Wikipédia

„Ethernet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.36.120.64 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{nincs forrás}}
KNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS KNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁSKNAPP TAMÁS
{{lektor|2006 márciusából}}
 
{{IPstack}}
 
A [[DEC]], [[Intel]] és [[Xerox]] cégek által kidolgozott alapsávú [[LAN]]-ra vonatkozó specifikáció. Az '''Ethernet''' hálózatok az ütközések feloldására a [[CSMA/CD]]-t használják. Számos kábeltípuson (koax, csavart érpár stb.) működik legalább 10 Mbps sebességgel. Hasonló az [[IEEE 802.3]] szabványhoz.
 
== Története ==
 
Az Ethernet az 1970-es évek elején kidolgozott [[ALOHANET]]-tel kapcsolatos fejlesztések eredménye. [[Bob Metcalfe]] és [[David Boggs]] 1976-ban tervezték meg és valósították meg az első helyi hálózatot a Xerox [[Palo Alto (Kalifornia)|Palo Altó]]-i kutatási központjában.
A nevét az [[éter (fizika)|éterről]] (angolul: ''ether''), a 19. századi fizikusok által feltételezett, az elektromágneses sugárzások terjedésére szolgáló könnyű közegről kapta.
 
Az Ethernet esetén a közeg nem vákuum, hanem egy speciális koaxiális kábel volt, amely akár 2,5 km hosszú is lehetett (500 méterenként egy ismétlővel). A kábelre csavarozott adóvevőkkel legfeljebb 256 gépet lehetett csatlakoztatni. A központi kábelnek, amelyhez a gépek csatlakoztak, ''sokcsatlakozós kábel'' (multidrop cable) volt a neve, és 2,94 Mb/s-os sebességgel tudott üzemelni.
Ez az Ethernet olyan sikeres volt, hogy a DEC, az Intel és a Xerox 1978-ban megállapodott egy közös, 10 Mb/s-os Ethernet szabványban, amely a ''DIX szabvány'' nevet kapta. Ebből jött létre később a [[IEEE 802.3]] szabvány 1983-ban.
 
Mivel a Xerox nem mutatott nagy érdeklődést az amúgy sikeres Ethernet iránt, Bob Metcalfe megalapította saját cégét, a [[3Com]]-ot, hogy Ethernet csatolókat adjon el PC-khez. Eddig hozzávetőlegesen 100 millió darab kelt el belőlük.
 
Az Ethernet azóta is fejlődik, létezik már 100 Mb/s-os és még nagyobb sebességű változat is, a kábelezés is változott.
 
== Más hálózati szabványok ==
 
A 802.3 szabvány nem az egyedüli Ethernet szabvány. A bizottság szabványosította a '''vezérjeles sínt''' (token bus, 802.4) és a '''vezérjeles gyűrűt''' (token ring, 802.5).
A három, egymással nem kompatibilis szabvány nem műszaki okok miatt született. A [[General Motors]] az autógyártásban a 803.4 szabványhoz ragaszkodott, az [[IBM]] pedig a token ringet favorizálta. Mára e két utóbbi jelentőségét vesztette, annak ellenére, hogy az IBM dolgozik egy gigabites változaton (803.5v).
 
== Az Ethernet (802.3) család ==
Az Ethernet egy állomása a közvetítő közeggel (kábel) való állandó kapcsolatot kihasználva bele tud hallgatni a csatornába, így ki tudja várni, amíg a csatorna felszabadul, és a saját üzenetét leadhatja anélkül, hogy ezzel más üzenet sérüljön, tehát a torlódás elkerülhető. A csatornát az állomások folyamatosan figyelik, ha ütközést tapasztalnak, akkor zavarni kezdik a csatornát, hogy figyelmeztessék a küldőket, ezután véletlen ideig várnak, majd adni kezdenek. Ha ezek után további ütközések történnek, az eljárás ugyanez, de a véletlenszerű várakozás idejét kétszeresére növelik, így időben szétszórják a versenyhelyzeteket, esélyt adva arra, hogy valaki adni tudjon.
 
A DIX Ethernet és a 802.3 Ethernet adat[[keret]]eket küld a kábelen. Az adatkeretek kicsit eltérő formátumúak a két Ethernet esetében, de mindkét Ethernet a [[Manchesteri kódolás]]t használja. A token ring (802.5) az adatkeretek kódolásánál a manchester kódolás egy változatát, a differenciál [[Manchesteri kódolás]]t használja.
=== A klasszikus Ethernet ===
 
A megnevezés első száma az átviteli sebességet jelöli, az ezt követő ''Base'' az alapsávú átvitelre utal. A következő szám, koaxiális kábel esetén a kábel hosszát adja meg 100 méteres egységekre kerekítve.
A klasszikus Ethernet kábelek leggyakoribb típusai:
{| class="wikitable"
|-
!Megnevezés
!Kábel
!Max. szegmenshossz
!Csomópont/szegmens
!Megjegyzés
|-
|10Base5
|vastag koaxiális
|500 m
|100
|Eredeti kábel, mára idejétmúlta
|-
|10Base2
|vékony koaxiális
|185 m
|30
|Nincs szükség elosztóra
|-
|10Base-T
|sodrott érpár
|100 m
|1024
|A legolcsóbb rendszer
|-
|10Base-F
|optikai
|2000 m
|1024
|Épületek között
|}
 
* A 10Base5
A '''vastag Ethernet''' (thick Ethernet) esetében a kábel egy sárga kerti öntözőcsöre emlékeztet, amelyen a lehetséges csatlakozási pontok 2,5 méterenként meg vannak jelölve. (A szabvány a sárga színt nem írja elő, de javasolja.)
 
Egy állomás csatlakoztatása úgynevezett '''vámpír csatlakozó'''val történik, ahol egy vékony tüskét nyomnak a kábelbe, amíg a koaxiális kábel központi vezetékét el nem érik. A vámpír csatlakozó közvetlenül kapcsolódik egy adó-vevő egységhez, ami egy speciális kábelen keresztül csatlakozik a számítógépben lévő csatolókártyához.
 
A forgalmazás 10 Mb/s-os alapsávú (baseband) jelekkel történik. Létezett a szélessávú változat, a 10Broad36, de idővel eltűnt a piacról.
 
* A 10Base2
A '''vékony Ethernet''' (thin Ethernet) esetében a kábel jobban hajlítható, vékonyabb, és gyári BNC csatlakozókat és T elosztókat használ. A BNC csatlakozókról a jel egy koaxiális kábelen keresztül jut a számítógép csatolókártyájához – a kábel hossza korlátozott – a csatolókártya tartalmazza a szükséges adó-vevő áramköröket is
** A 10Base-T
Az irodai környezetben szokásos, [[csavart érpár]]okat használó megoldás, a számítógépek közvetlenül egy elosztóhoz csatlakoznak.
** A 10Base-F
Optikai csatolás van az egységek között, ezért mind biztonsági szempontból, mind zavarvédelmi szempontból kedvezőbb az előbbieknél, viszont jóval drágább. Tipikusan épületek közötti kapcsolat kiépítéséhez használatos.
 
=== A kapcsolt Ethernet ===
 
==== A gyors Ethernet (802.3u) ====
1992-ben összehívták a bizottságot, hogy készítsenek egy új szabványt egy gyorsabb LAN-ra, megtartva a 802.3 minden egyéb előírását. Egy másik elképzelés szerint viszont teljesen át kell mindent alakítani, biztosítani kell a valós idejű forgalmat, valamint a digitális hangátvitelt. A nevet – üzleti okokból – meg akarták tartani. A bizottság az első változatot fogadta el, és elkészítette a 802.3u-t. Az el nem fogadott javaslat hívei elkészítették a saját szabványukat, a 802.12-t, ami nem terjedt el.
 
A [[gyors Ethernet]] eredeti kábelezése:
{| class="wikitable"
|-
!Megnevezés
!Kábel
!Max. szegmenshossz
!Megjegyzés
|-
|[[100Base-T4]]
|sodrott érpár
|100 m
|3-as kategóriájú UTP
|-
|[[100Base-TX]]
|sodrott érpár
|100 m
|Duplex 100Mb/s (5.kat. UTP)
|-
|[[100Base-FX]]
|fényvezető szál
|20000 m
|Nagy távolságra, duplex 100Mb/s
|}
* [[100Base-T4]]
* [[100Base-TX]]
* [[100Base-FX]]
 
==== A gigabites Ethernet (802.3.z) ====
A gyors Ethernet szabványt követően 1995-ben a 802-es bizottság egy még gyorsabb Ethernet tervein kezdett dolgozni. A célkitűzések a következők voltak: 10x gyorsabb sebesség, kompatibilitás az eddigi Ethernetekkel.
A végső szabvány, a 802.3z eleget tett a feltételeknek.
 
A gigabites Ethernet – eltérően a klasszikus Ethernet-től – pont-pont felépítésű. A legegyszerűbb topológiánál a két számítógép van gigabites Ethernettel összekapcsolva. Gyakoribb az a megoldás, amikor egy kapcsoló vagy
elosztó köt össze több számítógépet, vagy további elosztókat vagy további kapcsolókat. Minden esetben egy Ethernet kábel végén pontosan egy-egy eszköz található csak.
 
A gigabites Ethernet két működési módot támogat: a [[duplex]] és [[félduplex]] működést. "Normális" esetnek a duplex módot tekintik, a forgalom mindkét irányban egy időben folyhat. Ezt akkor használják, ha egy központi kapcsolót vagy a periférián lévő gépekkel, vagy más kapcsolókkal kötnek össze. Ekkor minden adatot pufferelnek, így bármelyik gép és kapcsoló tetszés szerinti időben küldheti el az adatait (kereteit). Az adónak nem kell figyelnie a csatorna forgalmát, mert a versengés kizárt. Mivel a kábel egy gépet és egy kapcsolót köt össze, csak ez a gép adhat a kapcsoló felé, a duplex megoldás miatt az esetleges ellenirányú adatküldés biztosan sikeres lesz. Nincs tehát versengés, a [[Csma/cd]] protokoll használata felesleges, a maximális kábelhosszt a jel erőssége határozza meg, nem pedig egy zajlöket adóhoz való visszajutás ideje. A kapcsolóknak módjukban áll keverni és egyeztetni a sebességeket, és automatikusan konfigurálhatják a hálózatot is, hasonlóan a gyors Ethernethez.
 
Ha a számítógépek nem kapcsolóhoz, hanem elosztóhoz kapcsolódnak, akkor a félduplex módot használják. Az elosztó nem puffereli a beérkező kereteket. A kapcsoló belül villamosan összeköti az összes vonalat, hasonlóan a klasszikus Ethernetnél alkalmazott megoldáshoz. Az ütközések nem kizárhatók, tehát szükséges a [[Csma/cd]] protokoll használata. Mivel a legrövidebb keretet (64 byte) 100-szor gyorsabban lehet elküldeni, a maximális távolság is 100-szor kisebb, azaz 25 méteres lesz, hogy megmaradjon az a sajátosság, hogy az adás még a legrosszabb esetben is addig tart, amíg a zajlöket visszaér az adóhoz. Egy 2500 méter hosszú kábel esetében, 1 Gb/s sebesség mellett az adó már régen végzett egy 64 byte-os keret adásával, amikor a keret a kábel hosszának tizedét sem tette még meg (a visszaútról nem is beszélve).
 
A bizottság – érthetően – elfogadhatatlannak tartotta a 25 méteres távolságot, ezért bevezette a '''vivőkiterjesztés''' (carrier extension) és a '''keretfűzés''' (frame bursting) funkciókat. Így a kábelhossz 200 méterre kiterjeszthető.
 
Ellentmondásos, hogy egy szervezet, amelyik a gigabites Ethernet megvalósítása mellett dönt, de elosztókkal köti össze a gépeket, ezzel tulajdonképpen a klasszikus Ethernetet szimulálja. Tény, hogy az elosztók valamivel olcsóbbak a kapcsolóknál, és a gigabites Ethernet illesztőkártyák elég drágák. Ha ezt a relatív drágaságot az olcsóbb elosztókkal akarja a szervezet ellensúlyozni, akkor ezzel egyben a hálózata teljesítményét drasztikusan csökkenti. A bizottságnak viszont a kitűzött visszafelé kompatibilitás előírása – és szokás – miatt a 802.3z szabványban meg kellett engednie ezt a lehetőséget.
 
A gigabites Ethernet kábelezése:
{| class="wikitable"
|-
!Megnevezés
!Kábel
!Max. szegmenshossz
!Megjegyzés
|-
|1000Base-SX
|fényvezető szál
|550 m
|Többmódusú fényvezető szál (50 vagy 62,5 mikron)
|-
|1000Base-LX
|fényvezető szál
|5000 m
|Egy- vagy többmódusú fényvezető szál (50 vagy 62,5 mikron)
|-
|1000Base-CX
|2 pár STP
|25 m
|Árnyékolt, sodrott érpár
|-
|1000Base-T
|4 pár UTP
|100 m
|Szabványos 5-ös kategóriájú UTP
|}
 
* 1000Base-T
* 1000Base-SX
* 1000Base-LX
* 1000Base-CX
 
{{Számítógép komponensek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Informatika|i }}
 
[[Kategória:Számítógép-hálózatok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ethernet”