Wikipédia

„Münster-völgy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Müstair: dupla szövegrész ki
linkek
21. sor:
==Története ==
 
1290–ben a korabeli forrásoka kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori[[bronzkor]]i cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (Val Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
 
A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templom-szövetségen ([[Gotteshausbund]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintschgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt [[hiteleshely]]nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt.
36. sor:
 
=== Müstair ===
1943-ig hivatalosan '''Münster''' – település, [[Val Müstair]] (németül ''Münstertal'') völgyben (''commune'', ''gemeindeGemeinde'') a svájci [[Graubünden]] kanton]] Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz határ közelében fekszik. VilághírúVilághírű benedekrendia [[bencések|Benedek-rendi]] apácakolostora (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann), amelyetamely a világörökségi világörökség-listán tartanakszerepel.
 
A település lakossága a jauer nyelvet beszéli, ami egy [[rätorománrétoromán dialektusok|rätorománrétoromán]] ''(bünderromanisch)'' nyelvjárás. Annak ellenére, hogy a [[rétoromán dialektusok|rétoromán nyelv]] visszaesett, arányaiban még ma is ez dominál. 1990=88%, 2000=86% rétoromán nemzetiségű. Anyanyelvként 1880=87%, 1910=88%, 1941=89%, a rétoromán. Mindemellett 1970 óta növekszik a német nyelvű kisebbség, a rétoromán stagnálása miatt. 2000-ben az anyanyelv mellett 0,67% beszélt portugálul is.
 
Története: A müstairi kolostorban végzett régészeti kutatások során egy bronzkori[[bronzkor]]i cölöpházat, valamint római kori településnyomokat találtak.
 
Müstair - mint az [[Fuorn-hágó|Ofen-hágó]] melletti település, ős- és ókori jelentőségére utal a kolostor-rehabilitáció során fellelt településmaradvány. Maga a település az ide telepített [[bencések|Benedek-rendi]] kolostort kiszolgáló faluként jött létre, a 7-8. század folyamán. A Müstair (Münster) szó kolostort jelent, s a latin ''monasterium'' szóból származik. A kolostor 8. századi alapításának idején ezen a területen a [[rätorománrétoromán dialektusok|rätorománrétoromán]] volt a legelterjedtebb nyelv, s ebben a régióban még napjainkban is a negyedik beszélt nyelvnek számít. A múltról a völgybeli régi helységnevek tanúskodnak: Valchava, Fuldera és természetesen: Müstair. Mindegyik az Alpok déli oldalán fekszik. Svájc más területeitől az Ofen-hágó 2149 m magas gerince választja el, ez télen igen nehezen járható.
 
Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairben, ahol „szürke terítők” (?) előállítását és exportját is említik. A már korábban megtelepült lakosság 1367-ben a templomszövetségbe ([[Gotteshausbund]]) tömörült. Ezt a szervezetet 1499-ben az osztrák katonai hatóság megszüntette. A terület - 1728-tól 1762-ig (a [[chur]]-i érsek által történt) megvásárlásáig a [[Habsburgok]] birtokához, illetve a [[Német-római Birodalom]] [[Osztrák Főhercegség]]éhez tartozott. További élete és fejlődése Svájc önállóvá válása és a Müstair-völgy általános fejlődése keretében alakult.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Münster-völgy”