Wikipédia

„Wormsi konkordátum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Előzmények: vandálkodtak az oldalon
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (Almakompót651805 és 193.224.134.11), visszaállítva Pasztilla szerkesztésére
1. sor:
[[Fájl:Urkunde Wormser Konkordat-bg.png|thumb|''Heinricianum'' a wormsi konkordátum (vatikáni archívumból)]]
A '''wormsi konkordátum''' annak a megegyezésnek az elnevezése, melyet a pápaság és a császárság kötött [[1122]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] a köztük folyó hatalmi harcok lezárására [[Worms (település)|Worms]] városánál. Az [[invesztitúra]] joga ezután megoszlott a világi vezető császárság, és az egyház élén álló pápaság között.
Jó dolog
 
== Előzmények ==
A pápaság és a császárság közötti elsőbbségért folytatott küzdelem a középkor első századaiig nyúlik vissza, amikor is a pápaság a hamisított [[Donatio Constantini]]<nowiki/> oklevéllel bejelentette igényét, hogy a pápát ismerjék el a nyugati világ vezetőjének. Mivel világi hivatalnokság, bürokrácia nem létezett, ezért az egyháziak látták el az adminisztráció feladatait az európai államokban, cserében hivatali birtokokat kaptak.
 
Az invesztitúra körüli harc lényege az volt, hogy a pápa iktathatja-e be a hivatali tisztségbe - és ezzel értelemszerűen a hivatali birtokba - az adott személyt a [[Német-római Birodalom|Német-római birodalom]] területén, vagy pedig a császár. Másképpen fogalmazva: melyiküknek van joghatósága, és tulajdonjoga az egyházi birtokok felett.
9. sor:
[[VII. Gergely pápa|VII. Gergely]] pápaságával az egyház erélyesebben lépett fel az invesztitúra jogának gyakorlásáért. A pápaság első nagyobb sikerei akkor mutatkoztak, amikor [[III. Henrik német-római császár]] halála után a pápát a bíborosi testület választotta, nem pedig a császár - később a pápai és bíborosi választási jog kiküszöbölésére IV. Károly császár megalkotta a [[Német Aranybulla]] nevű dokumentumot..
 
Ezt a sikert a VII. Gergely által kiadott 1075-ös ''[[Dictatus papae]]'' kezdetű [[dekrétum]] biztosította. Ebben a dokumentumban Gergely egyértelműen megfogalmazta a pápaság hatalmi igényeit.
 
{| class="wikitable"
{{Bővebben|Dictatus papae}}
|
 
|''Bővebben: [[Dictatus papae]]''
|}
Változás csak az [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]], valamint [[II. Kallixtusz pápa]] által kötött kiegyezéssel következett be. Az 1122. szeptember 23-án kötött megegyezés szerint az invesztitúra joga megoszlik a világi és egyházi hatalom között. A pápa iktatta be a jelölteket tisztségeikbe, azonban a császár adta át a világi hatalom jelképét, a jogart.
 
Az [[Invesztitúraharc|invesztitúraharcokinvesztitúraharc]]ok azonban ezzel a megegyezéssel nem zárultak le. A wormsi konkordátum mindössze a harcok szünetét hozta, azok [[III. Sándor pápa|III. Sándor]], majd [[III. Ince pápa|III. Ince]] pápasága alatt kiújultak.
 
== A wormsi konkordátum tartalma ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wormsi_konkordátum”