„Pascal törvénye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.193.136 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
5. sor:
ahol ''ρ'' (ró) a közeg [[sűrűség]]e, ''g'' a [[nehézségi gyorsulás]] és ''h''<sub>1</sub>, ''h''<sub>2</sub> a [[magasság]].
A törvény a 17. századi nagy francia tudósnak, [[Blaise Pascal]]nak nevéhez fűződik.
Nyugvó folyadékokban a szilárd testekkel ellentétben nem ébredhet [[nyírófeszültség|csúsztató feszültség]]. Áramló folyadékokban természetesen ébred a [[viszkozitás]]ból eredő belső [[súrlódás]], azonban ez a [[sebesség]] függvénye. Ez egyszerű szavakkal azt jelenti, hogy például nyugvó vízfelület és szélcsend mellett egyetlen ember is el tud vontatni egy akármekkora hajót, ha lassan is.
13. sor:
Jelöljünk ki képzeletben a nyugvó folyadékban egy tetszőleges háromoldalú hasábot. A hasáb oldallapjaira ható, a nyomásból származó erők merőlegesek a lapokra. Ha az ábra szerint felrajzoljuk az erők egyensúlyát jelentő vektorsokszöget, akkor látható, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha az erők az oldallapok területével arányosak, ebből viszont, mivel az oldallapra ható erő nagysága a nyomás és a terület szorzatával egyenlő, az következik, hogy a nyomásnak minden lapon egyenlőnek kell lennie. Ez akkor is igaz, ha súlyos folyadékról van szó, melynél a nyomás a magasság függvényében változik, mert ha a lapok méreteit arányosan csökkentjük, határértékben a nyomáseltérés nullához tart.
Mivel a hasábot tetszőlegesen vettük fel, ebből következik, hogy a nyugvó folyadék (vagy gáz) egy pontjában mérhető nyomás nagysága független az iránytól. Ha a szilárd testekben ébredő feszültségek fogalmaival akarjuk ezt kifejezni, az mondható, hogy a folyadék feszültségi
== Alkalmazások ==
| |||