„Kósáné Kovács Magda” változatai közötti eltérés

https://www.parlament.hu/fotitkar/2010/04_all_biz_elnok.pdfhttp://www.europarl.europa.eu/meps/en/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS/history/6
a (Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB)
(https://www.parlament.hu/fotitkar/2010/04_all_biz_elnok.pdfhttp://www.europarl.europa.eu/meps/en/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS/history/6)
 
==Politikai pályafutása==
1967-től 1989-ig a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] tagja volt. 1977-ben beválasztották a [[Pedagógusok Szakszervezete|Pedagógusok Szakszervezetének]] a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]] titkára, a [[Hazafias Népfront]] országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a [[Magyar–Szovjet Baráti Társaság]] alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (főszerk) |cím=Magyar ki kicsoda |alcím=1990 |hely=Budapest |kiadó=Biográf Kiadó |év=1990 |oldal=326}}</ref> 1989-től a [[Magyar Szocialista Párt]] tagja. Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es választásokon]] a <!--Ezt a tételt ne linkeld be, mert azóta megváltoztak a választókerületi határok!-->budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] képviselőjeként indult, de csak az listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek. [[1994]]. [[július 15.|július 15-én]] a [[Horn-kormány]] munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával - a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt<ref>{{CitWeb |url=http://www.origo.hu/itthon/20030221miniszteri.html |szerző= |cím=Miniszteri lemondások 1990 óta |dátum=2003-02-21 |oldal= |elér=2018-10-30 |weblap=[[Origo.hu]]}}</ref> (utóda [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.<ref name="parlament" /> 1998 és 2002 között az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A [[2004-es európai parlamenti választás Magyarországon|2004-es európai parlamenti választás]]on az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-től 2007-ig az [[Európai Szocialisták Pártja|Európai Szocialisták PártjánakEurópai Parlamenti Frakciójának]] alelnöke, majd 2009-ig kincstárnoka volt.<ref>{{CitWeb |url=http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS_home.html |szerző= |cím=Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS |év=2007 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az Európai Parlament honlapja}}</ref> A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.
 
2011-től az MSZP [[Táncsics Alapítvány]]a által szervezett, [[Táncsics Akadémia]] nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.<ref>{{CitPer|szerző=F. Á. |cím=Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2010 |hónap=12 |nap=16 |oldal=2 |évfolyam=136 |szám=292}}</ref> Ugyanebben az évben csatlakozott [[Gyurcsány Ferenc]] [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]jához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Gyurcsány lett a DK elnöke |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2018 |hónap=11 |nap=7 |oldal=2 |évfolyam=138 |szám=260}}</ref>
Névtelen felhasználó