„Te rongyos élet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
62. sor:
 
==Érdekességek==
*[[Bacsó Péter]] a filmötletet gróf AlmássyAlmásy Miklósné [[Déry Sári]] színésznő kitelepítése kapcsán írta,<ref>{{hiv-web |url= https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/dery-sari |cím= Déry Sári |elérés=2019-4-30|családnév= |keresztnév= |munka= Hangosfilm |nyelv=magyar }}</ref> bár nem az életét dolgozta fel teljes mértékben. „A főszereplőnek volt egyébként valóságos modellje. Déry Sárira gondolok, az akkori idők legszexisebb énekes színésznőjére, aki két évig vetkőzött óriási sikerrel az ''Új Isten Thébában'' című darabban. A férje gróf volt, őt kitelepítették. [...] A Te rongyos élet nem akart modellem története lenni. A valóságos mag az ötletet adta, hogy ezzel az ellentmondásos világgal foglalkozzam.”<ref>{{cite journal|author =[[Bársony Éva]]|last =|first=|title= „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel|journal=[[Filmvilág]]|pages=9–12|volume=5|issue=12|year=1983|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6561|accessdate=2019-4-30|language= magyar}}</ref>
*Kiptár József tanító alakjában Bacsó lényegében fiatalkori önmagát formálta meg. „Említhetem például a tanító figuráját, akit [[Szacsvay László]] játszik. [[Gustave Flaubert|Flaubert]]-rel elmondhatom, hogy [[Bovaryné]] én vagyok. Ebben a figurában kicsit magamat akartam elmondani. A tiszta, naiv, odaadó hitnek a tragikusig feszített komikumát. [...] Ez az alak az én legszemélyesebb önábrázolásom, önkritikám.”<ref>{{cite journal|author =[[Bársony Éva]]|last =|first=|title= „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel|journal=[[Filmvilág]]|pages=9–12|volume=5|issue=12|year=1983|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6561|accessdate=2019-4-30|language= magyar}}</ref>
*Az összeaszott [[narancs]] Bacsó személyes életéhez kötődik. „A filmbeli tanító őriz egy narancsot. A valóságban az eset velem történt meg. Mint ifjú filmes, megbíztak az [[Ifjú szívvel]] forgatókönyvének megírásával. A filmet egyébként [[Keleti Márton]] rendezte. Aztán meghívtak egy titokzatos vetítésre. A bőrkabátos alakok között ott ült [[Rákosi Mátyás|Rákosi]], [[Révai József (politikus)|Révai]] és [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]]. Egyszercsak behoztak egy minden képzeletet felülmúló gyümölcskosarat, amilyet életemben nem láttam. Roskadásig meg volt rakva hatalmas szemű szőlővel, naranccsal, [[banán]]nal. Reszketve ültem, amikor egyszercsak Rákosi odaszólt: „Bacsó elvtárs, vegyen egy narancsot, fogyasszon!” Reszkettem, de vettem egy narancsot és zsebrevágtam. Odaadtam az akkori nagy szerelmemnek, de ő sem ette meg. Mint valami csodálatos emlékét a Rákosival való találkozásnak, úgy őriztük. A filmbeli tanító azt a Rákositól kapott narancsot úgy ajándékozza szerelme tárgyának, a színésznőnek, mint hitének szimbólumát. Szerettem volna ezzel érzékeltetni, hogy a lányt megérinti a tanítónak a hite. Az, hogy ez a fiú akar valamit csinálni. És ez a kis nőcske megérzi ennek az embernek a becsapottságát, de ráébred arra is, hogy éppen ez az ember nyitott előtte ablakot a többi kiszolgáltatottra.”<ref>{{cite journal|author =[[Bársony Éva]]|last =|first=|title= „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel|journal=[[Filmvilág]]|pages=9–12|volume=5|issue=12|year=1983|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6561|accessdate=2019-4-30|language= magyar}}</ref>