„Franciaország” változatai közötti eltérés

==== Etnikumok ====

Franciaországot a történelem előtti időktől kezdve kereskedelmi, népvándorlási és hadműveleti utak szövik át. A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta ([[Kelták|gall]] és [[bretonok|breton]]), akvitán ([[baszkok|baszk]] származású), [[Római Birodalom|római]] és [[Germánok|germán]] ([[frankok|frank]], [[gótok|vizigót]], [[burgundok|burgund]], [[normannok|normann]]). A történelmi népcsoportokon kívül a [[19. század]]tól kezdve további népcsoportok települtek Franciaországba, csak a legismertebbeket említve: [[Belgium|belgák]], [[olaszok]], [[spanyolok]], [[portugálok]], [[lengyelek]], [[örmények]], [[Kelet-Európa|kelet-európai]] [[Zsidó vallás|zsidók]], [[magreb]] népek, [[arabok]], [[berberek]], [[Afrika|fekete-afrikaiak]] és kínaiak. Jelenlegi becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokhoz]] és [[Kanada|Kanadához]]. A hivatalos statisztika szerint, a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók aránya azonban egyre nő, megbecsülni nehéz a számukat. Többségük afrikai és ázsiai bevándorló, elsősorban arab és fekete. Főleg a volt gyarmatokról érkeznek, leginkább [[Algéria|Algériából]], [[Marokkó]]ból, [[Tunézia|Tunéziából]]. A franciákon belül a különböző, nyelvjárások (valójában önálló nyelvek) beszélői, mint például az [[Okcitán nyelv|okszitánok, provanszálok]] aránya 21%. Az [[Elzászi nyelv|elzászi németek]] és a bretonok aránya egyaránt 1,5%. A [[katalánok]], [[cigányok]] és [[korzikaiak]] aránya 1,5-1,5%. A flamandok 0,3% míg a baszkok aránya 0,2%.<ref>A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008</ref>

 

==== Nyelvi megoszlás ====