„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Vízrajza: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
→‎Érchegység: elírások javítása / fixed typos
23. sor:
 
===Érchegység===
A Cseh-medencét északnyugati oldalán a főként kristályos és csillámpalából és gránitból álló, a medence felé meredek [[Érchegység]] emelkedik. Legmagasabb része a déli szakaszon van, itteni csúcsai a Spicák (997 m), a Smröník (1217 m), a Klinovec (1244 m). Ezen a vidéken, [[Jáchymov]] környékén találtak először a természetben [[urán]]ércet. Emellett régen ismertek az ezüst, ólom, ón, cink, lelőhelyei, amikről a hegység a nevét kapta. A német oldalon hegyláblépcsők söoránsorán át lankásan ereszkedik a [[Lipcse (Németország)|LipvseiLipcsei]]-öblözet felé, míg a cseh oldalon meredeken szakad az [[Ohře]] folyó árkára. Régi erdőségei erősen megritkultak.{{refhely|Eurföldr}}
[[File:Pravčická brána (Prebischtor) - by Pudelek.jpg|bélyeg|Részlet a Cseh-Svájcból]]
Az Érchegység keleti folytatása az Elbai-homokkőhegység a folyó németországi és csehországi partján. elhelyezkedő alacsony, felső kréta homokkőből felépülő húzódik. A körülbelül 700 km² kiterjedésű, Szász- és Cseh-Svájcként ismert, a felső kréta idején keletkezett homokkőtábla anyagát vékony agyagos szintek tagolják, és a szerkezeti mozgások sakktáblaszerűen összetörték, függőleges repedéshálózatot hozva létre benne. Ennek nyomán az eróziós folyamatok hatására kőgombák, kecses tornyok, köztük mély szakadékok, kőhídra, bástyára emlékeztető sziklaképződmények jöttek létre. A 10 millió évvel ezelőtt feltört bazaltláva-kúpok még változatosabbá teszik a tájképet.{{refhely|Eurföldr}}