A [[virág (botanika)|virágok]] szerkezete a családon belül elég egyöntetű. A virág [[hímnős]], javarészt sugaras, olykor kétoldali szimmetriájú. A [[csészelevél|csészelevelek]] száma 5, nincsenek összenőve. A [[sziromlevél|szirmok]] száma is 5, ezek egymással és a [[porzó]]kkal is összenőttek. A [[termő]] két, szintén összenőtt termőlevélből áll. A [[magház]] felső állású.
=== Virágzatuk ===
A virágzatok szerkezete szintén nagy egységességet mutat a családban. A részvirágzatok mindig bogas, méghozzá egyesbogas (monochaziális) elágazásúak, ezen belül a [[forgó]] (''cincinnus'' vagy ''cicinnus'') típust képviselik: a virágok a szimpodiális tengely jobb és bal oldalán váltakozva helyezkednek el, de nem egy síkban fekszenek. Az érdeslevelűek forgói gyakran sajátosak, mert a csúcsuk felé jellegzetesen bekunkorodnak (emiatt néha hibásan kunkor típusú egyesbognak tartják őket, holott nem azok), illetve a szimpodiális tengely felső oldala felé irányulnak; ezért az érdeslevelűek részvirágzatait boragoid forgónak vagy egyszerűen boragoidnak is hívják. A forgós részvirágzatok további összetett virágzatba rendeződnek. A monopodiális virágzati főtengelyről eredhet egy vagy kettő forgó; ebben az esetben az egész összetett virágzat bogas elágazásúnak tűnik, ezért cimoid ''(cymoid)'' virágzatnak nevezzük. Ha a főtengelyen kettőnél több forgó található, a virágzat tirzusz ''(thyrsus)''. Előfordul, hogy a forgók egy- vagy kétvirágúvá redukálódnak (uni- és biflór forgók), továbbá cönoszómák is kialakulhatnak (a virágzat elágazik, de a tengelyek nem nyúlnak meg, így kompakt testekként fejlődnek ki a hajtáson).
