„Na+/K+-ATPáz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a {{jegyzetek}} pótlása AWB
a (Magyar Orvosi Nyelv, 2018. dec. 59. o. alapján)
4. sor:
[[Fájl:3b8e.png|thumb|200px|Nátrium-kálium pumpa, E2-Pi állapotban. A lipid kettősréteg becsült szénhidrogén határvonalait belül (intracelluláris) kék vonal, kívül (extracelluláris) piros vonal jelzi.]]
 
'''{{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-ázATPáz''' (nátrium-kálium adenozin trifoszfatáz, más néven '''{{chem|Na|+|/K|+}} pumpa''', '''nátrium-kálium pumpa''', vagy nátrium pumpa) egy antiporter [[enzim]] ([[EC-szám]]: 3.6.3.9) (egy elektrogén transzmembrán ATP-ázATPáz, amely minden állati sejt [[sejtmembrán]]jában megtalálható. A {{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-ázATPáz míg a nátriumot a sejtből ki, a káliumot a sejtbe pumpálja. Antiporter típusú aktivitása van, de valójában nem antiporter, mivel mindkét ion a koncentráció grádienssel ellentétes irányba mozog.
 
== Nátrium-kálium pumpák ==
A sejtek viszonylag magas kálium-ion, de alacsony nátrium-ion koncentrációjáért az aktív transzport felelős. Maga a folyamat a nátrium-kálium pumpának köszönhető, amely e két iont a sejtmembránon keresztül ellentétes irányba mozgatja. Erre a megállapításra sejtek sejmembránján átáramló radioaktívan jelölt ionok megfigyelésekor jutottak. Összefüggést találtak a membrán két oldalán található nátrium- és kálium-ionok koncentrációja között, feltételezve, hogy ugyanaz a karrier felelős mindkét ion transzportjáért. Ma már köztudott, hogy ez a karrier ATP-ázATPáz, mely három nátrium-iont pumpál ki a sejtből, kettő bepumpált kálium-ionért cserébe.
 
A nátrium-kálium pumpát egy dán tudós, Jens Christian Skou fedezte fel az 1950-es években, munkásságáért 1997-ben [[Nobel-díj]]at kapott. Felfedezésével közelebb juthatunk annak megértéséhez, hogyan jutnak be ionok a sejtebe, és onnan ki; melynek nagy jelentősége van az ingerlékeny sejtekben (pl. idegsejtek), melyek ingerület-továbbítása ettől a pumpától függ.
 
== Szerepe ==
A {{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-ázATPáz hozzájárul a nyugalmi potenciál fenntartásához, transzportál, és szabályozza a sejttérfogatot.<ref name=guyton>{{cite book |author=Hall, John E.; Guyton, Arthur C. |title=Textbook of medical physiology |publisher=Elsevier Saunders |location=St. Louis, Mo |year=2006 |pages= |isbn=0-7216-0240-1 |oclc= |doi= |accessdate=}}</ref> Jelátvivő/integrátor szerepet tölt be a MAPK/ERK útvonal, a reaktív oxigén intermedierek, illetve az [[Intracelluláris_tér|intracelluláris]] kalcium szabályozásában. Több állati sejtben {{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-ázATPáz felelős a sejt energiafelhasználásának körülbelül ötödéért, idegsejtek esetében akár kétharmadáért.<ref name=Howarth2012>{{cite journal |author=Howarth C, Gleeson P, Attwell D |title=Updated energy budgets for neural computation in the neocortex and cerebellum |journal=J. Cereb. Blood Flow Metab. |volume=32 |issue=7 |pages=1222–32 |date=July 2012 |pmid=22434069 |doi=10.1038/jcbfm.2012.35 }}</ref>
=== Nyugalmi potenciál ===
[[Fájl:Sodium-potassium pump and diffusion.png|thumb|250|A {{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-ázATPáz, valamint a részt vevő ionok diffúziós hatásai a nyugalmi potenciál fenntartásában.]]
A sejt membránpotenciáljának szinten tartásához, a sejtek a bennük lévő nátrium-ion koncentrációját alacsonyan, míg a kálium-ionét magasan tartják. A nátrium-kálium pumpa 3 nátrium-iont pumpál ki a sejtből, míg 2 kálium-iont juttat be, eggyel csökkentve a sejtben lévő pozitív töltések számát.
 
45. sor:
 
== Felfedezése ==
A {{chem|Na|+|/K|+}}-ATP-áztATPázt [[Jens Christian Skou]] fedezte fel 1957-ben a dániai Aarhus Egyetem Élettani Intézetének adjunktusaként, melyet ugyanabban az évben publikált.<ref>{{cite journal |author=Skou JC |title=The influence of some cations on an adenosine triphosphatase from peripheral nerves |journal=Biochimica et Biophysica Acta |volume=23 |issue=2 |pages=394–401 |date=February 1957 |
pmid=13412736 |doi=10.1016/0006-3002(57)90343-8}}</ref>
1997-ben [[Nobel-díj]]at kapott "egy ionszállító enzim, a {{chem|Na|+}}, {{chem|K|+}} -ATP-ázATPáz azonosításáért."<ref>{{Cite web |url=http://nobelprize.org/chemistry/laureates/1997/index.html |title=Chemistry 1997<!-- Bot generated title --> |accessdate=2015-04-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080516210351/http://nobelprize.org/chemistry/laureates/1997/index.html |archivedate=2008-05-16 }}</ref>
 
== Jegyzetek ==