„Melléknév” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.157.214.133 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
10. sor:
 
A németben bonyolult szabályok vonatkoznak a melléknévragozásra, amely attól függ, hogy van-e mellette határozott vagy határozatlan névelő, és ha igen, az tudja-e jelezni a főnévi szerkezet számát, nemét és esetét.
Foltozás
 
=== Fokozás ===
A főnevektől eltérően a mellékneveket [[fokozás (nyelvtan)|foltoznifokozni]] is lehet (akárcsak a [[határozó]]kat és a határozatlan [[számnév|számneveket]]). Ez alól kivétel, ha azonosító, besoroló jellegűek (például nincs ''*hazaibb, *személyibb''), illetve ha eleve szélsőséget fejeznek ki (például nincs ''*végtelenebb, *mérhetetlenebb''). Nem fokozhatók az anyagnevek sem (például ''bőr pénztárca''), ha az adott nyelv melléknévvel fejezi ki őket.
 
A magyarban az alapfokot [[zérómorféma]] jelöli; a középfokot pedig a ''-bb'' jel kötőhangzós vagy a nélküli változata. A középfok ''-ik'' kiemelőjelet kaphat: ''szebbik.'' A felsőfok ''leg-'' jele és a túlzófok ''legesleg-'' jele többnyire a középfokhoz járul (például ''legszebb''), ha pedig ez nem létezik, akkor az alapfokú alakhoz (például ''legalsó, legfelső''). – Más nyelvekben a felsőfok a középfoktól csak a határozott névelőben különbözik, például az olaszban és a franciában.
 
Mondattani jellemzői
 
== Mondattani jellemzői ==
=== Szószerkezetekben ===
Melléknévi alaptagú szószerkezetben a bővítménye jellemzően a határozó, amely az igékhez hasonlóan lehet [[vonzat]] vagy szabad határozó (például ''nagyon gyors,'' fokhatározó). Vonzatok lehetnek pl.: ''gazdag valami'''ben''', képes valami'''re''', hű valami'''hez''', egyenlő valami'''vel''', felelős valami'''ért''','' valamint fokozott alakok mellett ''okosabb vki'''nél''', a legokosabb a gyerekek '''közül''''' ([[hasonlító határozó]], [[partitivus|részelő határozó]]). Melléknévi alaptagú szerkezetben csak akkor fordulhat elő jelző, ha a melléknév ''-ú/ű, -jú/jű, -s/os/es/ös'' képzővel jött létre főnévből, például ''barna hajú lány, festett táblás ajtó.''<ref name="nyelvifogalmak"/>