|
Bizonytalanságra ad okot az a tény is, hogy Rudolf közvetlen halála előtt is intézkedéseket hozott. Levelet küldött például a Badenben élő Alexander Koller tábornoknak, akit meghívott vacsorára, és Károlyi Istvánnak is, akivel a véderőtörvény kapcsán állt kapcsolatban. Ezeket a tényeket a gyilkosság elmélet képviselő előszeretettel használják fel döntő bizonyítékként. Az azonban kétségtelen tény, hogy Rudolf nem lehetett biztos sem az öngyilkosságban, sem pedig abban, hogy a fiatal lányt is magával rántsa. Rudolf ugyanis még a halál előtt utasította Bratfischt, hogy másnap reggel 8-ra jelenjen meg a fiákerrel és vigye Bécsbe Mariat.<ref>Hamann, 2008, 534. oldal</ref>
1945 tavaszán a szovjet csapatok feldúlták az apátságot, így Maria von Vetsera nyughelyét is. A maradványok újratemetése előtt felkérték Gerd Hollert, hogy vizsgálja meg azokat. Holler szakvéleményében azt a megállapítást tette, hogy a koponyán nem volt golyó ütötte nyom. A Vatikánban történt kutatás után felállította elméletét Mayerlinggel kapcsolatban, amely szerint Maria egy rosszul sikerült abortusz következtében vesztette életét, és a kétségbe esett Rudolf végzett magával.<ref name="Reference222">[http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf Peter Rückl: ''Mayerling im Verlauf seiner Geschichte.'' Diplomarbeit. Wien 2002, S. 78f.] {{Wayback|url=http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf|date=20160329204343}} (PDF-Datei; 2,1 MB)</ref><ref>Holler, Gerd, Mayerling: ''Die Lösung des Rätsels – Mayerling: A rejtély megoldása'', Molden, 1983</ref>
[[Fájl:Mayerling12.jpg|bélyegkép|Mayerlingi szoba rekonstrukció]]
[[1991]]-ben [[Maria von Vetsera]] földi maradványait ellopták a [[Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria)|heiligenkreuzi]] temetőből. A rendőrség megtalálta a tettest, Helmut Flatzelsteiner, linzi bútorkereskedőt, aki megszállottan kutatott az események után. Saját költségén törvényszéki vizsgálatokat végztetett a maradványokon 1993 februárjában.<ref>Robert Pannell: ''Murder at Mayerling? – Gyilkosság Mayerlingben?'', History Today, Volume 58, No. 11, November 2008, p. 67.</ref> A kutatás eredményeit nem hozták nyilvánosságra és nem is rendszerezték azokat. Azt nem sikerült tisztázni, hogy a maradványok Mariától származnak-e, mert a [[Dezoxiribonukleinsav{{portál|DNS]] vizsgálatokat nem engedélyezték. Ruházata alapján az 1890-es években temethették el, kora pedig 18 év körüli lehetett. Flatzelsteiner mindent gondosan lefényképezett, ezekből kiderül, hogy valószínűleg 9 mm-es revolverből származó lövések nyomai találhatók a koponya bal oldalán.<ref>[http://www.attiladolhai.gportal.hu/gindex.php?pg=23982840 Rudolf (Történelmi háttér)]</ref><ref>[http://www.stift-heiligenkreuz.org/wallfahrts-und-ausflugsziele/mayerling/ Das Grab Mary Vetseras]</ref>történelem}}
==== Zavarba ejtő tanúvallomások ====
A különböző tanúk eltérő vallomásaikkal csak fokozták a történtek körül kialakult bizonytalanságot.<ref>[http://fishingandhuntingtv.com/hungarian/vadaszeletek-1-rudolf-tronorokos/ Vadászéletek 1. – Rudolf trónörökös]</ref>
Nagynénje, [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Terézia]] állítása szerint a ravatalon fekvő trónörökös kesztyűje pamuttal volt kitömve, mert a keze eltört, és állítása szerint Rudolf beszélt neki arról, hogy gyilkosság áldozatává fog válni. Ehhez részben kapcsolódik [[Zita magyar királyné|Zita királyné]] testvérének, Xavér Bourbon–pármai hercegnek vallomása, akinek a [[História (folyóirat)|Historia magazin]] 1982. decemberi számában megjelent interjúja szerint Rudolf kézfeje le volt vágva.<ref name="marilynkaydennis.wordpress.com">[https://marilynkaydennis.wordpress.com/2011/08/24/elisabeth-the-suffering-empress-part-6/ Elisabeth, the suffering empress – part 6]</ref> Ezt cáfolja [[Festetics Mária]] – aki látta a ravatalon Rudolfot – visszaemlékezése, mely szerint a lövés nyomai a halántékon láthatóak voltak, illetve a kezén a lövés következtében keletkezett égési nyomokat vett észre. Tagadta azokat a híreszteléseket, amely szerint a szabadkőművesek gyilkolták volna meg Rudolfot és, hogy eskütevő ujját távolították volna el így.<ref name="Hamann, 2008, 548. oldal"/>
Rudolf ütésektől megsérült fejének tényét – melyről tapintással bizonyosodtak meg – megemlítik testvérével, Gizellával<ref>francia wikipedia</ref> és [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Teréziával]] kapcsolatban is.<ref name="marilynkaydennis.wordpress.com"/>
Az osztrák–magyar [[vatikán]]i nagykövet unokájának, Helen Esterházynak visszaemlékezése szerint, nagyapja dekódolta azt a második titkos táviratot, ami a Bécs a Szentszékkel váltott Rudolf egyházi temetésével kapcsolatban, és amelyből kiderült, hogy Rudolf gyilkosság áldozata lett. Ez a távirat sem a Vatikán, sem Bécs irattárában nem található meg.<ref>[https://marilynkaydennis.wordpress.com/2011/08/23/elisabeth-the-suffering-empress-part-5/ Elisabeth, the suffering empress – part 5] {{en}}</ref> Más források szerint a Vatikán birtokában van ennek az iratnak, csak nem adja ki.<ref>[http://www.epa.hu/00100/00181/00015/11.htm Fejtő Ferenc: Megfejtették a mayerlingi tragédia rejtélyét?]</ref>
1889-ben a bécsi német nagykövet [[Otto von Bismarck|Bismarcknak]] írott levelében – Luigi Galimberti pápai nuncius és Laurenz Mayer udvari alamizsnásra hivatkozva – a gyilkosság mellett érvel, leírja, hogy a sérülések máshol találhatók, és a nyilvánosságra hozotton kívül több is van, illetve, hogy a revolver nem Rudolfé volt, valamint annak mind a hat golyóját kilőtték.<ref>[http://sisiweb.gportal.hu/gindex.php?pg=12136146&nid=2297176 J. D. Cars: Sisi avagy a végzet]</ref>
A [[V. György brit király|walesi herceg]] arról tájékoztatja anyját, [[Viktória brit királynő|Viktóriát]], hogy Lord Salisbury biztos afelől, „hogy Rudolf és a szegény lány gyilkosság áldozata lett.”<ref>[https://books.google.hu/books?id=X6oKFkd_H-kC&pg=PT439&lpg=PT439&dq=mayerling+salisbury+unfortunate+murdered&source=bl&ots=S3JGk0N6wG&sig=SB8UqavpQiq275SdqHtx7uj9H8A&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjTnpHKqJbMAhXkHJoKHVWpBo8Q6AEIGjAA#v=onepage&q=mayerling%20salisbury%20unfortunate%20murdered&f=false Hans Holzer: Ghosts: True Encounters with the World Beyond]</ref>
Rudolf apósa egy fivéréhez írott levélben, mely 1942-ben került nyilvánosságra, leírja, hogy fontos kitartani az öngyilkosság ténye mellett, mert csak így lehet eltitkolni a még nagyobb botrányt.<ref>[https://marilynkaydennis.wordpress.com/tag/mayerling/ Elisabeth, the roaming empress]</ref>
[[Fájl:Sarg Mary Vetsera.jpg|bélyegkép|balra|Maria koporsója]]
[[Zita magyar királyné|Zita osztrák császárné]], az [[IV. Károly magyar király|utolsó magyar uralkodó]] özvegye, [[1983]]-ban a Kronen Zeitungban nyilvánosságra hozott állítása szerint a trónörököst és fiatal szeretőjét összeesküvők gyilkolták meg (konkrét személyről nem beszélve). A gyilkosság célja Rudolf elnémítása lett volna, miután a trónörökös visszautasította, hogy részt vegyen egy, a francia kormány által szervezett puccsban, amellyel letették volna a konzervatív és németbarát Ferenc Józsefet, hogy helyére egy franciabarát liberális Rudolfot ültessék a magyar trónra, az osztrákra pedig [[Habsburg–Toscanai János Szalvátor főherceg|János Szalvátort]]. Bár Zita császárné élete végéig sem adott semmilyen bizonyítékot, állításai a sajtó révén gyorsan elterjedtek, főként az általuk képviselt médiahírérték miatt.<ref>[http://hvg.hu/velemeny/20090130_rudolf_koronaherceg A gyilkos trónörökös halálára]</ref><ref>[http://www.zeit.de/1983/13/knalliger-knueller/seite-2 Knalliger Knüller]</ref>
Erich Feigl osztrák újságíró 1984-ben megjelent könyvében<ref>Erich Feigl: ''Kaiser Karl.'' Wien und München: Amalthea Verlag 1984, {{ISBN|3-85002-179-3}}.</ref> Zitával és annak testvérével, Félix herceggel folytatott beszélgetésekre hivatkozva, konkrétan megnevezi a gyilkosság értelmi szerzőjét [[Georges Clemenceau|Clemenceau]] személyében. Az elmélet szerint a gyilkosok létrával jutottak be a kastélyba és ott előbb Rudolffal dulakodtak, majd megölték, később pedig Maria életét oltották ki.<ref name="Reference222">[http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf Peter Rückl: ''Mayerling im Verlauf seiner Geschichte.'' Diplomarbeit. Wien 2002, S. 78f.] {{Wayback|url=http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf |date=20160329204343 }} (PDF-Datei; 2,1 MB)</ref>
Egy Frederic Wolf nevű allandi asztalos arról vallott, hogy apját kérték fel Mayerlingben az eset után arra, hogy a szobában esett károkat kijavítsa. Apja két nappal az eset után érkezett meg Mayerlinbe, és állítása szerint a hálószobában a bútorok fel voltak forgatva, és a falon is golyó ütötte nyomok voltak láthatóak. Az ágy mellett hatalmas vértócsáról számolt be, amelynek eltávolításához a padlót is ki kellett cserélni. Elbeszélése szerint az ablak be volt törve és kintről egy létre volt a falhoz támasztva. Loschek vallomásában tagadta azt, hogy a trónörökös fején üvegcserepek lettek volna.<ref name="Reference444"/>
A Clemenceau-puccs története létezik olyan változatban is, hogy Rudolf együttműködött a franciákkal, és aktívan részt vett a puccs előkészítésében. E verzió szerint Rudolfot Bismarck éppen azért ölette volna meg, hogy megakadályozzák a tervezett államcsínyt, és elvágja a Monarchia lehetséges francia kapcsolatát. Emellett léteznek olyan feltevések is, hogy a hatalmára féltékeny császár állt Rudolf halála mögött.<ref>Heiszler Vilmos: A mayerlingi tragédia.Rudolf trónörökös halála in Rubicon, 2008/7-8. 48. oldal</ref>
1953-ban [[Brüsszel]]ben jelent meg egy könyv ''(La tragédie de Mayerling)'', melynek szerzője magát Ugeknek nevezte, azt állítva, hogy egy régi magyar család sarja. Könyvében kifejti saját álláspontját Mayerlinggel kapcsolatban; Rudolfot [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd]] ölette meg, pánszláv célok érdekében, mert véleménye szerint Ferenc Ferdinánd a szlávokban látta egy megerősödött Monarchia letéteményesét, segítségükkel akár területi növekedés is elérhetővé válik.<ref>[http://epa.oszk.hu/00800/00895/00022/pdf/00022.pdf Hírünk a világban, IV. évfolyam 1-2. szám]</ref> A szerző Rudnay Egyed volt, elmélete szerint Rudolfot egy szerelmi találka ürügyével csalták Mayerlingbe, és a biliárdteremben egy cseh tisztekből álló csoport székekkel és kardokkal agyonverte, majd Mariaval már fegyverrel végeztek, ahogy az odasiető Bauer fővadásszal is.<ref>[http://ekpafat-kistarogato.gportal.hu/gindex.php?pg=34333138&postid=876838 Vinczer Péter: Rudolf trónörökös – A történet ezzel nem ért véget – 5]</ref><ref>[http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/item/3164-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-magyars%C3%A1g-ideol%C3%B3gi%C3%A1ja/3164-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-magyars%C3%A1g-ideol%C3%B3gi%C3%A1ja?start=12 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája - 13 (A mayerlingi tragédia új megvilágításban)]</ref>
Bécsben olyan szóbeszéd is elterjedt, hogy Maria nagybátyja, Alexander Baltazzi, értesülvén Maria megszöktetéséről, utánuk ment volna Mayerlingbe azzal a szándékkal, hogy akár erőszak árán is visszahozza 17 éves unokahúgát. Nem tudni, hogy Mariat élve, vagy holtan találta a vadászkastélyban. Felelősségre vonta Rudolfot, verekedés alakult ki, ennek során Alexander ölte volna meg a trónörököst. Ennek ellentmond az a tény, hogy Alexander Baltazzit sem akkor, sem később nem zaklatta az osztrák rendőrhatóság.
== A történtek utóélete ==
[[Fájl:Mayerling01.jpg|bélyegkép|A kármelita kolostor Mayerlingben (2006)]]
Bár hivatalosan hosszú évekig titkolták, hogy ketten voltak a Mayerlingi kastélyban azon az éjjelen, de már a külföldi lapok a következő napokban jelentettek meg írásokat, amelyekből kiderült ennek ellenkezője. A ''Berliner Börsencourier'' még csak arról értesült, hogy a fiatal „Vecera” bárónő meghalt, a ''Münchner Neueste Nachrichten'' értesülései pontosabbak voltak, mert öngyilkosságának helyéről megjegyzi, hogy egybeesett azzal a hellyel, ahol Rudolf élete is kihunyt. A ''Freisinnige Zeitung'' február 5-i számában már kettejük halálának összekapcsolódásáról írtak. Ahogy teltek a napok, egyre-másra szivárogtak ki az újabb információk a ''Frankfurter Zeitung,'' a ''Figaro'' hasábjain, szót ejtve kapcsolatukról, a mayerlingi útról, és a búcsúlevelekről is. Az osztrák államgépezet azonnal el is kobozta a külföldről a Monarchiába jutott példányokat, és külföldön is igyekezett minél többet felvásárolni belőlük.<ref>[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-14326746.html Bratfisch hat wundervoll gepfiffen – Der Spiegel 16/1980]</ref>
De nem csak külföldön, hanem a Monarchiában is akadtak kétségek a hivatalos verzióval szemben; jelentések szólnak arról, hogy rendőrségi fellépésére is szükség volt bizonyos esetekben. Bécsben obszcén képeket kellett lefoglalni, melyeken Rudolf és Maria volt látható, és Bukarestben is botrányos képeken mutogatták őket.<ref>Hamann, 2008, 562. oldal</ref> A másik halott létezéséről csak a Monarchia összeomlása után lehetett először beszélni a nyilvánosság előtt.
A ''„tetthelyet”'', a [[mayerling]]i vadászkastélyt Ferenc József már 1889-ben a bűnbánó [[kármeliták]] apácakolostorává alakíttatta át, amely ma is látható. A kápolna oltára ott állt, ahol egykor a trónörökös holttestét megtalálták az ágyon fekve. A császár az apácák feladatául szabta, hogy minden nap Rudolf lelki üdvéért imádkozzanak.<ref>Hamann, 2008, 581. oldal</ref>
== Rudolf alakja filmen, színházban ==
=== Játékfilmek ===
A mayerlingi tragédiát számtalan szépirodalmi mű és játékfilm dolgozta fel, napjainkban is készülnek ilyenek. Ezek mindenkor annak a korszaknak szellemiségét tükrözik, melyben készültek.
* ''Tragödie im Hause Habsburg (Tragédia a Habsburg-házban),'' 1924. Némafilm, amelyet Bécsben és Berlinben forgattak. Rendezője [[Korda Sándor|Alexander Korda]] volt. Vetsera bárónőt a rendező felesége, María Corda, Rudolfot Zátony Kálmán, Ferenc Józsefet [[Fenyvesi Emil|Fenyvessi Emil]] alakította.
* ''[[Mayerling (film, 1936)|Mayerling]],'' [[1936]], rendező: [[Anatole Litvak]]. Rudolf trónörököst [[Charles Boyer]], [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia főhercegnét]] [[Yolande Laffon]], Marie von Vetsera bárónőt [[Danielle Darrieux]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[Jean Dax]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Gabrielle Dorziat]] alakította.
[[Fájl:Mayerling 1957.jpg|bélyegkép|260px|Mel Ferrer és Audrey Hepburn (jobbra), Diana Wynyard (ül) Raymond Massey és Judith Evelyn társaságában, az 1957-es feldolgozásban]]
* ''Mayerling,'' 1957, rendező: Kirk Browning, Anatole Litvak. Rudolf trónörököst [[Mel Ferrer]], Marie von Vetsera bárónőt [[Audrey Hepburn]], [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnét [[Judith Evelyn]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[Basil Sydney]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Diana Wynyard]] alakította.
* ''[[Mayerling (film, 1968)|Mayerling]],'' [[1968]], rendező: [[Terence Young]]. Marie von Vetsera bárónőt [[Catherine Deneuve]], [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnét [[Genevieve Page]], [[Mizzi Kaspar]]t [[Fabienne Dali]], Rudolf trónörököst [[Omar Sharif]], [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia főhercegnét]] [[Andréa Parisy]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[James Mason]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Ava Gardner]] alakította.
* ''[[Magánbűnök, közerkölcsök]]'', [[1976]], rendező: [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]]. A [[szexualitás]] szokatlanul merész ábrázolása miatt hírhedtté vált film meglehetősen szabadon dolgozza fel a mayerlingi tragédiát. Jancsó értelmezése szerint a szerelmespárt a bécsi udvar (lényegében maga a császár) ölette meg, mivel Rudolf lázadt konzervatív apja ellen (a műben e lázadást a provokatív szexualitás jelképezte). Az olasz–jugoszláv koprodukcióban készült alkotásban Maryt [[Teresa Ann Savoy]], Rudolf trónörököst [[Balázsovits Lajos]] alakította.
* ''[[Rudolf – Sissi egyetlen fia]] (Kronprinz Rudolf),'' két részes osztrák–német–francia–olasz tévéfilm, [[2006]], rendező: [[Robert Dornhelm]]. Marie von Vetsera bárónőt [[Vittoria Puccini]], [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnét [[Julia Cencig]], [[Mizzi Kaspar]]t [[Birgit Minichmayr]], Rudolf trónörököst [[Max von Thun]], [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia főhercegnét]] [[Daniela Golpashin]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[Klaus Maria Brandauer]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Sandra Ceccarelli]] alakítja.
* ''[[A mágus (film, 2006)|A mágus]]'' című 2006-os filmet (eredeti cím: ''The Illusionist,'' rendezte Neil Burger) is a mayerlingi események ihlették, itt az alkotók egy fiktív verziót vázolnak fel. A szereplők nevei kitaláltak, de a történelmi szituáció hasonló.
* A Trónörökös ''(Der Kronprinz,'' 1989), rendező: [[Szinetár Miklós]]. Mi történt Mayerlingben? – erre a kérdésre próbál választ adni a magyar–osztrák–NSZK tévéfilm. Főszerepben [[Hirtling István]] (Rudolf) és [[Kováts Adél]] (Mária)
=== Színház ===
* ''[[Rudolf (musical)|Rudolf]]'' musical, Frederic Morton: ''Nyugtalan ragyogás'' c. könyve nyomán (szövegíró: Jack Murphy, zeneszerző: [[Frank Wildhorn]]). Magyarországon 2007-ben a [[Budapesti Operettszínház]] mutatta be, rendező: [[Kerényi Miklós Gábor]].
* [[Kiss Irén (író)|Kiss Irén]]: ''„Mayerlingi fondorlatok”'' 1987. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Kamaraszínház, rendezte: [[Tömöry Péter]].
'''<big>Balett</big>'''
* Mayerling ''(balett),'' koreográfus: Sir Kenneth MacMillan, forgatókönyv: Gillian Freeman, zene: [[Liszt Ferenc]] műveiből összeállította, részben hangszerelte [[John Lanchbery]]. Bemutató: Royal Ballet, [[London]], 1978. február 14.[https://en.wikipedia.org/wiki/Mayerling_(ballet)] [[Magyar Állami Operaház]], 2004. április 24.[https://gondola.hu/cikkek/35249-Mayerling_.html]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=4}}
==Források==
* Brigitte Hamann: Rudolf trónörökös, Európa Könyvkiadó, 2008
* [http://www.mayerling.de/gesch_umf.htm Umfassender Bericht: Die Mayerling-Affäre]
* [http://www.nlcafe.hu/sztarok/20150130/rudolf-foherceg-habsburg-halal/ Rudolf főherceg – végzett magával, vagy gyilkosság áldozata lett a Monarchia trónörököse]
* [http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.duke.edu/20150201-mayerling-rudolf-foherceg-osztrak-magyar-monarchia.html A mayerlingi vadászkastély máig élő rejtélye]
* [http://fishingandhuntingtv.com/hungarian/vadaszeletek-1-rudolf-tronorokos/ Vadászéletek 1. – Rudolf trónörökös]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem}}
[[Kategória:1889]]
|
