„Gyömörey György” változatai közötti eltérés

 
== Élete ==
Az ősrégi zalai köznemesi gyömörei és teölvári [[Gyömörey család]]ban született, amely 1330-ban már földbirtokos volt [[Zalagyömörő]]n.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.501.o.</ref> Édesapja, gyömörei és teölvári Gyömörey Vince ([[1835]]-[[1917]]), Zala vármegye főjegyzője, királyi törvényszéki elnök,<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.314.o.</ref> édesanyja, klobusiczi BlaskovitsBlaskovics Izabella (1845-1913) volt.<ref name="Szluha Márton 2011">Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.503.o.</ref> Apai nagyszülei, gyömörei és teölvári Gyömörey György ([[1754]]-[[1816]]) és zalalövői Csapody Borbála ([[1759]]-[[1815]]) voltak. Gyömörey Györgyné Csapody Borbála szülei [[Csapody József|zalalövői Csapody József]] ([[1727]]–[[1771]]) [[Somogy vármegye]] főszolgabíraja, földbirtokos, és jobaházi Dőry Anna Mária ([[1739]]-[[1805]]) voltak; a zalalövői Csapody család révén, Gyömörey György, az ősrégi és tekintélyes osztopáni [[Perneszy család]] leszármazottja volt. Apja, Gyömörey Vince lelkesen kutatta az ősrégi dunántúli Perneszy családot, és több leszármazási táblát is állított össze. "''A magvaszakadt zalalövői Csapody család története''" című tanulmányát is publikálta Gyömörey Vince a [[Turul (folyóirat)|Turulban]] [[1903]]-ban.
 
Gyömörey György [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] járt gimnáziumba, majd [[Budapest]]en szerzett [[Mérnök|gépészmérnöki]] oklevelet. [[1918]]-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. [[1920]]-[[1922]] között a [[Celldömölk]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]je volt, majd rövid időre visszavonult a politikától.<ref>Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 116.o.</ref> [[1926]]. [[augusztus 14.]] és [[1935]]. [[március 8.]] között volt [[Zala vármegye]] főispánja.<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.326.o.</ref> [[1930]]. [[augusztus 17.]]-én magyar földre érkezett vonattal Aloisio Sincero bíboros, pápai legátus, aki Nagykanizsán megállt; ott impozáns fogadtatásban részesítették a pápa legátusát, amelyen [[Rott Nándor (püspök)|Rott Nándor]] veszprémi püspök, és Gyömörey György zalai főispán üdvözlő beszédeket mondtak magyarul és latinul.<ref>Friss Ujság, 1930. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-17 / 186. szám</ref>