„Kereszténység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
131. sor:
{{Családfa/Vége}}
===
{{col-begin}}
{{col-3}}
449 ⟶ 297 sor:
[[Fájl:Kereszténység.gif|jobbra|thumb|350px|A kereszténység ágai]]
{{col-end}}
=== A három fő irányzat ===
[[Kép:Nicaea icon.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ókeresztény ikon. <br> Középen [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császár. aki a ''"Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum"'', az [[első nikaiai zsinat]]on [[325]]-ben elfogadott keresztény Nikaia–konstantinápolyi hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja az egyházatyákkal]]
[[Fájl:Mihály Zichy - Lifeboat - WGA25970.jpg|right|thumb|250px|[[Zichy Mihály]]: Mentőcsónak, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest]]
==== Katolicizmus ====
{{Bővebben|Katolicizmus}}
A katolicizmus a hívei szerint nem csupán a kereszténység egyik ága, hanem a keresztényeknek Rómához, azaz a pápához hű közössége, tulajdonképpen maga az Egyház. „Te Péter vagy – azaz Kőszikla, és én erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Máté evangéliuma 16,18) - Jézus Krisztusnak ezek a szavai a katolikusok számára azt jelentik, hogy Pétert, az apostolfejedelmet nevezte ki utódjának, mielőtt elhagyta volna a Földet. A katolikus egyház saját álláspontja szerint hű maradt ehhez a parancshoz, és azóta is a Péter utódának tartott római pápa az egyház feje. Habár a római püspök bizonyos szintű elsőbbségét a keleti egyházak elismerték, a nagy egyházszakadásig a pápai hatalom fokozatosan erősödött, emiatt gyakran alakult ki rivalizálás, illetve konfliktus nyugat és kelet között.
{{fő|a pápaság története}}
A ''katolikus'' szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. (Izajás könyve 49,6). Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium (örömhír) nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).
Az egyetemesség háromféle formában nyilvánul meg.
1. Földrajzi értelemben: Az Egyház a földkerekség minden részében megtalálható és az így szétszórt egyházak egyetlen családot alkotnak.
2. Személyes értelemben: Az Egyház egészen különleges módon képes alkalmazkodni, elvei feladása nélkül, minden emberfajtához, néphez, kultúrához és történelmi sajátossághoz.
3. Az Egyház tartalmazza a kinyilatkoztatás teljességét. Ezt hívják ''chatolicitas intensivá''nak.
A katolikus egyház meghatározása szerint a katolicizmus másik sajátossága az ''ortodoxia,'' ami igaz hitet jelent. Krisztus evangéliumát sértetlenül, teljes egészében kell átadni az utódoknak. Erre garancia az apostoli utódlás. A katolikus egyház dogmákban, azaz hittételekben fogalmazza meg az alapvető tanokat, melyek a Szentírásra (Biblia) és a [[szent hagyomány]]ra, azaz a szóbeli apostoli hagyományra épülnek. Maga a hittétel úgynevezett dogmafejlődés által jön létre, amely általában egy-egy vitatott témának megfelelően kidolgozott kifejtését jelenti. Ezt a zsinatok vagy a pápa ünnepélyesen hirdeti ki.
A katolikusok számára tehát a katolikus egyház Krisztus Egyházának két legfőbb jellegzetességét őrzi: az ''egyetemességet'' és az ''igazhitűséget.'' A többi keresztény felekezet szerintük, bár egyháznak nevezi magát, nem mondható a szó szoros értelmében egyháznak. Az egyház részegyházak összessége. A nyugati egyházszakadás után levált kisebb-nagyobb közösségek – például evangélikusok, reformátusok, baptisták – bár fölépítették a saját szervezetüket, a katolikusok szerint nem rendelkeznek sem az egyetemesség, sem az ortodoxia követelményeivel. A pápaság elvetésével éppen attól a „kősziklától” szakadtak el, amely az egyház fennmaradásának a garanciája a katolicizmus szerint.
* [http://www.vatican.va A Vatikán honlapja]
* [http://www.katolikus.hu A magyar katolikus egyház honlapja]
==== Protestantizmus ====
{{Bővebben|Protestantizmus}}
A protestantizmus a kereszténységnek a [[reformáció]] korában kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény [[felekezet]] gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő [[üdvösség]] tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. A protestantizmus legnagyobb történelmi felekezetei a '''[[lutheranizmus]]''' (az [[evangélikus egyház]]ak), a '''[[kálvinizmus]]''' (a [[református egyházak]]) és az '''[[anglikanizmus]]''' (az [[anglikán egyház]]). Ezenkívül még számos igen elterjedt irányzata létezik, így az [[Amerikai Egyesült Államok]] két legnagyobb vallási felekezete, a [[baptizmus]] és a [[metodizmus]]. Az egyes protestáns felekezetekről és csoportokról részletesebben lásd a [[Protestantizmus]] szócikket!
<!--====Reformátusok====
A reformátusok (kálvinisták, presbiteriánusok) központi tanítása a „Kálvinizmus Öt Pontjá”-n alapul:
* Teljes elveszettség: azt tanítja, hogy az eredendő bűnön keresztül minden ember hajlamos a bűnre;
* a feltétlen elválasztás tanítása szerint a Jézus Krisztuson keresztüli üdvözülés egyáltalán nem rajtunk múlik, hanem Isten a saját kedve szerinti választja el az ő népét felépítő egyéneket;
* a korlátozott bűnbocsánat tana Jézus Krisztus munkásságát hatékonynak és elégségesnek véli, azaz a krisztusi munka csak az Atyaisten kiválasztottai részére volt elvégezve, és magunk semmit sem tehetünk hozzá Krisztus kereszten elvégzett munkájához;
* az ellenállhatatlan kegyelem tana azzal érvel, hogy az Isten által üdvösségre elhívott bűnösök nem állnak ellen Isten hívásának, mert Isten szíveiket a Jézus Krisztusban való üdvözítő hit vágyával és követéséhez szükséges akaraterővel tölti be;
* a szentek kegyelemállapotban való megmaradása azt hirdeti, hogy a hívők nem hűségük miatt tartatnak meg hanem azáltal, hogy Isten ígéreteinek megtartásában abszolút hűséges.
Összességében e felekezetek az eleve elrendelésben, Isten szuverenitásában, a Szentírás legfőbb tekintélyében és a kegyelem ellenállhatatlanságában hisznek.
==== Evangélikusok ====
Az evangélikusok másik neve lutheránus ([[Luther Márton]] egyházreformátor követői).
További információk róluk: [http://www.onlinehittan.hu/h-1-0.htm A Magyarországi Evangélikus Egyház bemutatkozó honlapja – Online hittan]
Hivatalos honlap: [http://www.evangelikus.hu A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos oldala]
==== Anabaptisták ====
A reformációval egy időben jött létre az anabaptista (újrakeresztelő) mozgalom. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkezetek Svájcból az első képviselői, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.
==== Unitáriusok ====
[http://www.unitarius.hu/ Magyarországi Unitárius Egyház]
====Anglikánok====-->
==== Ortodoxia ====
{{Bővebben|Ortodox kereszténység}}
Az ortodoxia a keleti keresztény felekezetek egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög '' ortodox'' kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent, ami arra utal, hogy az ortodoxia az eredeti krisztusi és apostoli tanítások, illetve az erre épülő hit hordozójaként tekint magára. Emellett használják magukra a ''katolikus'' jelzőt is, mely az Egyház egyetemességére utal. Hivatalos önelnevezésük ''Ortodox Katolikus Egyház''.
Az ortodox egyház az 1054-es egyházszakadás során kölcsönösen különvált a nyugati, katolikus egyháztól. Ekkora már számos különbség mutatkozott a két közösség liturgiája, teológiai szemlélete, egyházképe és kultúrája között, mely különbségek az elmúlt ezer évben csak tovább erősödtek. Az ortodoxok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az [[egyetemes zsinat]]oknak, melyek a Krisztus által az egyházra ruházott tévedhetetlen tanítóhivatali hatalom fórumai, itt fogalmazzák meg a dogmákat, hittételeket. Az ortodox egyháznak hét egyetemes zsinata volt 325 és 787 között. Nagy jelentősége van a szerzetességnek és a papság által kiszolgáltatott szentségeknek, emellett a hit forrásának tartják a [[Szent hagyomány|szenthagyomány]]t is, különös tekintettel az egyházatyák és a szentéletű teológusok műveire. Jelenleg az ortodoxiát 14(-15) független ([[autokefália|autokefál]]) helyi egyház alkotja, közülük hívei létszámát tekintve az [[orosz ortodox egyház]] a legnagyobb. Püspökeik közül a legmagasabb rangú a konstantinápolyi pátriárka, akit tiszteletbeli elsőbbsége miatt egyetemes (ökumenikus) pátriárkának neveznek, ám nem tölt be az egyházban a pápához hasonló főhatalmi funkciót.
=== Egyéb keresztény irányzatok ===
==== Ókeleti keresztények ====
{{Bővebben|Ókeleti egyházak}}
Az ókeleti keresztények hét egymástól teljesen független ősi keresztény egyház tagjai. Ezek két fő csoportra oszthatók: egyfelől a hat úgynevezett [[antikhalkedóni egyházak|antikhalkedóni egyházra]] („keleti ortodox” egyházak), másfelől az [[Asszír Keleti Egyház]]ra.
Az ókeleti keresztények egy része az [[Arabok|arab]] világban (különösen [[Libanon]]ban, [[Irak]]ban és [[Szíria|Szíriában]]), valamint [[Izrael]]ben él. A libanoni és iraki ókeleti keresztények főleg az [[Asszír Keleti Egyház]]hoz tartoznak, míg Szíriában a [[Szír Ortodox Egyház|Jakobita Ortodox Egyház]] tagjai. Az arabok mellett azonban sok más nép tagjai is az ókeleti keresztények közé tartoznak, például az [[örmények]] nagy része, az [[egyiptom]]i [[koptok]], valamint egyes [[Kelet-Afrika|kelet-afrikai]] népcsoportok ([[Eritrea|Eritreában]], [[Etiópia|Etiópiában]] és [[Szudán]]ban), sőt az [[India|Indiában]] élő nasrani keresztények is.
<!--
=== manicheusok ===
=== patarénusok ===
=== bogumilok ===
=== katarok ===
=== albigensek ===
~~~~
=== Újabb egyházak ===
==== Baptisták ====
A többi protestánstól a baptistákat az különbözteti meg, hogy a felnőttkeresztséghez ragaszkodnak, és azt Jézus példáját követve, vízbe való teljes alámerítéssel gyakorolják. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő ''baptista'' („bemerítve keresztelő”) nevüket is. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágban élő baptisták száma megközelíti a 100 milliót. [[Magyarország]]on 150 éve működik szervezett formában a baptista misszió. Jelenleg 200 ezerre tehető a [[Kárpát-medence]] területén élő magyar és más nemzetiségű baptisták létszáma.
Forrás: [http://www.baptist.hu A Magyarországi Baptista Egyház hivatalos honlapja]
==== Metodisták ====
==== Pünkösdisták ====
A pünkösdisták egy értelmen túli világnézetet tettek magukévá, és keresztény hitükben különös jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélek ajándékainak, hisznek a „helyes hitben”, „helyes szeretetben”, „helyes cselekedetekben”, és bár az értelmet az igazság érvényes csatornájaként tisztelik, az igazságot nem korlátozzák az értelem birodalmára.
Bővebben lásd: [[Pünkösdizmus]]
==== Evangéliumi közösségek ====
Az evangéliumi ébredési mozgalom (nem azonos az evangélikus felekezettel!) sok különböző hitirányzatot foglal magába:
* A ''korszakosok'' megpróbálják az Ó- és Újszövetségi Szentírás közötti látszólagos ellentmondásoknak Pál apostol [[Második levél Timóteusnak|Timóteushoz írt második levele]] alapján (2:15 – „Igyekezzél (…), mint olyan munkás (…), aki helyesen hasogatja az Igazságnak beszédét”) a szent történelem korszakokra vágásával való feloldását. E korszakokat szerintük Istennek az emberiséggel való különböző szövetségei választják el.
* A ''karizmatikusok'' szerint a Szentlélek első századi keresztény egyházban való megnyilvánulásai, mint a „nyelveken szólás”, azonnali, csodálatos gyógyulások, és más csodák, a mai keresztények számára is elérhetőek vallásos eksztázis útján.
* A ''fundamentalisták'' hite a Szentírás hibátlanságán, Jézus szűztől való születésén és istenségén, a bűneink átvállalásán, Jézus testben való feltámadásán és fizikai visszajövetelén alapul. Általában a modern [[humanizmus]]t halálos ellenségüknek tartják, mert értelmük szerint az nem más, mint a [[Sátán]] megtévesztő munkája, amivel az emberiséget el akarja téríteni az igaz útról. A mozgalmat egész történelme során a keresztények közötti hitetlenség elleni nagyon harcias, hangos politikai és társadalmi mozgalmi aktivitás jellemezte.-->
==== Arianizmus ====
{{Bővebben|Arianizmus}}
Szentháromságtagadó irányzat az ókeresztény egyházban. Nevét alapítójáról, [[Arius]] presbiterről kapta. Tanítása szerint Krisztus nem egylényegű az Atyaistennel, hanem csupán az első teremtmény.
==== Antitrinitarizmus ====
===== Unitarianizmus =====
{{Bővebben|unitarianizmus|unitárius vallás}}
Az erdélyi [[unitárius vallás]] az egyetlen magyar alapítású keresztény felekezet. Alapítója [[Dávid Ferenc (püspök)|Dávid Ferenc]] volt a 16. században. Magyar, illetve magyar származású hívei Romániában, Magyarországon és Észak-Amerikában élnek. Tagadják a Szentháromságot, Jézust pedig csak mint embert tisztelik.
==== Mormonizmus ====
{{Bővebben|Mormonizmus}}
A hitük eltér a hagyományos kereszténységtől abban, hogy nem fogadják el, hogy Krisztus mennybemenetele után befejeződött a kinyilatkoztatás. Tanításuk szerint Joseph Smith ([[1805]]–[[1844]]) a modern kori próféta, aki Isten irányítása alatt megszervezte [[Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza|Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát]] [[1830]]-ban. Lefordított egy ősi szentírást, amit egy angyal átadott neki, és kiadta [[A Mormon könyve]] néven. Ezen a könyvön és a [[Biblia|Biblián]] alapszanak az egyház tanításai. Ma az egyház központja Salt Lake Cityben, Utah államban van, és 13 millió tagot számol,{{mikor}} akiknek több mint a fele az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokon]] kívül lakik.
==== Milleriták (világvégevárók) ====
:: ''főcikk: [[Millerita mozgalom]]''
===== Adventisták =====
{{Bővebben|Adventizmus}}
Az újabb kori '''adventizmus''' vagy '''advent mozgalom''' a [[William Miller (prédikátor)|William Miller]] által [[1831]]-ben indított világvége-váró mozgalomra vezethető vissza. Miller a Biblia és kivált Dániel könyvének tanulmányozásából új felismerésekre jutott, ezeknek a profetikus bibliai üzeneteknek a hirdetése alapján az Amerikai Egyesült Államokban mintegy kétszázezren várták [[1844]]-ben Jézus Krisztus eljövetelét. (Az ''advent'' szó jelentése eljövetel, először a sajtóban nevezték adventistáknak a mozgalom különböző felekezetekből származó követőit.)
{{fő|Nagy kiábrándulás}}
Miután Krisztus eljövetele elmaradt, a mozgalom nem szűnt meg teljesen. [[1844]] végén egy fiatal lánynak, [[Ellen Gould White]]-nak látomásai voltak, amelyekben magyarázatot kapott Istentől a csalódást kiváltó eseményekre. Eszerint Jézus Krisztus a prófécia alapján várt időben, azaz 1844-ben nem a Földre jött el, hanem a mennyei szentély belső részébe lépett be, ahol főpapi szolgálatának részeként megkezdte a „vizsgálati ítéletet”, vagyis a bűntörlő kegyelem gyakorlását „''az Istennek házán''”.<ref>I. Pét. 4,17.</ref> A hosszú életű White asszony nem tekintendő a felekezet alapítójának (hivatalt sosem töltött be az egyházban), de az ő lelkesítő munkásságának is köszönhető, hogy a Hetednapi Adventisták Egyetemes Zsinata (angolul General Conference) [[1863]]-ban bejelenthette a H.N. Adventista Egyház hivatalos megalakulását. Ez a legnagyobb adventista közösség ma a [[harmadik világ]] egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezete és 2016-ban több mint 20 millió felnőtt megkeresztelt tagot tartott számon.<ref>http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR2017.pdf</ref>
Az adventizmusra jellemző, hogy heti nyugalomnapként nem a vasárnapot, hanem a Tízparancsolatban Isten által meghatározott szombatot ünneplik meg, tagjaik „bemerítkezés által”, azaz felnőtt keresztségben részesülnek, valamint a ''Sola Scriptura'' (csak a Szentírás) elve. A Bibliát egységes egészként kezelik, Pál apostollal együtt vallják: „''A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.''”<ref>II. Tim. 3,16-17.</ref> Ezért minden adventista szent feladatának tekinti a Biblia rendszeres tanulmányozását. Nagy tiszteletet tanúsítanak Ellen Gould White műveinek is (kb. 40 ezer oldal), akiről vallják, hogy szolgálata prófétai jellegű volt. Az adventisták [http://huc.adventista.hu/index.php?option=com_content&task=blogsection&id=5&Itemid=47 28 hitelvei] között különleges, hogy a bibliai hitből kifolyólag nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, testmozgásnak és tudatos táplálkozásnak. Tagjaik jellemzően nem dohányoznak és nem fogyasztanak szeszes italt, és ajánlott a [[vegetarianizmus|vegetariánus étrend]].
{{lásd|Ellen G. White#Egészségi tanítása}}
===== Jehova Tanúi =====
Jehova Tanúi Istent Jehovának nevezik, ami a [[JHVH]] (יהוה) → "Jahve" héber szóból származik. Tagadják a [[Szentháromság]]ot. Jézus szerintük nem kereszten, hanem kínoszlopon halt meg. Azt vallják, hogy [[1914]]-ben megszületett Isten égi Királysága, és elkezdődtek a jelenlegi gonosz rendszer ’utolsó napjai’, azaz az emberiség az [[utolsó idő]]kben él.<ref>https://www.jw.org/hu/kereses/?q=1914</ref> A csecsemőkeresztséget és a vértranszfúziót [[bűn]]nek tekintik.<ref>https://www.jw.org/hu/bibliai-tanitasok/kerdesek/biblia-a-vertranszfuziorol/</ref> A Jehova Tanúi világszerte az egyik leggyorsabban növő keresztény felekezet.
{{Bővebben|Jehova tanúi}}
=== Összehasonlítás ===
{| class="wikitable"
|-
| align="center" bgcolor="#98fb98" colspan="8" | '''Főbb hitvallások összehasonlítása'''<ref>Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 326. old.- , 1977</ref>
|-
! Téma !! [[Római katolikus egyház|Római katolikus]] !! [[Görög ortodox egyház|Görög ortodox]] !! Fő [[Protestantizmus|protestáns]] irányvonal
|-
| '''Isteni [[kinyilatkoztatás]]''' || A Biblia és a [[Szent hagyomány|hagyomány]]|| A Biblia és a hagyomány || Kizárólag a Biblia ''([[Az_öt_sola#Sola Scriptura|Sola Scriptura]])''
|-
| '''A [[Biblia]] értelmezése''' || A Biblia értelmezése az egyház feladata,<br />végső fokon a [[Pápai tévedhetetlenség|csalhatatlan pápáé]]. || Az egyház feladata || Nincs a Biblia értelmezésére szolgáló hatóság,<br /> a Biblia isteni tartalma minden embernek feltárul.
|-
| ''' [[Istentisztelet]] ''' || A [[Szentháromság]]on kívül az istentiszteletnek<br /> nincs más tárgya, de üdvös dolog [[Szűz Mária|Szűz Máriához]],<br />valamint a [[Katolikus szentek és boldogok listája név szerint|szentek]]hez mint az Istennél közbenjárókhoz folyamodni<br /> és [[Képtisztelet|képeiket]], [[Ereklye|ereklyé]]iket tiszteletben részesíteni || A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek<br /> nincs más tárgya, de üdvös dolog a szentekhez,<br /> mint az Istennél közbenjárókhoz folyamodni<br /> és képeiket, ereklyéiket tiszteletben részesíteni || A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya
|-
| '''[[Szentség]]ek''' || a szentségekből hét van:<br />[[keresztség]], [[bérmálás]], [[Eucharisztia|oltáriszentség]],<br />[[Bűnbánat|bűnbánat szentsége]], [[Házasság#Katolikus egyház|házasság]], [[egyházi rend]]<br />és [[betegek kenete]] || hét van: keresztség, bérmálás, oltáriszentség,<br />bűnbánat szentsége, házasság, egyházi rend,<br /> és a (betegek) megkenése ||szentség csupán kettő van: a [[keresztség]] és az [[úrvacsora]]
|-
| '''[[Purgatórium|Tisztítótűz]]'''|| Ha az ember nem annyira bűnös, hogy a pokolba jusson,<br />viszont még nem szabadult meg elégségesen a bűntől,<br />és annak következményeitől, azaz nem eléggé tiszta,<br />akkor nem léphet be egyből a mennybe.<br />Ezek a lelkek végső soron a mennybe fognak jutni,<br />de először el kell szenvedniük a tisztítótüzet, azaz a megtisztulás állapotát. || Aki anélkül hal meg, hogy teljes elégtételt adott volna,<br /> az a magányos lelkek közbenső állapotába kerül, ahol<br /> (lelkiismereti) kínokat szenved bűneiért;<br /> ebből az állapotból alamizsna, halotti misék stb. szabadítják ki,<br /> amennyiben ezek Istent arra bírják, hogy<br /> az elhunyt gyötrelmeinek könyörületből véget vessen || A tisztítótűz és minden, ami ezzel kapcsolatos, emberi kitalálás
|-
|'''Képes ábrázolások,<br /> szobrok, oltárok'''|| A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközei|| A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközei||A templomban nem tűrhetők meg. <br />Az oltárokat az [[evangélikus kereszténység|evangélikusoknál]] kismértékben<br /> alkalmazzák a templom díszítéseként.
|-
| '''[[Pap (foglalkozás)|Papság]]'''|| A felszentelési szertartást csak püspök végezheti el. <br /> A papok nőtlenségre kötelezik magukat. <br />A pap hirdetője az evangéliumnak és<br /> kezelője az öt szentségnek,<br />és bemutatója a miseáldozatnak. || A püspököknek nőtleneknek kell lenniük,<br /> a papoknak és diakónusoknak pedig tilos<br /> második házasságot kötni. <br />A pap hirdetője az evangéliumnak és<br /> kezelője a hat szentségnek,<br />és bemutatója a miseáldozatnak. || Tisztségre felszentelik a kézrátétel [[Őskeresztények|apostoli]] szokásával,<br /> amelyet papi személyek végezhetnek el.<br />Nincsenek nőtlenségre kötelezve.<br />A papi hivatal az evangélium hirdetéséből<br />és a szentségek kiszolgáltatásából áll.
|}
== A kereszténység és más vallások ==
| |||