„Mogyorósfalu” változatai közötti eltérés

A települést a német jog szerint soltész általi betelepítéssel alapították a [[14. század]]ban. [[1430]]-ban a Perényi családnak acsalád sztropkói uradalomuradalmának felosztásáról szóló oklevelében említik először. A falu eredetileg a Drugeth család [[Barkó (település)|barkói]] uradalmához tartozott, de a [[15. század]]ban már a Perényiek birtoka. A faluban – az írott források szerint – a [[16. század]] közepén már bizonyosan állt templomatemplom és plébániája,plébánia (a fatemplom építését a 14. vagy 15. századra teszik). [[1567]]-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. A templom [[1579]] és a [[18. század]] eleje között az evangélikusok kezén volt. A falu [[171582]]-ben 7 portáig adózott. század[[1600]]-ban végéna újsoltész kőtemplomotházán építettek.kívül A13 mailakott katolikusjobbágyháza templomvolt. [[1794]]A ésfaluban [[1798]]ekkor közötttemplom, épültplébánia és [[Keresztelőiskola Szentis János]]állt. tiszteletéreA szentelték17. Aszázadban falulakói eredetilegegyre ajobban Drugeth családelszegényedtek, [[Barkó (település)|barkói1610]]-ben uradalmáhozcsak tartozottegy, de[[1623]]-ban aháromnegyed, [[15. század1635]]ban-ben mármegint aegy Perényiekportáig birtokaadóztak. A 16. és 17. században újra a Drugetheké a [[homonna]]i uradalom részeként, egészen a család [[1684]]-ben történt kihalásáig. Ezután a Keczer és Malonyai családok a főbb birtokosai. [[1567]]-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. A [[1582]]-ben 7 portáig adózott. [[1600]]-ban soltész házán kívül 13 lakott jobbágyháza volt. A faluban ekkor templom, plébánia és iskola is állt. A 17. században lakói egyre jobban elszegényedtek, [[1610század]]-ben csakvégén egy,új [[1623]]-bankőtemplomot háromnegyed,építettek [[1635]]-bena megint egy portáig adóztaktelepülésen. A 17. és 18. század fordulóján Mogyorósfalu a kis falvak közé számított. [[1715]]-ben 8 jobbágytelke volt, ezután azonban a falu valószínűleg elpusztult, mert [[1720]]-ban az adóösszeírásban már nem említik. A mai katolikus templom [[1794]] és [[1798]] között épült és [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelték.

A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"LESZKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Ketzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához, és Stefanóczhoz egy fertály órányira, hegyes, agyagos határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán van."''”<ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Leszkócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1 1/4 mfdnyire: 423 római, 100 g. kath., 4 zsidó lak., 329 hold szántófölddel. F. u. Keczer. Ut. posta N.-Mihály.''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''

[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyevármegyét tárgyaló monográfiájarésze szerint: „''"Mogyorósújfalu, azelőtt Leszkócz, tót kisközség 44 házzal és 279 róm. kath. vallású lakossal. Temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Keczer, majd a Malonyay család lett az ura. Újabban báró Ragályi-Balassa Ferenczné birtoka volt, melyet azonban parczelláztatott. Az erdőbirtokot gróf Andrássy Sándor vette meg."''”<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>

[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Homonnai járás]]áhozjárásához tartozott.

2011-ben 448 lakosából 422 szlovák volt.

* Krisztus Teste tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1798]]-ban épült [[klasszicista stílus]]ban.

* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=467slovensko/presovsky-kraj/okres-humenne/lieskovec/profile Községinfó]