Wikipédia

„Oroszország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80C:56FB:6108:2AAE:B424:56F4 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
79. sor:
=== Domborzat ===
==== Partjai, szigetei ====
* Oroszországnak rendkívül hosszú, {{szám|37000|kilométeres}} partvonala van a [[Jeges-tenger]]rel (vagy Északi-sarki-óceánnal) és tavak helyezkednek el. Legnagyobbak aza [[OnyegaCsendes-tó|Onyegaóceán]]nal, ésilletve aezek [[Ladogamelléktengereivel, valamint az Atlanti-tó|Ladoga]]óceán különböző melléktengereivel, melyeketemellett tektonikusgyakran süllyedésszintén hozotttengerpartnak létre.tekintik Aza Onyega[[Kaszpi-tótenger]] éspartját azis, Urálföldrajzi közöttés óriásinemzetközi kiterjedésűjogi tekintetben egyaránt.
* A Jeges-tengerhez tartozik a [[Barents-tenger]] melléktengerével, a [[Fehér-tenger]]rel, továbbá a [[Kara-tenger]], a [[Laptyev-tenger]], a [[Kelet-szibériai-tenger]] és a [[Csukcs-tenger]].
* A Csendes-óceánhoz tartozik a [[Bering-tenger]], az [[Ohotszki-tenger]] és a [[Japán-tenger]], a [[Kuril-szigetek]] és [[Kamcsatka]] délnyugati partjai pedig az óceán főtömegével érintkeznek.
* Az Atlanti-óceán közvetett melléktengerei a [[Fekete-tenger]] melléktengerével, az [[Azovi-tenger]]rel, illetve a [[Balti-tenger]].
* A legnagyobb orosz szigetek: [[Novaja Zemlja]] ''(Új-föld),'' [[Ferenc József-föld]], [[Új-szibériai-szigetek]], [[Vrangel-sziget]], a [[Kuril-szigetek]] és [[Szahalin]]. Kisebb szigetei vannak a [[Balti-tenger|Balti-]], [[Fekete-tenger|Fekete-]] és a Kaszpi-tengeren.
 
==== Szárazföldi területei ====
[[Fájl:Kamchatka Volcano Koryaksky (24231533812).jpg|thumb|250px|[[Kamcsatka]], Korjakszkij-vulkán]]
[[Fájl:Elbrus North 195.jpg|thumb|250px|Az [[Elbrusz]] hegye, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], és egyben Oroszország legmagasabb pontja]]
[[Fájl:Vasyugan.jpg|250px|thumb|[[Nyugat-szibériai-alföld]]]]
 
Oroszország területének nagy részét óriási [[síkság]]ok borítják. Fő tájegységei:
* A '''[[Kelet-európai-síkvidék|Kelet-európai-síkság]]''' vagy '''Orosz-síkság''': Oroszország európai részén fekszik, dél felől a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], keletről az [[Urál (hegység)|Urál]] választja el a [[Nyugat-szibériai-alföld]]től. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincs-lelőhelyekben is gazdag.
** Északnyugati részén a [[Kola-félsziget]]tel és [[Karelen tartomány|Karéliával]] határos. A Kola-félsziget geológiailag a [[Balti-pajzs]]hoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az [[Onyega-tó|Onyega]] és a [[Ladoga-tó|Ladoga]], melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
** Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: [[Szmolenszk–Moszkvai-hátság]], [[Balti-hátság]].
** Középső és déli részének nagyobb tájegységei: [[Voliny-Podóliai-hátság]], [[Dnyeper menti síkság]], [[Közép-orosz-hátság]], [[Volga menti hátság]], [[Oka–Don-síkság]].
** Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
** Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a [[Kaszpi-mélyföld]]. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az [[Elton-tó]] vagy a [[Baszkuncsak-tó]].
* Az '''[[Urál (hegység)|Urál-hegység]]''': választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a [[Kazah-sztyepp]]éig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50–170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványi lelőhellyel rendelkezik. Öt tájegységre osztható: [[Sarki-Urál]], [[Sarkközeli-Urál]], [[Északi-Urál]], [[Középső-Urál]], [[Déli-Urál]].
* A '''[[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]]''': Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a '''Nagy-Kaukázus''' és az '''Elő-Kaukázus''' vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km²-rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az [[Elbrusz]], Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), a [[Kazbek]] (5043 m), vagy a [[Dih-Tau]] (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a '''Nyugati-Kaukázus''', a '''Magas-Kaukázus''' és a '''Keleti-Kaukázus'''. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
* '''[[Szibéria]]'''
** A '''[[Nyugat-szibériai-alföld]]''': az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a [[Kazah-hátság]]ig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az [[Ob]] vízrendszeréhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval, fűtőanyagok lelőhelye. Az alföldtől délre fekszik az [[Altaj|Altaj-hegység]], legmagasabb pontja a [[Beluha]] (4506 m).
** A '''[[Közép-szibériai-fennsík]]''' a [[Jenyiszej]] és a [[Léna (folyó)|Léna]] között terül el. A Lénától keletre [[Északkelet-Szibéria]] magasabb hegységei emelkednek, melyek több hegyvonulatból állnak, a hegycsúcsok magassága 2300–3200 m között váltakozik. A legnagyobb hegységek: a [[Verhojanszki-hegylánc]], a [[Cserszkij-hegylánc]], a [[Kolima-hegyvidék]]. A [[Kamcsatka|Kamcsatka-félsziget]] hegysége, mely a [[Cirkumpacifikus-hegységrendszer|Pacifikus-hegységrendszer]] tagja, aktív [[Tűzhányó|vulkánjairól]] híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 működik. Legmagasabb a [[Kljucsevszkaja Szopka]] 4750 méterrel, az [[Avacsinszkaja Szopka]] (2738 m), a legaktívabb a [[Karimszkij-vulkán]].
** Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csatlakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, köztük a [[Szajánok]], a [[Jablonovij-hegyvonulat]] és a [[Sztanovoj-hegylánc]].
 
=== Vízrajz ===
119 ⟶ 142 sor:
=== Éghajlat ===
{{fő|Oroszország éghajlata}}
Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. A hatalmas méretek, sok területnek a tengertől való jelentős távolsága miatt a [[kontinentális éghajlat]] az uralkodó. Északon [[szubarktikus éghajlat]] a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az [[Indiai-óceán]] felől, a nyugat és észak felé nyitott síkságok kiteszik az országot az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak. Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július.
 
Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus éghajlata egy kis területnek van a Fekete-tenger partján, Szocsi környékén.
 
Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magas légnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a január közepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 [[millibar]]; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén [[Kazahsztán]]tól [[Ukrajna|Ukrajnáig]]. A magas légnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek uralkodnak. Nyáron fordított a helyzet; a szárazföld belsejében a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsony légnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti az uralkodó szélirány.
 
=== Növény- és állatvilág ===
[[Fájl:Ours brun parcanimalierpyrenees 1.jpg|thumb|220px|[[Barna medve]], az ország nemzeti állata]]
 
Növény- és állatvilága övezetes, északról délre haladva:
* Sarkvidéki: a jégvilág élőlényei a különféle moszatok.
* [[Tundra]]: főként mohák, zuzmók nőnek, de a déli részen már a törpe cserjék (nyír, fűz) is megjelennek. Nyáron madárseregek lepik el a tundrát. Jellegzetes állatai a [[rénszarvas]]ok és a [[Lemmus|lemmingek]].
* Erdős tundra: a Föld legnagyobb kiterjedésű fenyő-őserdeje. Itt él a [[hóbagoly]] és a [[sarki róka]].
* Tűlevelű erdők ([[tajga]]) és lombos erdők: [[lucfenyő]], szibériai lucfenyő, kamcsatkai jegenyefenyő, [[szibériai jegenyefenyő]], [[vörösfenyő]] stb. Ligetszerű foltokat alkot a fenyők között a [[Nyír (növénynemzetség)|nyír]]- és a [[nyárfa]]. A fenyők között hatalmas [[tőzegmoha]] lápok alakulnak ki. Nyáron szúnyogok milliárdjai élnek itt. Az erdők állatvilága gazdag: prémes állatok ([[coboly]], [[Európai nyérc|nyérc]], [[hermelin]], [[Vidraformák|vidra]], [[hódfélék|hód]]), ragadozók ([[barna medve]], [[hiúz]], [[szürke farkas|farkas]], [[rozsomák]]) és rágcsálók egyaránt élnek itt.
* Erdős sztyepp: északon a vegyes [[erdő]], délebbre a [[lombhullató erdő]] a természetes növénytakaró. Állatai a rágcsálók, az [[őz]], a [[vaddisznó]] és a védett területeken az európai [[bölény]].
* [[Sztyepp]]: növényzete a füves puszta. Az állatvilágot sokféle rágcsáló ([[egérfélék|egér]], [[pocokformák|pocok]], [[ürge]], [[mezei hörcsög|hörcsög]], [[mormota]]), a madarak ([[Daru (madár)|daru]], [[túzok]]) és a ragadozók ([[róka]], [[szürke farkas|farkas]]) képviseli.
* Félsivatagi: szárazságtűrő gyér növényzet tengődik: például a sótűrő [[Üröm (növénynemzetség)|üröm]], a tevetövis. Az állatvilág is alkalmazkodik a szárazsághoz és a hőséghez (hüllők, [[sivatagi ugróegér]]).
 
{{lásd|:Kategória:Oroszország állatvilága}}
 
=== Környezetvédelem ===
Oroszországban súlyos gondot okoznak a szovjet típusú iparosítás máig ható következményei. Az egykori ipari területek igen szennyezettek, veszélyeztetve az ott élők egészségét.
 
==== Nemzeti parkjai ====
A Nemzeti Parkokat a Természeti Erőforrások Minisztériuma kezeli.
 
==== Természeti világörökségei ====
126 ⟶ 173 sor:
* [[Kamcsatka]]
* [[Komiföld őserdői]]
* [[Nyugat-Kaukázus]]
**[[I. Péter orosz cár|I. Nagy Péter cár]] (1682–1725)▼
* [[Putorana-fennsík]]
* [[Szihote-Aliny]]
* [[Vrangel-sziget]]
* [[Uvsz-tó-medence]] (Mongóliával közös)
 
== Történelem ==
[[Fájl:Novgorod Monument LOC 06268u.jpg|bélyegkép||300px|Az Ezeréves Oroszország emlékműve Novgorodban]]
{{bővebben|Oroszország történelme}}
 
Az orosz történelem korszakai:
* Szlávok 862-ig
* [[Kijevi Rusz]] (862–1240)
* [[Arany Horda]] (1240–1380)
* Moszkvai Nagyfejedelemség (1380–1613)
* [[Romanov-ház|Romanov-dinasztia]] (1613–1917)
▲** [[I. Péter orosz cár|I. Nagy Péter cár]] (1682–1725)
** Terjeszkedés, reformok kora (1725–1796)
** Dekabrista felkelés és megtorlása (1825–1853)
** [[Krími háború]] (1853–1856)
** [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]], [[jobbágyfelszabadítás]], terjeszkedés (1856–1881)
** Mozgalmak kora (1881–1914)
** [[Első világháború]], [[1917-es októberi orosz forradalom]] (1914–1917)
* [[oroszországi polgárháború|Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban]] (1917–1921)
* A [[A Szovjetunió története|Szovjetunió kora]] (1922–1991)
* A mai Oroszország (1991 óta)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszország”