„Nemesócsa” változatai közötti eltérés

A falu környékéről kelta kori leletek származnak.<ref>[[Gyulai Rudolf]] 1889: Kalauz. 2 No. 77-79.</ref> Területén római pénz is előkerült, valamint feltételezhetően innét származik egy [[Ámor]] szobrocska a győri múzeum gyűjteményében.<ref>Barta, F. J. - [[Kurt Willvonseder]] 1934: Zur ur- und frühgeschichtlichen Besiedlung der Großen Schütt. Sudeta X, 21; Krížek, F. 1936: Limes Romanus na Žitném ostrově. Bratislava X, 422; [[Vojtech Ondrouch]] 1938: Limes Romanus na Slovensku. Bratislava, 88, 124.</ref> [[Végh Adorján]] kertjében (a falu DK-i részén) az 1870-80-as éveiben 9 csontvázas sírt találtak a 10. századi magyarság tárgyi emlékanyagával (arany fülbevalók, bronz S-végű hajkarikák, karperec, nyakperec, gomb, szablya,<ref>Arch. Ért. XI; 1880 XIV, 352; [[Pósta Béla]] 1905: Régészeti tanulmányok az Oroszföldön. Budapest-Leipzig, 88-89, 16. rajz.</ref> kopja, csont íjlemezek,<ref>Végh, A. 1881: Értekezése a nemes-ócsai temetőről. Arch. Ért. 14, 8-10, XLII-XLIII. tábla; [[Kovács László (régész)|Kovács László]] 1986: Viselet, fegyverek. In: Kristó Gy.: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 322, 7. kép; Bíró Ádám 2013: A 10-11. századi Kárpát-medencei íjlemezek külső forráskritikai problémái. In: [[Révész László (régész)|Révész László]]-[[Wolf Mária]] (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Szeged, 398.</ref> nyílhegyek, Berengár (888-924) dénárja).<ref>[[Végh Adorján]] 1880: A nemes-ócsai pogány-magyar temető Végh Adorján kertjében. [[Komáromi Lapok]] I/4, 1-2 (1880. július 24.); [[Jan Eisner]] 1933: Slovensko v pravěku. Bratislava, 281; [[Hampel József]] 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II. Braunschweig, 564-567; [[Szőke Béla (régész)|Szőke Béla]] 1962: A közép-duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Budapest, 85 (?); [[Anton Točík]] 1968: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava, 63-64; [[Darina Bialeková|Bialeková, D.]] 1989 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 141 No. 37/181-1.</ref> 10. századból származik a magángyűjteménybe került palmettákkal díszített szíjvég is.<ref>Hampel 1905 II, 758; 1907: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeihez. Budapest, 123-124; Szőke 1962, 85.</ref> Valószínűleg az 1930-as években is 10. századi sírokat bolygattak meg.<ref>Barta/ Willvonseder, 13-14; [[Jan Eisner]] 1935: Prehistorický výzkum na Slovensku a v Podkarpatské Rusi roku 1934. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXIX, 79.</ref> 1977-ben a Töröm-pusztai tejüzem építésekor, terepbejárás alkalmával középkori leletek is előkerültek. A komáromi [[Duna Menti Múzeum]]ba két 10-11. századra keltezett edény és egyéb cseréptöredékek kerültek be.<ref>Duna Menti Múzeum, Régészeti Gyűjtemény, lsz. I-4336-4339.</ref> Ezen kívül 3 csontvázas sírt találtak mellékletek nélkül.<ref>1977 Výročná správa Oblastného podunajského múzea. Komárno, 7.</ref>

 

 

[[1849]] augusztusában a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig itt táborozott. [[1894]]-ben egy hatalmas tűzvészben majdnem az egész falu elpusztult. A földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó faluban a [[19. század]]ban szeszgyár, tejüzem, téglagyár és kavicsbánya is működött.