„Péter apostol” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
93. sor:
 
== Péter és a pápaság ==
Személyét a római, görög- és keleti katolikusok az [[Római pápák listája|első pápaként]] tisztelik és az apostolok elöljárójaként. A Katolikuskatolikus hagyomány szerint 33-tól 67-ig szolgált. Az ortodoxok elismerik mint apostolt és pátriárkát, de nem ismerik el az egyház egyetemes fejének. A protestánsok egy része apostoli elöljáró voltát is vitatja.
 
=== Katolikus tanítás ===
99. sor:
A katolikus egyház Jézusnak az alábbi evangéliumi szavaiból vezeti le Péter pápaságát:
{{Idézet|''„Te Péter vagy és én erre a sziklára fogom építeni egyházamat, és ezen az alvilág erői nem fognak győzedelmeskedni. Neked adom a mennyek országának a kulcsait; amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."''<ref>Mt 16,18-19</ref>|i=0}}
Az evangélium szerint Jézus csak Péternek nyilatkozott ilyen értelemben, senki másnak. A szikla Péter, ez egyértelmű a petra-Petrosz ill. a kéfa-Kéfás megfelelésből. Krisztus az alapító, az építész szerepében jelenik meg, aki ''épít''. A ''kő'' , ill a ''szikla'' nem a "hitet" , hanem az élő embert jelöli, ezt maga Péter tanúsítja levelében.<ref>l. 1 Pét 2,5 - „magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá”</ref> Jézus csak Pétert nevezte sziklának, ''senki mást'', jelezve hogy rá építi egyházát. A kulcsok egyrészt a tanítóhivatali tekintélyt jelentik, másrészről viszont a bíráskodást, vitás ügyek eldöntését is.<ref>"A katolikus tanítás szerint a „kulcsok hatalma” az Egyházegyház fegyelmi és hivatali tekintélyére vonatkozik elsősorban a hit és az erkölcs kívánalmaira tekintettel (a Mennyek országának a kulcsai). Ám ez a hatalom jogot ad minden olyan ügy eldöntésére is, ami az Egyházegyház életében jelentős lehet. Úgy, ahogy az Iz 22,22-ben is (vö. Iz 9,6; Jób 12,14; Jel 3,7) a kulcs birtoklása az ország ügyeinek a közvetlen irányítására ad lehetőséget és jogot. Ebből a hatalomból erednek az egyházi elítélések, a kiközösítések, a bűnbocsánati, és a keresztségi fegyelem, a vezeklések kiszabása, és a törvényhozói, ill. bírósági hatalom. Az Ószövetségben is megtaláljuk ezt a hivatalt mint az úgynevezett udvarnagyi, avagy kormányzói tisztség. Ezt a hivatalt Izraelben Salamon vezette be (régészeti bizonyítékok vannak erre) az Egyiptomban meglévő tisztség (a „palota kormányzója”) alapján. Egyiptomban és Izraelben is ez a tisztség közvetlenül a fáraó, ill. a király után következett (vö. pl. Ter 41,39-44; Ter 43,19 skk; 1Kir 18,3; 2Kir 15,5; 18,18), és minden olyan joggal fel volt ruházva a megbízott, mint a király. A kulcsok átadása Jézus korában teljesen közérthető szimbolikus tett volt, aminek megvolt a konkrét jelentése: a hatalom átruházása." Dave Armstrong:''50 New Testament Proofs for Peter’s Primacy & the Papacy'', ford.: [http://www.depositum.hu/peter.html depositum.hu]</ref>
{{Idézet|''"Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram - felelte -, tudod, hogy szeretlek.” Erre így szólt hozzá: „Legeltesd bárányaimat!” Aztán másodszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” „Igen, Uram - válaszolta -, tudod, hogy szeretlek.” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!” Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?” S így válaszolt: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” Jézus ismét azt mondta: „Legeltesd juhaimat!”''<ref>Jn 21,15-17</ref>|i=0}}
 
Aki legelteti a juhokat, a pásztor. A pásztor a juhok fölött áll. A pásztorok a vezetők, elöljárók, a juhok a hívők, Jézus szavai alapján. Jézus csak Péternek mondott ilyet, tehát őt nevezte ki vezetőnek az egész Egyházegyház fölé, míg a többi püspök ''(episzkoposz)'' a pásztorság egy hasonló, de alárendelt szerepét kapják csak meg (ApCsel 20,28; 1Pét 5,2). Ezt a megbízatást Jézus ''háromszor ismételi el'', az ősi keleti esküformulát használva.<ref>"Ezt a megbizatástmegbízatást Jézus háromszor elismétli, amellyel egyrészt az ünnepélyességet fokozza, másrészt pedig jogi formát ad a hatalomátruházásnak, ugyanis a keleti világban a jogi szerződéseket ismételték meg háromszor tanúk jelenlétében (vö. Ter 23,3-18). Azaz Péter hivatalosan is megbízatást kap az egész nyáj pasztorálására. Hogy ebben a szövegben nem csupán a szokásosan magyarázott rehabilitálásról van szó, amellyel Jézus megbocsátja Péter háromszori tagadását, hanem egy tekintélyen alapuló hatalommal való felruházásról is, azt protestáns kommentátorok is elismerik, pl. Harnack, W. Bauer, Loisy, Cullmann stb. (vö. Benedikt Schwank: János. Agapé. 2001. 616. o.)" Dave Armstrong:''50 New Testament Proofs for Peter’s Primacy & the Papacy'', ford.: [http://www.depositum.hu/peter.html depositum.hu]</ref>
A Jézus kiválasztotta tizenkettő közül Péter neve az Újszövetségben 156-szor szerepel,<ref>https://biblehub.com/greek/4074.htm</ref> míg az összes többi apostolé ''együttvéve'' 130-szor.<ref>[https://www.scripturecatholic.com/the-primacy-of-peter "Peter is mentioned 155 times and the rest of apostles combined are only mentioned 130 times."]/</ref> A Péter után leggyakrabban említett apostol, János, a ''szeretett tanítvány'', mindössze 48-szor fordul elő.<ref>https://www.catholicculture.org/culture/library/view.cfm?recnum=81</ref> Máté evangéliuma külön ''elsőnek'' nevezi Pétert, jelezve ''elöljáró'' és ''vezető'' voltát.<ref>"Péter neve mindig az első az apostolok névlistájában. Máté ráadásul még külön „az első”-nek is nevezi (10,2), amelyre, ha csak egyszerű felsorolás lenne, nem lett volna szükség, és így a "az első" (prótosz) szócskát elativusi, érték kiemelésre, rangsorolásra használatos jelentéssel kell értelmezni, amellyel Máté Péter kiemelkedő, elsőrangú szerepére utal. Ezt a véleményt képviseli Walter Bauer is, az újszövetségi görög nyelv híres professzora. Az iskarióti Júdás, ugyanilyen értelemben, mindig az utolsó helyen van megemlítve." Dave Armstrong:''50 New Testament Proofs for Peter’s Primacy & the Papacy'', ford.: [http://www.depositum.hu/peter.html depositum.hu]</ref> Az adószedők Péterhez mennek oda,<ref>Mt. 17:24-25: "Amikor Kafarnaumba értek, odamentek Péterhez az adószedők és megkérdezték: „Mesteretek nem fizet templomadót?” „De igen” - felelte."</ref> jelezve hogy őt tekintik az elsőnek a tanítványok között. Péter Jézus helyett, annak nevében felel nekik. Jézus az adót Péterrel fizetteti be, ''kettejükért'' (vagyis egyetlen más apostolért sem).<ref>Mt. 17:26-27: "Mikor hazaért, Jézus megelőzte a kérdéssel: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, a fiaiktól vagy az idegenektől?” „Az idegenektől” - válaszolta. Jézus így folytatta: „A fiak tehát mentesek alóla. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda '''értem és érted'''!”</ref> Péter neve mindig az ''első'' Jézus belső tanítványi körén belül (Péter, Jakab és János), és e belső körön belül is mindig Péteré a főszerep.<ref>Mt 17,1 "Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre."</ref><ref>Mt 17,4 "Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.”</ref><ref>Mt 26,37
109. sor:
Jézus feltámadásánál az üres sírhoz sietve az előbb odaérő János a ''szeretett tanítvány'' szándékosan megvárja Pétert, és csak utána lép be a sírba, elismerve ezzel vezető szerepét.<ref>Jn 20,3-6.8 "Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be... Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot... Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt."</ref>
 
A katolikus egyház tanítása, egyetértésben a keleti ortodox egyházakkal, de vitában a protestánsokkal általában, hogy az apostolok utódokra találtak a püspökökben, akiknek kézrátétellel adták tovább a helyi egyházak vezetésének feladatát. A kézrátételek sorozata az apostoloktól máig folytonos, azaz a mai püspökök is az apostolok utódainak tekintendők, akár a Katolikuskatolikus Egyházbanegyházban, akár a keleti ortodox egyházakban. A püspökök és papok az egyszerű hívők fölött állanak, és állottak mindig is, apostol-utódként, lásd ApCsel 20,28<ref>"Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére '''elöljáróul''', hogy igazgassátok az Isten egyházát.” </ref> és Ef 4,11<ref>„Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett.”</ref>.
 
A katolikus egyháznak kifejezett felekezeti meggyőződése, amely minden más kereszténytől megkülönbözteti, hogy Péter apostol szentírási vezető szerepe is folytatódik a mindenkori római pápa személyében. Ezzel együtt fontos, hogy Szent Péter az apostolok között volt első, a mindenkori pápa pedig az apostolok utódai, vagyis a püspökök között, így Szent Péter katolikus koncepció szerint is fontosabb személyiség bármelyik későbbi pápánál.