„William Prout” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
 
MNL
53. sor:
}}
 
'''William Prout''' (1785. január 15., [[Horton (Gloucestershire)|Horton]] – 1850. április 9.) angol kémikus, fizikus, orvos. Életművének legmaradandóbb tétele az atomok oszthatóságának feltételezése.
 
== Élete, munkássága ==
 
17 éves koráig papnak készült, majd a természettudományok felé fordult és egyetemre ment. Orvosdoktorként végzett, és így is. helyezkedettLondonban elpraktizált, deés közben szerteágazó természettudományos (főleg élettani) kutatásokkal is próbálkozott.
 
Ő fedezte fel, hogy a gyomorsav [[sósav]]at is tartalmaz, és azt sikeresen desztillálta belőle. Megállapította, hogy a táplálkozás, illetve emésztés lényege a természetes úton kialakult szerves vegyületek kémiai átalakulása. Megállapította a tápanyagok fő kategóriáit:
* fehérjék,
* szénhidrátok,
* zsírok.
 
Ezeket a kategóriákat és elnevezéseiket máig használjuk.
Legnagyobb eredményét a [[fizikai kémia|fizikai kémiában]] érte el az atomok oszthatóságának kimondásával. Abból, hogy az általa ismert atomsúlyok a [[hidrogén]] atomsúlyának közel egész számú többszörösei voltak, 1815-ben arra következtetett, hogy a hidrogéné a legegyszerűbb atom, és a többi elem atomjai hidrogénatomokból állnak össze — a hidrogénatomok „a világmindenség első és utolsó építőkövei”. Ez az elképzelés sokaknak tetszett, mégis feledésbe merült.
 
Legnagyobb eredményét a [[fizikai kémia|fizikai kémiában]] érte el az atomok oszthatóságának kimondásával. Abból, hogy az általa ismert atomsúlyok a [[hidrogén]] atomsúlyának közel egész számú többszörösei voltak, 1815-ben arra következtetett, hogy a hidrogéné a legegyszerűbb atom, és a többi elem atomjai hidrogénatomokból állnak össze — a hidrogénatomok „a világmindenség első és utolsó építőkövei”. Ez az elképzelés sokaknak tetszett, mégis feledésbe merült. Abban az időben ugyanis még nem tudtak az [[izotóp]]okról, és amikor [[Jöns Jakob Berzelius|J. J. von Berzelius]] egy sor elemről kimutatta, hogy atomsúlyaik távol állnak a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröseitől, ezt a '''Prout-hipotézis''' cáfolatának értelmezték.
 
== Fordítás ==
75 ⟶ 80 sor:
* [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9705/atomfog.html [[Radnóti Katalin]]: Az atomfogalom történetéből. Fizikai Szemle 1997/5. 192.o.]
* Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
* {{MNL|15|153–154}}
 
[[Kategória:1785-ben született személyek]]