„Antidiuretikus hormon” változatai közötti eltérés

Amikor a szervezet kevés vízhez jut, megnövekedik a vérben található [[nátrium]]-, [[klór|klorid]]-, illetve [[kálium]]-ionok koncentrációja, ami a szervezet számára káros. Ezért a megemelkedett vérkoncentrációt a hipotalamusz ozmoreceptorai érzékelik és serkentik az ADH felszabadulását az agyalapi mirigyből. Az ADH a vérárammal a vese gyűjtőcsatornáihoz jut. A csatornát körülvevő sejtek normális esetben víz számára átjárhatatlanok és így megakadályozzák a víz vizeletből történő visszavételét. Az ADH a vesesejtek membránjában található receptorokhoz köt. A receptorok a sejt belsejében raktárakból [[kalcium]]ot szabadítanak fel. A felszabadult kalciummolekulákkalcium-ionok beiindítanak egy folyamatot, melynek során az aquaporint tartalmazó [[vezikulum]]ok a sejtmembránnal fuzionálnak és a vízcsatornák beépülnek a membránba. Ennek hatására a vesetubulust körülvevő sejt membránja átjárhatóvá válik a víz számára és a víz a sejt belsejéből visszakerül a véráramba.