„Törcsvári-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ |
→Történelme: + |
||
44. sor:
A Törcsvári-szoros az ókortól egészen a 19. századig az [[Erdély]]t és [[Havasalföld]]et összekötő útvonalak legjártabbika és egyik legfőbbike volt{{refhely|Ghid 2008|28–32. o.|azonos=H28}}{{refhely|Orbán|XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros: Törcsvár|azonos=O1}} – a [[Prahova-völgy]] csak a 19. század közepén vette át ezt a szerepet.<ref>{{cite book |author=Hunfalvy János, Thirring Gusztáv |title=A magyar birodalom földrajza |subtitle=különös tekíntettel a néprajzi viszonyokra |series=II |page=797 |year=1884-1890 |publisher=Athenaeum |location=Budapest |url=http://mek.oszk.hu/13900/13942/pdf/13942_2.pdf}}</ref>{{refhely|Ghid 2008|18. o.}} Már a [[Dacia (római provincia)|Dáciát]] meghódító római légiók egy része is itt kelt át a Kárpátokon; később ez a hágó biztosította a csapatok közlekedését, területén pedig két [[castrum]]ot is emeltek.{{refhely|azonos=H28}}
A [[Brassó]]t és [[Câmpulung]]ot összekötő szoros már a középkorban fontos kereskedelmi útvonal volt. [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint a [[székelyek]] már a 11. században várat építettek ide, hogy védekezzenek a [[kunok]] és a [[besenyők]] betörései ellen, azonban ezt lerombolták.{{refhely|azonos=O1}} 1212 körül elején a [[Német Lovagrend]] fából épített várat a torkolatot elzáró, 60 méter magas sziklaszálra, melyet a rendházi főnök (komtur) után ''Dietrichstein''nak neveztek el (latinul ''lapis Tyderici''; valószínűleg innen ered a későbbi ''Törzburg'', azaz Törcsvár név). 1377-ben, [[I. Lajos magyar király]] engedélyével a szászok
A [[törcsvári kastély]] nem az egyetlen vár volt, amely a szorost védte; hasonló szerepet töltött be a mára már elpusztult [[Oratia vár]]a is, Podu Dâmboviței mellett.{{refhely|azonos=H28}}
1579-ben említik először Dâmbovicioarát, 1602-ben pedig Rucăr települését.{{refhely|azonos=H28}} A 18. században a [[Gubernium]] irányítása alatt álló egészségügyi bizottság [[karantén|vesztegzárat]] tartott fenn a szorosban, a Habsburg birodalom déli és keleti részét körülvevő kordon részeként, mely a külföldről behurcolt járványok terjedését próbálta megakadályozni. A karantén akár több hónapi várakozást is jelentett; a betegeket elkülönítették, ruháikat elégették, az árukat lemosták vagy szellőztették.<ref>{{cite web |url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/vesztegzarallomasok_a_habsburg_birodalom_hatarvideken.html |title=Vesztegzárállomások a Habsburg Birodalom határvidékén |date=20120416 |accessdate=20190513 |author=Kulcsár Krisztina |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár}}</ref>
52 ⟶ 54 sor:
1891-ben korszerűsítették a szoroson átvezető országutat. Az avatási ünnepségen [[I. Károly román király]] is részt vett.{{refhely|azonos=G4}}
1916-ban, amikor [[Románia hadba lépése (első világháború)|Románia hadba lépett]] az [[Antant]] oldalán és megtámadta Erdélyt, a [[központi hatalmak]] ellentámadása során [[Erich von Falkenhayn]] tábornok egyik hadcsoportja a törcsvári szoroson át próbált meg áthatolni, de a hegység déli lejtőjén megakadt.<ref>{{CitLib|aut=Julier Ferenc|tit=1914–1918: A világháború magyar szemmel|loc=Budapest|red=Magyar Szemle Társaság|ann=1933|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/julier/4_09.html#2resz}}</ref> A szorosban elesett német, osztrák, és román első világháborús katonák a [[Dragoslavele]] melletti hősök temetőjében nyugszanak.{{refhely|azonos=H28}}
==Turizmus==
| |||