„Szamárium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sablonos forráshivatkozás javítása |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
516. sor:
A szamárium 153-as 46,3 órás felezési idejű, β-bomló izotópját [[sugárterápia|sugárterápiában]] használják fel. A hatóanyag a radioaktív Sm<sup>3+</sup>-ion kelátkomplexének nátriumsója, amit intravénásan juttatnak a szervezetbe. Az izotópot tartalmazó vegyületet Quadramet<sup>TM</sup> néven forgalmazzák.<ref>{{cite web|accessdate=2012-02-09|url=http://www.centerwatch.com/patient/drugs/dru267.html |title=Centerwatch leírása a Quadrametről}}</ref><ref>{{cite journal|last1=Finlay|first1=IG|last2=Mason|first2=MD|last3=Shelley|first3=M|title=Radioisotopes for the palliation of metastatic bone cancer: a systematic review|journal=The lancet oncology|volume=6|issue=6|pages=392–400|year=2005|pmid=15925817|doi=10.1016/S1470-2045(05)70206-0}}</ref> A kelátképzés a radioaktív szamárium felhalmozódásának megelőzésére szolgál, ami a sugárzás megnövelésével a [[rák (betegség)|rák]] kiújulásához vezetne.<ref name=emsley/>
A szamárium-149 jó neutronbefogó (41000 [[barn]]), ezért atomreaktorok szabályozórúdjaiba teszik. A [[bór]]ral és a [[kadmium]]mal szemben előnye az elnyelés stabilitása, hiszen a fúzióval és bomlással keletkező szamáriumizotópok szintén jó neutronbefogók: a szamárium-151 befogóképessége 15000 barn, a szamárium-150, 152, 153-é is több száz, és a természetes összetételű szamáriumé is 6800 barn.<ref name=LA2/><ref name=CRC/><ref>{{Cite web |url=http://www-nds.ipen.br/sgnucdat/b3.pdf# |title=Thermal neutron capture cross sections and resonance integrals – Fission product nuclear data |accessdate=2012-05-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110706160607/http://www-nds.ipen.br/sgnucdat/b3.pdf# |archivedate=2011-07-06 }}</ref> A bomlástermékek közül a szamárium-149 a második legfontosabb az atomreaktorok tervezésében és üzemeltetésében a [[xenon]]-135 után.<ref>{{cite book|title = DOE Fundamentals Handbook: Nuclear Physics and Reactor Theory|date = January 1993|publisher = [[U.S. Department of Energy]]|url = http://www.hss.energy.gov/nuclearsafety/ns/techstds/standard/hdbk1019/h1019v2.pdf|pages = 34, 67}} {{Wayback|url=http://www.hss.energy.gov/nuclearsafety/ns/techstds/standard/hdbk1019/h1019v2.pdf |date=20090322040810 }}</ref>
=== Nem kereskedelmi és lehetséges alkalmazásai ===
Az IBM kutatólaborjában 1961-ben Mirek Stevenson és Peter Sorokin szamáriummal szennyezett kalcium-fluorid kristályokkal épített elsőként szilárd kristállyal működő [[lézer]]t. Ez a lézer 708,5 nm hullámhosszú vörös fényt bocsátott ki. Mivel folyékony héliummal hűtötték, azért kereskedelmi forgalomba nem került.<ref>Robert Bud, Philip Gummett [https://books.google.com/books?id=HMx_6FtHBcUC&pg=PA268 Cold War, Hot Science: Applied Research in Britain's Defence Laboratories, 1945–1990], NMSI Trading Ltd, 2002 {{ISBN|1-900747-47-2}} p. 268</ref><ref>{{cite journal|last1=Sorokin|first1=P. P.|title=Contributions of IBM to Laser Science—1960 to the Present|journal=IBM Journal of Research and Development|volume=23|pages=476|year=1979|doi=10.1147/rd.235.0476|issue=5}}</ref>
| |||