]]
* Strba Sándor: Nové Zámky album, Érsekújvári album, Album of Nové Zámky, Agentúra 22, Érsekújvár, [[2006]]
* Strba Sándor: Az Érsekújvári Ferences Templom és Kolostor története. 2009.
* [[Thallóczy Lajos]] - [[Krcsmárik János]] - [[Szekfű Gyula]] 1914: [http://real-eod.mtak.hu/6175/ Török-magyar oklevéltár, ford. Karácson Imre.]
* Valéria Chládeková: Érsekújvár – A főtér – Honismereti kiskönyvtár 97., Komáromi Nyomda és Kiadó, [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[1997]]
 
=== További információk ===
* [https://web.archive.org/web/20050305161547/http://www.novezamky.sk/index_h.shtml Érsekújvár honlapja] {{hu}}, {{sk}}, {{de}}, {{en}}
* [http://www.novezamkyfotoalbum.sk/historia-mesta-nove-zamky/ Érsekújvár Fotoalbum] {{sk}}
* [http://tatyitibor.blogspot.sk/2012/05/170-eves-az-ersekujvari-pazmany-peter.html 170 éves az Érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium]
* [https://web.archive.org/web/20130922172629/https://plus.google.com/113868656521485727002 Nové Zámky - Érsekújvár Google+] {{sk}}
* [http://ersekujvar.lap.hu Érsekújvár.lap.hu – linkgyűjtemény] {{hu}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1202 Érsekújvár - archív fotográfiák]
* [http://www.muzeumnz.sk/ A Thain János Múzeum honlapja]
 
=== Lábjegyzet ===
{{jegyzetek}}
 
{{Érsekújvári járás}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Érsekújvár”