„Gyömörey György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok ellentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zala vármegyében életbeléptetni és az ennek alapján összeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus volt. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstermelés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. E három cél érdekében mindent elkövetett, azonban a kormány részéről nem kapott kellő támogatást, úgy hogy eddig a vármegyére nézve életbevágóan fontos kérdések elintézve nincsenek.<ref>Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Gyömörei és teölvári Gyömörey György Zala vármegve főispánja</ref> Hogy ezt a helyzetet orvosolja, úgy döntötte a főispán, hogy közeledni fog a központi magyar kormányhoz.
A [[Gömbös-kormány]]ynak [[1934]]-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a [[Pehm József]] által vezetett [[legitimizmus|legimitista]] körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta. [[1934]]. [[február 14.]]-én zajlott Zala vármegye törvényhatósági bizottsága évnegyedes rendes közgyűlésén, Pehm József zalaegerszegi apátplébános szólalt meg: Rámutatott, hogy tíz éve már kisértett az a veszély, hogy Magyarország a szovjetet elismeri. Akkor Zala vármegye közgyűlése is olyan hatásosan emelte fel ez ellen szavát, hogy jelentős része volt a terv elejtésében.Pehm azt állította, hogy ismét ugyanaz a veszély volt, és hogy nem tett önálló indítványt, de hogy a vármegye következetes legyen önmagához, kiterjeszkedett e kérdésre. Az állította az apátplébános, hogy szovjet diplomáciai előjogainak elismerése nem olyan ártatlan dolog, mint ahogy beállították. A magyar nemzet múltjával kapcsolatban kellett azt a kérdést megítélni. Mióta Magyarország beletartozik a szenvedő nemzetek közé és ez már tart ezer éve rokonszenve, részvéte mindig a letört, a szenvedő nemzetek iránt nyilatkozott meg. Megmutatta részvétét a szenvedő Olaszország, valamint a feldarabolt Lengyelország iránt, és együttérzett az angolok által elnyomott ur nemzettel. Kijelentette, hogy ha következetesek akartak lenni, akkor a szenvedő orosz nép mellé állni kellett volna és nem a cseka rendszeren felépülő, véreskezü szovjet mellé. Gyömörey György főispán itt közbeszólt: "''Ne méllóztassék idegen állam beiügyeibe avatkozni.''" Az apátplébános továbbra is megtartotta az álláspontját, amire a főispán ismét "megakasztotta" a szónokot. A teremben nagy vihar tört ki. Egy közbeszólás is elhangzott: „''sohasem volt szükség papokra“'', amely még nagyobb kaoszt teremtett. Óriási helyesléssel találkozott boldogfai Farkas Tibor dr. felszólalása, amikor erre azt válaszolta, hogy:"''Nem csak akkor van szükség a papokra, amikor keresztelni, vagy temetni kell, hanem a közélet irányításában is részt kell venniök.''" A főispán csak nehezen tudta az izgalmat lecsillapítani, majd kijelentette, hogy a gyűlés méltóságát meg fogja óvni, valamint hogy, a politikai vonatkozású felszólalásokra ő válaszol, a többire az alispán és a pénzügyigazgató adnak választ. Azt mondta erre a főispán, hogy nem enged itt politikát, vagy pártpolitikát, amely az akkori politikai helyzetet figyelembe véve sokan szólásszabadságsértésnek is vettek.<ref name="zalamegye1934">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1934_1/?query=tar%C3%A1nyi%20f%C5%91isp%C3%A1n&pg=165&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)1934-02-14 / 35. szám}}</ref> A főispán népszerűsége egyre jobban gyengült, és egyre többen kezdték azt állítani, hogy a központi kormánynak, és a [[Egységes Párt|NEP]]-nek szolgált.
A [[Gömbös-kormány]]ynak [[1934]]-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a [[Pehm József]] által vezetett [[legitimizmus|legimitista]] körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta. [[1935]]. [[február 13.]]-án Zala vármegye törvényhatósági bizottsága évnegyedes rendes közgyűlést tartott. Az addigra viszályos politikai helyzet a vármegyén belül, nagy elégedetlenségbe torkolodott. Több akkori téma nagy kellemetlenséget okozott a konzervatív, mélyen római katolikus vallású egységespárti nem támogató legitimista értelmiség számára. A gyűlésen résztvévők a leventék templombajárását óhajtották mint kötelező elem, valamint a vármegye gyűlés száma megtartását, mivel a 4 évi gyűlésről 2-re kívánta csökkentettni a főispán és a központi kormány; nagy elégedetlenség és botrány tört ki akkoriban a "Turanizmus" című lap miatt, amelyben a tatárjárásból szomorú emlékű Dzsingisz kánt dicsőítette, és másrészt egyik cikkében pedig Szent Istvánt kisértékü embernek tüntette fel és vele szemben kiemelte Koppány személyét. Ezeket az elemeket aggasztónak tekintette a vármegye értelmisége, hiszen veszélyes szélső jobboldalra hajló elemeknek tartotta. A közgyűlésen kaósz tört ki a különböző nézet eltérések miatt; a zűrzavar azonban ekkor is olyan nagy volt, hogy először nem lehetett megállapítani az eredményt. Meg kellett ismételni a szavazást. A számlálás szerint 73 szavazattal 63 ellenében elfogadták a gyűlések számának csökkentését.<ref name="zalamegye1935">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1935_1/?query=%22Gy%C3%B6m%C3%B6rey%20Gy%C3%B6rgy%22%20%22farkas%20tibor%22&pg=177&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)1935-02-13 / 36. szám}}</ref> Alig kevesebb mint egy hónap ezután, [[1933]]. [[március 7.]]-én, Gyömörey György főispán lemondott tisztségéről: aznap kora délelőtt Kozma Miklós folytatta a főispánokkal a kora reggeli órákban félbeszakított tárgyalásokat. Gyömörey György zalai főispánt állásától felmentették. Szapáry Lajos gróf Somogy és Baranya főispánja szintén lemondott.<ref>Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)1935-03-07 / 55. szám</ref>▼
▲
Gyömörey helyébe [[Tabódy Tibor]]t nevezte ki főispánná a kormány. Gyömörey György visszavonultan élt a földbirtokán, és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak [[1936]] után is tagja maradt.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framegy.htm mek.iif.hu] URL hozzáférés – 2009. február 14.</ref>
| |||