„Ókori Egyiptom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
Az egyiptomiak országukat számos néven emlegették, de a ''Kemet,'' azaz „Fekete Föld” kifejezés volt a legelterjettebb.<ref>''km.t'' „fekete föld”, azaz „termékeny föld”, szemben a terméketlen „vörös földdel”, azaz a [[sivatag]]gal ''(deseret (dšr.t))''</ref> A ''Kemet'' kifejezés a birodalom szívét alkotó termékeny sávra, a Nílus-völgyre vonatkozott, az azt körülvevő sivatagnak ''Deseret'', vagyis „Vörös Föld” volt a neve.
Az egyiptomi civilizációt és társadalmat egyesek merevnek, arisztokratikusnak, kasztszerűnek; irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban elnagyolt, egyoldalú és nem fedi a valóságot. És bár az egyiptomiak valóban szinte minden népnél nagyobb hangsúlyt helyeztek a halál kultúrájára, azonban rájuk nem volt jellemző más korabeli népek, például a görögök és a [[mezopotámia]]iak pesszimista életfelfogása: az egyiptomiak sokkal többre tartották az életet a halálnál és sokkal inkább szerették, mint félték isteneiket. Írásuk, a [[hieroglif írás]] a történelem egyik legkorábbi írásrendszere, amely a mai modern írásokhoz hasonlóan alkalmas volt az élet legkülönbözőbb területein történő használatra a gazdasági feljegyzésektől a szépirodalomig. Civilizációjuk a maga korában emellett nagyon életteli, változatos, rendkívül sok, meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató, és a szoborszerű merevségnél sokkal rugalmasabb volt. Államukat és kultúrájukat történetének jelentős időszakában mérhetetlen jólét és gazdagság, valamint óriási szellemi fejlettség jellemezte, az emberek – a nők is – a [[despotizmus]] ellenére szabadok és egyenlőek voltak, a családot és a munkát mindennél többre becsülték. A magas szintű, szerteágazó tudomány, a rendkívül jól fölépített közigazgatás, a jól szervezett, tekintélyes hadsereg és a sokszínű, modern kultúra nem egyszer korának csúcspontjára emelte a birodalmat és képessé tette az államot olyan nagyívű építkezések véghez vitelére, mint a [[Dzsószer-piramis]], a [[gízai piramisok]],
A [[ókori Görögország|ókori görögök]] és más ősi, bár az egyiptominál jóval fiatalabb nyugati civilizációk, melyeket ma a modern [[európa]]i és [[Közel-Kelet|közel-keleti]] kultúrkör alapjainak tartanak, mind Egyiptomot tekintették példaképüknek, tehát a mai emberi civilizáció jelentős része az Egyiptomi Birodalom vívmányain alapszik, és ez tény az élet legkülönbözőbb területein nagyon jól tetten érhető mind a mai napig.
|