„Karl Marx” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
piros link helyett kék
131. sor:
Marx január 25-én így írt [[Arnold Ruge|Arnold Rugénak]]: ''„Komisz dolog szolgamunkát végezni még a szabadság érdekében is, s tűkkel hadakozni husángok helyett. Belefáradtam a képmutatásba, az ostobaságba, a nyers tekintélybe, s a mi simulásunkba, hajlongásunkba, hétrét görnyedésünkbe és szőrszálhasogatásunkba. Tehát a kormány jóvoltából ismét szabad vagyok.”'' Következő sorai megvilágítják, hogy is érti ezt, további életét emigrációban képzeli el: ''„Ha úgy adódnék, hogy netán Zürichben Herweghgel a »Deutsche Boté«-t szerkesszem, ennek nagyon örülnék. Németországban semmit sem kezdhetek többé. Itt az ember meghamisítja önmagát.”''{{refhely|MEM 27|389–390. old. Karl Marx: [levél] ''Arnold Rugéhoz'' 1843. január 25.}} Ezzel egyidejűleg, Ruge megújított formában szintúgy Svájcban szándékozott kiadni a ''Deutsche Jahrbücher''t, s ő is hívta Marxot, hogy szerkesszék együtt. Ruge február 17-én már azt írta barátjának, hogy: ''„Megállapodásra jutottam ez ügyben Marxszal, aki elhagyja Kölnt.”'' Marx viszont hamarosan új koncepcióval állt elő, s március 13-án írt levelében felvetette a ''Deutsch–Französische Jahrbücher'' szimbolikus helyszínű, strasbourgi kiadásának ötletét.{{refhely|MEM 27|391–393. old. Karl Marx: [levél] ''Arnold Rugéhoz'' 1843. január 25.}} Forradalmi körökben már elterjedt törekvés volt a német és a francia erők egyesítése. Ruge ezt egy elsősorban filozófiai folyóirat, míg Marx a szociális elemet hangsúlyozó politikai folyóirat formájában képzelte el. [[Otto Wigand]] végül visszalépett az új folyóirat kiadásától, s Marxék [[Julius Fröbel]]lel társultak. Marx és Fröbel májusban Drezdába utazott Rugéhoz, hogy személyesen üssék nyélbe közös tervüket.{{refhely|Cornu 1968|533–534. old}} Marx Rugéval történt megállapodásának megfelelően évi 550–600 tallér fix jövedelemre, plusz 250 tallérig terjedő írói tiszteletdíjra számíthatott, s ez a biztosnak tűnő perspektíva elhárította az akadályt a hét éve várt házasság elől.{{refhely|Kliem 1978|117. old.}}
 
A ''Rheinische Zeitung'' politikai publicisztikája során szerzett konkrét társadalmi tapasztalatai előrevitték fejlődésében, de a feszített gyakorlati tevékenység azzal a hátránnyal járt, hogy nem maradt ideje a rendszerezésre, az elméleti általánosításra. Ezért az újságtól való kilépését felszabadulásként élte meg, s emigrációját megelőző fél évben a házasság realizálásával párhuzamosan belevetette magát az elméleti munkába. Ennek az időszaknak legjelentősebb műve ''[[A hegeli jogfilozófia kritikájábólkritikájához]]'' (Aus derZur Kritik der Hegelschen Rechtsphilosophie) címet kapta, melynek megírását még 1842-ben kezdte,{{refhely|MEM 27|373. old. Karl Marx: [levél] ''Arnold Rugéhoz'' 1842. március 5.}} s most újra elővette, átdolgozta és kibővítette. A könyvnyi terjedelműre duzzadt mű kéziratban maradt, először 1927-ben jelent meg. Fontos állomásként tanúskodik Marx gondolkodásának fejlődéséről, az idealizmusról a materializmusra való áttéréséről.{{refhely|MEM 1|201–336. old. Karl Marx: ''A hegeli jogfilozófia kritikájából''}}
 
=== Házasságkötés ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Marx