A köztársaság keleti részén a [[Déli-Urál]] egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: ''Masak-hegység'' (Jamantau[[Jaman-tau]] 1640 m), ''Avaljak-hegység'' ([[Iremel]] 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok ''(Irendik-hegység, Kriktitau)'' meredeken lejtenek az [[Urál (folyó)|Urál-folyó]] völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata ''(JulmatauJulma-tau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau)'' a [[Belaja (Káma)|Belaja]] ''(Adige)'' széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A ''Belaja-völgy'' Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő ''Zilair-plató'' az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő ''Ufai-plató''tplatót az [[Ufa (folyó)|Ufa]] és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a ''Bugulma-Belebeji-hátsághoz'' (''Ivanovszkoje'', 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.
Területe nagyrészt az erdős sztyepp övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. A Belaja folyó völgyében alakították ki [[1930]]-ban 720 km² területen a ''Baskír Nemzeti Park''otParkot. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik. <ref>[https://web.archive.org/web/20080226123745/http://www.philipp-bittner.com/Bse/A-GOGO/0304.htm БАТУМСКИЙ-БАШКИРСКАЯ].</ref>
