„Hidrogén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.143.86.145 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a felesleges unicode karakter ki AWB |
||
164. sor:
A hidrogén – atomos formájában – a világegyetem [[Természetes előfordulás|leggyakoribb]] [[kémiai elem]]e, a [[Barion|normál anyag]] tömegének 75%-át, az atomok számának 90%-át alkotja (az univerzum tömegének legnagyobb része ugyanakkor nem kémiai elem típusú anyag, feltételezések szerint a tömeg még nem észlelhető formájában – mint [[sötét anyag]] és [[sötét energia]] – van jelen).<ref>{{cite web|first=Steve |last=Gagnon |url=http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html |title=Hydrogen |publisher=Jefferson Lab |accessdate=2008-02-05}}</ref> Ez az elem nagy mennyiségben található meg a csillagokban és a [[Óriásbolygó|gázóriásokban]]. A {{chem|H|2}} molekulafelhők a [[csillagkeletkezés]]sel hozhatók összefüggésbe. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a [[csillag]]ok energiaellátásában a [[proton-proton ciklus]] és [[CNO-ciklus]] [[magfúzió]]ja révén.<ref>{{cite web|last=Haubold |first=Hans |coauthors=Mathai, A. M. |date=November 15, 2007 |url=http://liveweb.archive.org/http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html |title=Solar Thermonuclear Energy Generation |publisher=Columbia University|accessdate=2008-02-12}}</ref>
Az egész világegyetemben a hidrogén többnyire [[atom]]os és [[plazma]] állapotban található meg, amelyek tulajdonságai meglehetősen eltérnek a molekuláris hidrogénétől. Plazma állapotban a hidrogén elektronja és protonja nem kapcsolódik össze, ez igen magas elektromos vezetőképességet és magas emissziót (ez adja a Nap és más csillagok fényét) eredményez. A töltött részecskéket a mágneses és elektromos mezők erősen befolyásolják. Például a [[napszél]]ben kölcsönhatásba lépnek a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájával]], előidézve a
Szokásos körülmények között az elemi hidrogén a Földön kétatomos gázként fordul elő. Azonban kis tömege miatt – ami lehetővé teszi, hogy könnyebben elszökjön a földi gravitációból, mint a nehezebb gázok – a hidrogéngáz nagyon ritka a Föld légkörében (1 [[Ezreléknél kisebb részek|ppm]]). A hidrogén mindemellett a harmadik leggyakoribb elem a Föld felszínén;<ref name="ArgonneBasic">{{cite web |author=Dresselhaus, Mildred et al. |date=May 15, 2003 |url=http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |format=PDF |title=Basic Research Needs for the Hydrogen Economy |publisher=Argonne National Laboratory, U.S. Department of Energy, Office of Science Laboratory |accessdate=2008-02-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080213144956/http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |archivedate=2008-02-13 }}</ref> többnyire vegyületeiben fordul elő, mint például a [[szénhidrogének]] és a [[víz]].<ref name="Miessler">{{cite book|first=Gary L. |last=Miessler |coauthors=Tarr, Donald A. |year=2003 |title=Inorganic Chemistry |edition=3rd |publisher=Prentice Hall |isbn=0-13-035471-6}}</ref> Bizonyos baktériumok és [[Alga|algák]] is termelnek hidrogéngázt, illetve a bélgáz természetes összetevője, akárcsak a [[metán]], amely maga is egyre növekvő jelentőségű hidrogénforrás.<ref>{{cite web|first=Wolfgang H. |last=Berger |date=November 15, 2007 |url=http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml |title=The Future of Methane |publisher=University of California, San Diego |accessdate=2008-02-12}}</ref>
|