|
Bevezetőrészleg: <ref>{{Cite web |url=http://r.search.yahoo.com/RV=2/RE=1559261411/RO=10/RU=https://www.citatum.hu/kategoria/Konyv/RK=2/RS=x8c77DsMGzuySXXoEWg0e2Uiom0- |work=r.search.yahoo.com |accessdate=2019-05-30}}</ref>
[[Fájl:Georg Büchmann, Geflügelte Worte, 19. Auflage, 1898.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv]]
'''''[[,,Valahányszor kinyitsz egy könyvet és elolvasod, egy fa elmosolyodik, mert látja, van élet a halál után."]]'''''[[Fájl:Georg Büchmann, Geflügelte Worte, 19. Auflage, 1898.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv]]
A '''könyv''' (nyomtatott papírkönyv) az [[UNESCO]] meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva.<ref>http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=13068&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html Recommendation concerning the International Standardization of Statistics Relating to Book Production and Periodicals</ref><ref>{http://www.britannica.com/EBchecked/topic/73295/book Book Publication}</ref><ref>http://erettsegi.com/tetelek/informatika/dokumentum-fogalma-fajtai/ A DOKUMENTUM FOGALMA, FAJTÁI</ref>
== Főbb jellemzői ==
'''''A dzsungel könyve''''' (eredeti cím: ''The Jungle Book'') Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a ''Kvikvern'' és ''A fehér fóka'' című novellákat. Kipling Indiában született, így jól ismerte az indiai dzsungelt. A könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint ''a dzsungel törvénye'' jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik.
Az [[ókor]]tól a [[20. század]] közepéig a legfontosabb és legelterjedtebb [[információ]]hordozó médium. Megjelenési formája változatos, leginkább összefűzött vagy -kötött, többnyire [[papír]] alapú lapokból áll. A papír tömeggyártása előtt [[pergamen]]t használtak. A lapokra felvitt [[jel]]ek hordozzák az információt. A hagyományosan valamilyen [[nyelv]]en, [[írás]]ban, [[szöveg]]ként rögzített információt az [[olvasás]] művelete segítségével kapjuk vissza. [[Kép]]i információt (illusztrációt) is tartalmazhat.<ref>http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez30.htm Az illusztrált könyv</ref>
Használatának megkönnyítésére a lapok oldalait számozzák, a tartalom részei közötti eligazodást a tagolás és a [[tipográfia]] mellett külön [[tartalomjegyzék]], [[tárgymutató]] vagy [[névmutató]] is segítheti.
== Története ==
[[Fájl:RomancePapyrus.jpg|bélyegkép|balra|300px|Görög nyelvű kézirat töredéke a [[2. század]]ból]]
Az emberek szeretik a listákat. A könyvek világában a listák külön műfajjá váltak: „az évszázad legjobb könyvei”, „100 könyv, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” és így tovább. Ez a kötet is egy ilyesféle lista: csodálatos tárgyak csodálatos felsorolása, amely korszakokon és kultúrákon átívelő összefüggéseket tár az olvasó elé.
Az ókori [[sumer]], [[egyiptom]]i, [[görögök|görög]] vagy éppen [[latin nyelv|latin]] könyveket ma inkább [[agyagtábla|agyagtábláknak]], illetve [[könyvtekercs|tekercseknek]] mondanánk (a mai elnevezés a fentebb leírt formájú könyvekre érvényes), a latin ''liber'', illetve [[görög nyelv|görög]] ''byblion''/''byblos'' szavakat azonban összefüggő szövegük és mai könyv alakú reprezentációjuk miatt mégis könyvnek mondjuk (pl: ''Epigrammatum Libri'').
=== A középkori kéziratos könyvek ===
[[Fájl:Petrus Lombardus Quatuor Libri Sententiarum.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Középkori kéziratos szöveg a [[13. század]] végéről]]
[[Fájl:Bamboo book - binding - UCR.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Bambusz]] könyv - [[Sun Zi]]: ''[[A háború művészete]]'']]
A könyv közvetlen elődjének a legtöbbször [[pergamen]]re kézzel írt, összefüggő szöveget alkotó '''kéziratos könyvet''' tekinthetjük. A középkori Európa egyre fejlődő tudományos élete jelentős számú szöveg másolását tette szükségessé.
Az ókortól a kora középkorig a leggyakoribb kéziratos könyv a [[kódex]] volt, amely küllemében a mai könyvre emlékeztetett, mivel az elhasználódástól védő borítója, gerince volt, és lapjait összefűzték.
A kéziratos könyv a mai könyvtől eltérő olvasótábor igényeit elégítette ki, és készítésének technikai lehetőségei miatt jelentősen eltért attól. A kéziratos könyvet elsősorban a papság, a királyi [[közigazgatás]], a feudális főurak és az [[egyetem]]ek polgárai használták. Elvileg minden kéziratos könyv egyedi darab volt, ezért a ma szokásos könyvazonosítási módszerek nem voltak használhatók: a lapokat nem számozták, a szövegeket fejezetekre és bekezdésekre tagolták, és ezeket látták el számokkal. A könyvnek nem volt címlapja, kolofonja, a másoló nevét nem rögzítették. Néhány jelentős művet a középkorban rendszeresen használtak és másoltak, ezek idézésmódja a kéziratos könyvekből maradt ránk (például [[Biblia]], illetve a [[Corpus Iuris Civilis]] könyvei).
A kéziratos könyvek egy része luxuskivitelben készült, gazdag illusztrációval, kiváló minőségű pergamenre festve. A könyv kalligráfiája, kézírásának képe művészi kivitelű volt. Ilyen kivitelben főleg vallási művek, illetve törvénykönyvek, kódexek készültek. Az egyetemi polgárság számára jóval egyszerűbb kivitelű és a késő középkorban a 14. századtól már gyakran papírra írt kéziratos könyvek készültek, mert a papír olcsóbb és könnyebben előállítható volt. A szegényebb diákok egyetemi éveik alatt maguk készítették el kéziratos könyvtárukat.
A könyvek egyházon kívüli olvasása, az írni–olvasni tudás, az ezzel járó kulturáltság nem mindig érdemelt ki tiszteletet a köznép körében. [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király olvasott ember volt, „könyves” neve viszont akkoriban nem dicsérő, hanem inkább gúnyolódó jelző volt: ma a „könyvmoly” szót használnánk helyette.
=== Gutenberg és a nyomda feltalálása ===
[[Fájl:Europäische Buchproduktion 500–1800.png|thumb|200px|Könyvkészítés Európában. 500-tól 1800-ig évi tízezer példánytól évi több száz millióra nőtt. A kéziratos könyveket narancssárga, a nyomtatott könyveket kék oszlopok jelzik]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-R67584, Düsseldorf, Presseausstellung, Gutenbergpresse.jpg|thumb|200px|Gutenberg nyomdájának másolata az 1947-es düsseldorfi nyomdászati kiállításon, mellette egy nyomdász történelmi viseletben]]
A '''[[könyvnyomtatás]] feltalálását''' [[Európa|Európában]] a legtöbben [[Johannes Gutenberg]] nevéhez kötik, aki a mozgatható betűnyomás legvalószínűbb feltalálója. Gutenberg az aranyműves társaival, illetve több más mester tőle függetlenül már az [[1430-as évek]]ben kísérletezett egy olyan mechanikus sokszorosítási eljárással, amivel szövegeket lehet reprodukálni. Azzal a technikával, amit könyvnyomtatásnak nevezhetünk, vélhetőleg ő tudott először az [[1440-es évek]] végén kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes [[Biblia|Bibliát]] kinyomtatni. [[Korea (történelmi)|Koreában]] már 200 évvel korábban már nyomtattak mozgatható fém írásjegyekkel, ami gyaníthatóan a kínai agyag írásjegyek továbbfejlesztése volt. Ezt azonban ritkán használták.
Gutenberg találmányának lényege az önállóan használható, a [[szedés]] során újrarendezhető betű nyomóformák ([[karakter]]ek) használata egy olyan egyszerű [[sajtó]] segítségével, amivel egy teljes papír- vagy pergamenívet tele lehetett nyomtatni, majd az íveket lapok szerint rendezve könyv alakba lehetett fűzni.
A [[könyvnyomtatás]] technikája elterjesztette a drága [[pergamen]] helyett az egyre jobb minőségű és egyre olcsóbban elérhető [[papír]] használatát. Ugyan a [[betűmetszés]] és betűöntés kezdetben fáradságos és drága művelet volt, a mechanikus sokszorosítás és kéziratoknál ritkán használt papír egyre nagyobb kínálata összességében olcsóbb és megbízhatóbb terméket eredményezett a kódexeknél és másolt kéziratoknál. Már Gutenberg első, kezdetleges technikával, és nagy műgonddal készült 42 soros Bibliája is fele akkora költséggel készült, mint egy kézírásos [[Biblia]]. A nyomtatás folyamatos fejlődése és gyors elterjedése tömegáruvá tette a könyvet. Ez segítette a reformáció és a felvilágosodás terjedését.
Az első könyvek vagy '''ősnyomatok''' a középkori kéziratos könyvek és a mai könyvek közötti átmenetet képeztek. Az első nyomdászok a kéziratok írásképét, szerkesztési módját igyekeztek másolni, és gyakran kézzel illusztrálták, vagy festett [[iniciálé]]kkal látták el műveiket. A könyvek illusztrálására használt [[fametszet]] a rendszeres olvasásban még gyakorlatlan új vásárlói kör számára könnyítette a szöveg megértését.
=== A modern könyv ===
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] [[Biblia|Bibliája]]]]
[[Fájl:Heidelberger Druckmaschine.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Íves nyomdagép]]
A Gutenberg-féle eljárás helyét fokozatosan átvették a különböző [[rotációs technika|rotációs technikák]]<!-- mikor?? -->, ahol a nyomóforma nem sík, hanem henger alakú, így nyomtatás folyamatosan történik.
A következő lényeges lépés az '''offset''' gépek elterjedése volt<!-- mikor?? -->, amikor a nyomóhenger sík, és különböző bevonatok biztosítják, hogy a festék a szükséges helyeken megtapadjon, máshol ne.
A digitális nyomtatás lehetővé teszi a szükség szerinti gyors kiadást, akár papír-, akár kemény kötésben. Néhány szolgáltató Interneten kínálja fotókönyvek előállítását, amelyekből megegyezés szerint kevés, akár egy példány is előállítható. 2009-től a Wikipédia cikkeiből is lehet igény szerinti könyvet összeállítani. Az [[e-könyv]] 2000-ben jelent meg, és az Internet is konkurrenciát jelent a könyvek számára.<ref>[http://www.golem.de/0802/57656.html ''Brockhaus voraussichtlich in Zukunft nur noch online.''] golem.de, abgerufen am 8. März 2011.</ref>
A középkorban a szöveg és a képek egy egységet alkottak. A 20. században a Bauhaus művészei nyomdai grafikával illusztrált [[művészkönyv]]eket adtak ki limitált kiadásban.
2004-ben a [[Mazda]] egy 3,07 × 3,42 m oldalú képeskönyvet adott ki.
A ma létező legnagyobb könyv a tervek szerint 2008 végére készül el a Borsod megyei [[Arnót]]on: lapjai 3,5 × 4 méteresek lesznek, terjedelme pedig eléri majd a 320 oldalt. A kötet a ''Törékeny természet'' címet kapja majd, és a gömör-tornai karsztvidéket, illetve a határokon átnyúló természeti értékeket fogja bemutatni számos fotóval.<ref>[http://konyves.blog.hu/2008/05/09/a_vilag_legnagyobb_konyve_borsodban A világ legnagyobb könyve Borsodban]</ref><!--Mi lett belőle?-->
A Verlag Faber & Faber egy 2,4 × 2,9 mm oldalú, 32 oldalas könyvet készített offsetnyomással és kézi bőrkötéssel.
2010-ben a Google 130 millióra becsülte a különböző könyvek (nem a példányok) számát. Azonban megjegyezte, hogy a pontos szám attól függ, hogy mit tekintünk könyvnek.<ref>dts Nachrichtenagentur: ''[http://www.dernewsticker.de/news.php?id=192540&i=akrpnf Google zählt weltweit rund 130 Millionen Bücher]'', vom 5. August 2010, abgerufen am 5. August 2010</ref>
Az UNESCO 1995-ben április 23-át a könyv napjává nyilvánította.<ref>[http://www.boersenverein.de/de/portal/Welttag_des_Buches/158273 ''Welttag des Buches''] Börsenverein des Deutschen Buchhandels</ref>
A legtöbbet nyomtatott könyv a Biblia. A Német Bibliatársulat szerint a teljes Bibliát 2015 januárjáig 542 nyelvre fordították le, és további 2344 nyelven jelentek meg belőle részletek.<ref>Informationen zur [http://www.weltbibelhilfe.de/uebersetzung Übersetzung der Bibel] bei weltbibelhilfe.de. Der Stand (Januar 2015) ist beim Diagramm angegeben.</ref>
A [[Manesse-kódex]]et (egy középkori daloskönyv) egy 2006-os kiállításon 50 millió euróért kellett biztosítani.
Az [[Evangeliar Heinrichs des Löwen]] 12. századi kéziratos könyvet 1983 december 6-án a londoni Sotheby’s árverésén 32,5 német márkáért ütötték le.<ref>[http://www.faz.net/aktuell/gesellschaft/heinrich-evangeliar-am-fliegerhorst-uebernahm-das-sek-12693367.html ''Am Fliegerhorst übernahm das SEK: Vor 30 Jahren kam das Heinrich-Evangeliar zurück nach Deutschland.''] faz.net, 4. Dezember 2013</ref>
[[John James Audubons]] ''Birds of America'' könyvének aláírásos kiadása<ref>[http://www.audubon.org/birds-of-america John J. Audubon’s Birds of America] (englisch)</ref> a Christie’s egy 2000-es árverésén több, mint 8,8 millió amerikai dollárért kelt el.<ref>{{Cite web |url=http://news-antique.com/?id=491000&pg=1&keys=AUDUBON-Birds-America-Christie |title=News-Antique.com, Informationen, u. a. über Christie’s Auktion |accessdate=2010-08-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120117104501/http://news-antique.com/?id=491000&pg=1&keys=AUDUBON-Birds-America-Christie |archivedate=2012-01-17 }}</ref>
[[Kopernikusz]]tól a ''De revolutionibus orbium coelestium'' első, 1543-as kiadása 2008-ban a Christie’s árverésén 2,2 millió amerikai dollárért talált új gazdára.<ref>[http://www.focus.de/wissen/wissenschaft/kopernikus-altes-neues-weltbild-versteigert_aid_312059.html ''Kopernikus: Altes neues Weltbild versteigert''], Focus online, 18. Juni 2008, abgerufen am 29. November 2013</ref>
=== A könyvek jövője ===
Szócikk a témában: [[Gutenberg-galaxis]]
== Könyvnyomtatás Magyarországon ==
Magyarországon [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása alatt jelentek meg először nyomtatványok. Ezt a kort az ipar és kereskedelem fejlődése jellemezte, amivel párhuzamosan együtt növekedett az olvasni tudó polgárok száma is. Több könyvre lett szükség, mint amennyit a könyvmásoló irodák képesek voltak előállítani, így ez a szükséglet kifejlesztette a sokszorosítás új módszerét, a nyomtatást.
A kézi másolatokhoz drágán lehetett hozzájutni, kevés volt belőlük, ráadásul nem voltak ritkák az értelemzavaró másolási hibák és félreértéseket okozó rövidítések sem. A sokszorosítás technikai feltételei hosszas kísérletezés eredményeként valósultak meg, de végül lehetségessé vált az új, gyorsabb módszer, mellyel már olcsóbban, egyszerre sok példányt lehetett előállítani.
Mátyás ifjú korában jelent meg az első nagy nyomtatott könyv, a Gutenberg biblia, s 20 év sem telt el, már a király székhelyén, Budán is működött nyomda. A magyar nyomdászat meghonosítása tehát az ő nevéhez kapcsolódik, az első magyarországi nyomtatvány, a [[Chronica Hungarorum]], 1473-ban jelent meg. A nyomdász a záró sorokban (az ún. kolofonban) [[Hess András|Andreas Hessnek]] nevezte magát.
== A könyv részei ==
A könyveknek vannak formai és tartalmi részei.
=== A könyv formai részei ===
A könyv két fő formai része a könyvborító és a könyvtest. Mivel a könyv használati tárgy, azért meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ennek meg kell felelnie az anyagnak, elég strapabírónak, megfelelő szakítószilárdságúnak, hajlékonynak, könnyűnek, esztétikusnak kell lennie.
A könyvnek mozgathatónak, és stabilnak is kell lennie. A könyvgyártás számos folyamatból áll; a részeket rendszerint külön állítják elő, és később rakják össze.
Tervezéskor megtervezik a kinézetet, a felépítést és az anyagokat. Ezt rendszerint könyvtervező, művész vagy [[tipográfus]] végzi. Az írás, címsor, lap, papírfajták, könyvjelző szalag, kötés mellett a borítót is meg kell tervezni. Ez az egyik legfontosabb, mert ennek kell felkeltenie a potenciális vásárlók figyelmét, hogy megvegyék a könyvet.
[[Fájl:Bookbinding tied block.jpg|thumb|Egybekötött könyvtest még borító nélkül]]
==== A könyvborító részei ====
* védőborító
* kötéstábla
* gerinc
* fülszöveg
==== A könyvtest részei ====
* védőlap
* [[előzéklap]] (vagy előzék)
* címlap
* számozott oldalak
* mellékletek, táblák<ref>http://webkalauz.uw.hu/tanar/konyvresz.htm</ref>
=== A könyv tartalmi részei ===
A könyv tartalma a következő fő részekre tagolható:
* a főszöveget megelőző járulékos részek;
* főszöveg (a tulajdonképpeni könyv);
* járulékos részek (irodalomjegyzék, utószó, tárgy- és névmutató, stb., stb.
A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését.
Az ismeretközlő művekben mutatókat is találhatunk. Ezek betűrendben sorolják fel a könyvben szereplő fontos fogalmakat, személyneveket, földrajzi helyeket.
A melléklet és a függelék olyan információkat tartalmaz, amiket a szerző fontosnak talált, de nem akart a műben elhelyezni. (például táblázatok, rövidítések, nagyobb képek jegyzéke) Néha hibajegyzéket is jelentetnek meg a könyvhöz, amely javításokat tartalmaz. Mindez bekerülhet a könyvbe is, de önállóan is megjelenhet.
==== A könyv főszövegét megelőző járulékos részek ====
Az előszó a könyv megjelenésének, keletkezésének körülményeiről ad tájékoztatást. A bevezetést a szerző írja, segítségképpen a téma megértéséhez.
A könyv főszövegét megelőző részek elhelyezkedése:
{|class="wikitable"
!Könyvrész neve
!Elhelyezése a könyvben
|-
|Szennycímoldal
|1. oldal
|-
|Sorozatcímoldal
|2. oldal
|-
|Címoldal
|3. oldal
|-
|Copyright oldal
|4. oldal
|-
|Tartalomjegyzék(*)
|5. oldaltól
|-
|Ajánlás
|mindig páratlan oldal
|-
|Mottó
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Előszó
|mindig páratlan oldal
|-
|Köszönetnyilvánítás
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Bevezetés
|mindig páratlan oldal
|-
|}
Fontos tudni, hogy a főszöveget megelőző címnegyedben (az első négy oldal) soha nem szerepelhet oldalszám, de a könyv oldalainak számozásába beleszámítanak! A könyv kialakítása következtében lehetnek üres oldalak, amelyeken sem fejléc, sem lábléc, sem oldalszám nem szerepelhet!
(*)A tartalomjegyzék műszaki és természettudományos témájú könyvekben, enciklopédiákban a könyv elején (a címnegyed után) található, míg egyéb témájú könyvek tartalomjegyzéke a könyv végén található.
==== A könyv főszövegének részei ====
* Első szövegoldal mindig páratlan oldal
* Első jegyzetoldal lehetőleg páratlan oldal
A mű szövegét az író tagolhatja részekre, fejezetekre, alfejezetekre. Előfordul, hogy ezek neveit a könyv minden lapjára ráírják. Ezt élőfejnek nevezzük. Az élőfej a lexikonokban fontos szerepet kap, hiszen segít az eligazodásban. Szépirodalmi műben felesleges!
A jobb megértést segítik a lábjegyzetek (a lap alján levő magyarázat) és a széljegyzetek (a lap szélén
elhelyezett magyarázat).
==== A könyv főszövegét követő járulékos részek ====
A tartalmi rész után az utószó következhet, ami az alkotás végén található és a szerző művel kapcsolatos közléseit tartalmazhatja.
A könyv főszövegét követő részek elhelyezkedése:
{|class="wikitable"
!Könyvrész neve
!Kezdő oldala a könyvben
|-
|Irodalomjegyzék/Bibliográfia
|mindig páratlan oldal
|-
|Utószó
|mindig páratlan oldal
|-
|Függelék
|mindig páratlan oldal
|-
|Kronológia
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Szakkifejezések rendszere
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Névmagyarázatok
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Rövidítések jegyzéke
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|Illusztrációk jegyzéke
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|A kötet szerzői/Közreműködők
|lehetőleg páratlan oldal
|-
|A kötetben közölt írások jegyzéke
|mindig páratlan oldal
|-
|Mutatók
|mindig páratlan oldal
|-
|Idegen nyelvű tartalomjegyzék és rezümé
|mindig páratlan oldal
|-
|Tartalomjegyzék
|mindig páratlan oldal
|-
|Kolofon
|utolsó páros vagy páratlan oldal
|-
|Információs és kereskedelmi oldalak
|tetszőleges
|-
|}
===Felhasznált anyagok===
Nemcsak a könyvtest papír, hanem a borítólapok is. Több különböző papírt használhatnak, köztük jobb minőségű, de drágább fajtákat. A könyvtesttől eltérő a burkolólapok és a borító anyaga, de maga a könyvtest is lehet különböző fajtájú papírokból összeállítva. Például egy olyan könyvben, ahol az illusztrációk nem a szöveg között, hanem külön kiemelt helyen vannak összegyűjtve, lehet a képekhez használt papír más fajtájú, mint a szöveghez használt. A könyv tervezője dönt arról, hogy mihez milyen papírt használjanak.
A könyv borítója rendszerint keményebb papírból, vagy kartonból készül. A könyvekhez néha védőtokot használnak, ez is többnyire karton.
A borítót sokszor más anyaggal, szövettel, bőrrel vagy papírral vonják be.
A könyvek íveit cérnával fűzik össze, és ragasztót is használnak a könyv összeállításához.
===A könyv, mint termék===
A könyvnek, mint terméknek több jellemzője van:
*Habár sok helyen bele lehet olvasni a könyvbe vásárlás előtt, az eladók nem szeretik, ha előre kiolvassák a könyvet. Így többnyire csak utólag derül ki, hogy tetszik-e vagy sem.
*A kiadóknak gyakran nehéz felmérniük a vásárlók igényeit.
*Életciklusa lehet rövid vagy nagyon hosszú.
Mindezek miatt a könyv a spekulatív javak közé tartozik, aminek magas a kockázata a termelőre (kiadóra) nézve. Más médiatermékekhez képest a könyv csak bevételi forrásként hoz jövedelmet, reklámokra kevés lehetőséget ad.
== A könyvek nyilvántartása ==
A könyveket a [[16. század]] óta hagyományosan címük, szerzőjük, kiadójuk és kiadásuk városa szerint tartjuk nyilván. A [[20. század]]ban a globális kiadóvállalatok megjelenésével a kiadás városának jelentősége elhalványult.
A jelenleg legáltalánosabban használt könyvnyilvántartó rendszer az [[ISBN]] Társaság számkódjaira épül. Az ISBN jelzés elő kódcsoportja a könyv származási országára vagy nyelvére, a második kódcsoport a Társasághoz társult könyvkiadók kódszámából, a következő kódcsoport a könyv azonosítására, az utolsó számjegy pedig az ellenőrzésre szolgál. Az ISBN számokhoz automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is. A könyvekre való hivatkozásnál a Wikipédia is az ISBN számokat támogatja, a hivatkozott ISBN számok alapján a ''Könyvforrások'' speciális oldalon keresztül megkereshetők (lásd: {{ISBN|963-389-831-5}}).
== Mennyi könyv van a világon? ==
Érdekes kérdés lehet, hogy a világtörténelem során összesen hány vagy hányféle könyvet nyomtattak a különböző korokban, illetve – tekintetbe véve egy részük pusztulását – jelenleg mekkora a számuk. [[Boleslas Iwinski]] (1879–1919) lengyel tudós a 20. század elején 2.883.790 műre tette az [[1900]]-ig megjelent könyvek számát, míg 8.982.813-ra az [[1900]]-ig megjelentekét. Az ő becslései azonban jóval alulmúlták másokéit. [[Fritz Milkau]] (1859–1934) német bibliográfus az [[1898]]-ig megjelent sajtótermékeket 10 millióra, [[Frantz Funck-Brentano]] (1862–1947) francia történész és könyvtáros az [[1896]]-ig megjelenteket 10–15 millióra tette. (Csak érdekesség, hogy a tudományos kutatásokat sokszor jelentősen segíthető, de nem önálló folyóiratcikkek száma szinte megszámlálhatatlanː az előbbi Funck-Brentano csak az [[1895]]-ben megjelentek számát 360.000-re becsülte.<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]ː ''A bibliográfia kézikönyve'', 1941–1942, reprint kiadásː Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1984, {{ISBN|963-022-816-5}}, 15–16. o</ref>
A [[Google Inc.|Google]] egyik [[2010]]-es felmérése szerint jelenleg nagyjából 130 millió különböző témájú kötetre tehető a világ könyvkincse.<ref>[https://index.hu/tech/2010/08/06/csaknem_130_millio_konyv_van_a_vilagon/ Csaknem 130 millió könyv van a világon] – [[Index.hu|Index]], 2010. augusztus 6.</ref>
A magyar könyvek körülbelüli számának megbecsüléséhez a XX. századig [[Szabó Károly (történész)|Szabó Károly]] (1824–1890) 3 kötetes ''Régi magyar könyvtár''a (1711-ig megjelent magyar könyvek), és az ezt folytató [[Petrik Géza]] (1845–1925) ''Magyar könyvészete: 1712–1920'',<ref>legfrissebben közreadva a pótlásokkal együtt 2002-ben [[CD ROM]]-on, Arcanum Adatbázis : OSZK, {{ISBN|963-86118-5-5}}</ref> a XX. századra pedig az 1920–1945 közötti 8 kötetes, illetve az 1945–1960 közötti 5 kötetes ''Magyar könyvészet'' lehetne mérvadó. Ezeket a kurrens, azaz évenként folyamatosan megjelenő ''Magyar Nemzeti Bibliográfia: Könyvek bibliográfiája'' egészíti ki, amely jelenleg az interneten elérhető.<ref>[http://regi.oszk.hu/mnb/mnbkb_pdf/index.php Magyar Nemzeti Bibliográfia : Könyvek bibliográfiája] {{Wayback|url=http://regi.oszk.hu/mnb/mnbkb_pdf/index.php |date=20171012095315 }}, de a legjobb a folyamatosan retrospektíve és kurrensen is épülő [http://webpac.mokka.hu/WebPac/CorvinaWeb MOKKA] {{Wayback|url=http://webpac.mokka.hu/WebPac/CorvinaWeb |date=20110623202643 }}</ref>
:<small>A számításokhoz érdemes figyelembe venni, hogy a művek egy része az idők során – akár több – új kiadásban is megjelent (illetve napjainkban elektronikus kiadásban). Az új kiadások egy kis része az eredeti könyvvel belső – igényesebb kiadók esetében külső – kinézetében teljesen egyező, úgynevezett ''hasonmás'' (idegen szóval [[fakszimile]] vagy reprint) újat jelentetett meg.</small>
== A könyvekről ==
[[Fájl:Bibliothek kalocsa.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Könyvtár]]]]
[[Fájl:LZB in Flensburg - Tomus Quartus Omnium Operum Reverendi Domini Martini Lutheri 1552, Buch mit Spangen (zu Buch aufschlagen), Bild 04.JPG|thumb|200px|Kapcsos könyv 1552-ből, amit olvasás előtt fel kellett ütni]]
[[Fájl:Bibel-1.jpg|thumb|120px|1866-os kiadású Biblia]]
A könyv tárolási helye a [[könyvtár]] vagy a könyvespolc.
A [[kínai írás#Selyemkönyvek|kínai selyemtekercset]] jelölő {{kínai|''juan''|''csüan''}} 卷 a magyar nyelvbe vándorszóként került 'könyv' szavunk egyik lehetséges legrégebbi forrása. A kínaiul régen ''k'üan''nak hangzó szó elkerült szerte a világba. Így például előzménye lehet a koreai ''kwen'' 'könyv', az ujgur ''küin'' 'könyvtekercs', de az oszét ''kinugae'' 'könyv' és az örmény ''kuik'' 'tábla, levél' szavaknak is. A magyarba a török vagy a szláv nyelvek közvetítésével kerülhetett.<ref>''A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára'', 2. kötet, 614. o.</ref>
Kevés ember bír olyan széles és mély tudással, amely egy ilyen lista összeállításához szükséges. Rod Cave évtizedek óta dolgozik ezen a területen, több tucatnyi kötet és tanulmány áll mögötte. Páratlanul sokat tud a könyvről, arról, hogy milyen formákban jelent meg és milyen helyet töltött be a történelemben. Így hát nem meglepetés, hogy ebben a kötetben olyan kérdéseket tárgyal, amelyeket a könyv történetével foglalkozó szerzők ritkán tesznek fel maguknak. Ennek a lebilincselő könyvnek a másik szerzője Sara Ayad, az irodalom, a képzőművészet, valamint a könyvtörténet kutatója. Ayad és Cave a kiválasztott könyvek meséiből – mint kárpitot színes fonalakból – szövi meg a szépség és az intrika történetét.
A könyv fogalma kitüntetett helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, ezt tükrözik az olyan szólások, mint a „hol van az megírva”, illetve a „meg van írva a nagy könyvben”. Ide kapcsolódik még a „hazudik, mintha könyvből olvasná”.
Az ilyesfajta könyvekben természetesen megtalálhatók bizonyos alapvető munkák: barlang falára és állatcsontokra írt szövegek, agyagtáblák és bambuszkönyvek, az Íliász és a Beowulf, illuminált középkori kéziratok, a Gutenberg-Biblia és a Nürnbergi krónika. De találunk itt az Andokból származó csomóírásos kiput az inkák korát megelőző időkből, papirusztekercseket, szerepel a Koreai Tripitaka és a kopt Biblia, hogy csak négyet említsünk.
A könyv fogalma a [[törvény (jogszabály)|törvény]] fogalmával is összeköthető. A törvényeket időről időre [[kódex]]ekben, aztán könyvekben foglalták össze. Ezt a mai napig kodifikációnak hívják a [[jogtudomány]]ban. A legismertebb magyar törvénykönyv Werbőczy [[Tripartitum|Hármaskönyve]].
A puszta felsorolást kiegészítő rövid esszék a könyveket – a legkorábbiaktól az e-könyvekig – helyezik el történeti környezetükben. A válogatás különleges azért is, mert a fontos – bár gyakran nem eléggé méltányolt – könyveket a tudós és a laikus olvasó érdeklődésének széles területeiről gyűjtötte össze. A koncepció eredetisége, a témák és az egyes könyvek fontossága, a nagyszerű képanyag, a hozzájuk tartozó ismertetők és képaláírások együttesen teszik nagyszerűvé ezt a művet.
Érdekesség, hogy a legtöbb európai nyelvben a könyv fogalmával etimológiai rokonságban álló gazdasági kifejezések sora származik abból, hogy a vállalkozások vagyonát, eszközeit és adósságait könyvekben vezették a [[könyvelés]]nek nevezett nyilvántartással. Noha a mai [[főkönyv]] általában egy [[adatbázis]], és a könyvelés sem ölt könyv alakot, a kifejezések ([[könyv szerinti érték]], [[könyvelő]], a könyvekben) tovább élnek a [[közgazdaságtan]] nyelvében.
Annyi más, könyvek listáit összeállító könyvtől eltérően ez a kötet elég merész és éleslátó ahhoz, hogy figyelembe vegye a táncról vagy a titkosírásról szóló szövegeket, a képregényeket, a mini- és nanokönyveket, a palimpszeszteket, a gyógyszertani munkákat és a jóskönyveket, Nyugatról és Keletről, vagyis bármit, ami a könyvtörténet és az egyetemes kultúra szempontjából fontos.
A felütni egy könyvet kifejezés abból az időből származik, amikor sok könyvet fémkapoccsal zártak, hogy a lapok simák maradjanak. Ezeket úgy lehetett kinyitni, hogy ráütöttek a borítóra, erre a fémkapcsok eleresztették egymást, és a könyv kinyílt.<ref>[[Kieler Nachrichten]]: [http://www.kn-online.de/Lokales/Rendsburg-Eckernfoerde/Wenn-alte-Buecher-umziehen Kirchenarchiv in Rendsburg, Wenn alte Bücher umziehen] {{Wayback|url=http://www.kn-online.de/Lokales/Rendsburg-Eckernfoerde/Wenn-alte-Buecher-umziehen |date=20150416163420 }}, vom: 18. Juli 2014; abgerufen am: 16. April 2015</ref>
Az a hatalmas mennyiségű tudásanyag, történelem, irodalom, tudomány, szórakoztatás és műveltség, ami ebben a száz könyvben megtestesül, csak kis része annak, amit a szerzők a művelődéstörténet, a nyomtatás és a könyvtörténet világáról tudnak. Ennek az értékes, lenyűgöző és informatív gyűjteménynek helye van minden, a történelem, a könyvtörténet és a kultúrhistória iránt érdeklődő olvasó könyvespolcán.
A könyvekkel kapcsolatos idegen elemekből álló szóösszetételekben a biblio- görög eredetű előtag könyvet, könyveket jelent.
*A Bibliográfia a forrásműveket sorolja fel.
*Bibliománia: mániákus könyvgyűjtő szenvedély, ennyi könyvet egész életében nem olvas el a gazdájuk.
*Bibliometria: publikációk kvantitatív kutatása
*Bibliofília: könyvek és a velük való foglalatosság (nemcsak olvasás) kedvelése
*Biblioterápia: pszichoterápiás módszer, ami olvasmányokkal járul hozzá a gyógyuláshoz. A szónak egy másik jelentése is van, sérült könyvek helyreállítása
*Ugyanebből a görög szóból származik a Biblia címe is. Ennek eredeti jelentése: könyvek.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| 